Görög–perzsa háborúk
A görög-perzsa háborúk a klasszikus Görögország és a perzsa Akhaimenida Birodalom között a Kr. e. 5. században vívott háborúk sorozata volt. A harc 50 évig tartott, 499-449 között. A háborúról Hérodotosz írt történetet. Ötven évvel a háború kezdete előtt Nagy Kürosz meghódította a görög kolóniákat Kis-Ázsia nyugati partvidékén, a görögök által Ióniának nevezett területen. A perzsák minden város vagy polisz élére egy-egy zsarnokot állítottak. Kr. e. 530 körül Cyrus meghalt a csatában.
Arisztagorasz, Milétosz zsarnoka perzsa támogatással Naxosz szigetének meghódítására indított hadjáratot, de ez kudarcba fulladt, Arisztagorasz a perzsák elleni lázadásra buzdította Ióniát, ami az ióniai lázadáshoz vezetett. Arisztagorasz támogatást kapott Athéntól és Eretriától, és együtt felgyújtották a perzsa tartományi fővárost, Szardiszt. A perzsa király, immár Nagy Dareiosz bosszút esküdött.
A görög világ szinte valamennyi, a görög-perzsa háborúkban részt vevő részének térképe.
A maratoni csata
Amikor a jóniai lázadás végleg véget ért, a görögök és a perzsák úgy döntöttek, hogy a következő csatát a marathoni síkságon rendezik meg. A maratoni csatát a görögök nyerték meg, Miltiadész zseniális stratégiájának köszönhetően. Stratégiája az volt, hogy a középső csoportot meggyengítette, de az oldalakon sok katonát hagyott. A perzsák persze a közepére támadtak, ahol kevesebb katona volt, majd a görög hadsereg oldalai besöpörtek a perzsákat körülvéve.
A főbb események listája
- ióniai felkelés 499-493 BC
- Görögország első inváziója 492-490
- Maratoni csata 490
- Második görögországi invázió 480-479
- Thermopülai csata 480
- Artemisiumi csata 480
- Szalamiszi csata 480
- Görög ellentámadás 479-478
- A Deliai Liga háborúi 477-449
A háborúkról szóló ismereteink nagy része Hérodotosztól származik.
Későbbi háborúk
Bár i. e. 449-ben véget értek a jón lázadás által kirobbantott háborúk, a két civilizáció még több mint száz éven át fennmaradt. Az Athén és Spárta közötti háborúk lehetővé tették, hogy Perzsia visszaszerezze mindazt, amit a görög-perzsa háborúkban elvesztett, míg végül Nagy Sándor véget vetett az Akhaimenida Birodalomnak. Ez egy rövid összefoglaló ezekről a későbbi konfliktusokról:
- Első peloponnészoszi háború (Spárta vs. Athén): 460-445 BC
- Második peloponnészoszi háború: 431-404
- A perzsák csatlakoznak Spártához Ióniáért cserébe.
- II. Artaxerxész perzsa király követeli a jóniai városok visszaadását.
- Megalázó békeszerződés következik.
- Nagy Sándor bevonul Ázsiába, és legyőzi III. Dareiosz perzsa királyt, véget vetve birodalmának. KR. E. 330
Kérdések és válaszok
K: Mik voltak a görög-perzsa háborúk?
V: A görög-perzsa háborúk a klasszikus Görögország és a perzsa Achaemenida Birodalom között a Kr. e. 5. században vívott háborúk sorozata volt.
K: Meddig tartott a küzdelem?
V: A harc 50 évig tartott, 499-449 között.
K: Ki írt történelmet a háborúról?
V: Hérodotosz írt történelmet a háborúról.
K: Mikor halt meg Kürosz a csatában?
V: Cyrus i. e. 530 körül halt meg a csatában.
K: Mi volt Arisztagorasz szerepe az ióniai lázadásban?
V: Arisztagorasz, a milétoszi tirannosz perzsa támogatással Naxosz szigetének meghódítására indított expedíciót, de ez kudarcba fulladt. Mielőtt elbocsátották volna, Ariszagorasz arra bátorította Ióniát, hogy lázadjon fel a perzsák ellen, ami az ióniai lázadáshoz vezetett.
K: Kik támogatták Arisztagoraszt ebben a felkelésben?
V: Arisztagorasz e felkelés során Athén és Eretria támogatását élvezte.
K: Milyen akciót hajtottak végre közösen e lázadás keretében?
V: Közösen felgyújtották a perzsa tartományi fővárost, Szardeiszt.
