Hegyi-Karabah (Artsakh) — de facto köztársaság: történet és státusz
A Hegyi-Karabah Köztársaság (NKR) (örményül: Լեռնային Ղարաբաղ Հանրապետություն Lernayin Gharabaghi Hanrapetut'yun), gyakran Artsakh vagy Arzah Köztársaság néven is említik, egy de facto független köztársaság volt a dél-kaukázusi Hegyi-Karabah régióban. Nemzetközi jogi értelemben és a nemzetközi közösség többsége szerint a terület Azerbajdzsán része, ugyanakkor a 1990-es évektől hosszú ideig valós, de nemzetközileg elismert közigazgatást tartott fenn.
Történeti áttekintés
A Hegyi-Karabah régiót évszázadok óta jelentős mértékben örmények lakják. A modern nemzetállami keretek kialakulásával a terület a 20. század elejétől kezdve többször is vita tárgya volt Örményország és Azerbajdzsán között. Miután a Szovjetunió a kaukázusi politikai viszonyokat rendezte, 1923-ban megalakította a Hegyi-Karabah Autonóm Területet (NKAO) az Azerbajdzsáni SZSZK-n belül, így a régió formálisan az azeri közigazgatás része maradt, de autonóm jellegű belső intézményeket is kapott.
A Szovjetunió végóráiban, a 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a nemzeti feszültségek felerősödtek: 1988-tól kezdődően erőteljesen napirenden volt a régió átcsatolásának igénye Örményországhoz, ami 1988–1994 között fegyveres konfliktusokhoz vezetett (a hegyi-karabahi háborúhoz), jelentős emberveszteséget és tömeges menekülést eredményezve mindkét oldalon.
A függetlenség kikiáltása és a de facto államiság
1991. december 10-én népszavazást tartottak az NKAO-ban és a szomszédos Shahumian régióban, és ennek alapján Azerbajdzsántól való elszakadás mellett döntöttek. Ennek nyomán kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaság függetlenségét (kikiáltották a függetlenséget.) Az új államhatalom kiépítése után a térségben létrejöttek a legfontosabb állami intézmények: elnöki hivatal, törvényhozás (Nemzeti Gyűlés), minisztériumok és saját védelmi erők (Artsakh Defence Army). Ennek ellenére az országot egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el, beleértve a környező Örményországot is.
Politikai és humanitárius jellegű kérdések
A Hegyi-Karabah ügyét többször próbálták rendezni diplomáciai úton: Örményország és Azerbajdzsán kormányképviselői hosszú időn át tárgyaltak, gyakran az EBESZ minszki csoportjának közvetítésével. A tárgyalások során vita tárgya volt a területi integritás, a bennszülött közösségek önrendelkezése, a menekültek visszatérése, valamint a biztonsági garanciák rendszere.
Konfliktusok 2016–2023 között és a 2020-as háború
A harcok időről időre kiújultak: kisebb összecsapásokra került sor 2016-ban (az úgynevezett négynapos háború), majd 2020 őszén egy nagyszabású fegyveres összecsapás robbant ki, amelynek során Azerbajdzsán jelentős területeket szerzett vissza, köztük stratégiai városokat és körzeteket. A háborút 2020. november 9-én orosz közvetítéssel kötött tűzszünet zárta le, amelynek értelmében Azerbajdzsán megtartotta a visszafoglalt területeket, és orosz békefenntartó erők részben biztosították a létfontosságú Lachin-korridort, amely Stepanakert (örmények által használt nevén Sztepanakert, azeri neve Khankendi) és Örményország közötti összeköttetést biztosította.
Gazdaság, társadalom és kultúra
A régió gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra, kisebb ipari ágazatokra, bányászatra és helyi szolgáltatásokra épült, ugyanakkor erős függést mutatott Örményországtól az energiaellátás, a közlekedés és a kereskedelem terén. A lakosság túlnyomórészt örmény anyanyelvű és az örmény apostoli egyház hívőiből állt; az oktatás és a közigazgatás is örmény nyelven folyt. A konfliktusok és izoláció következtében a gazdaság és az infrastruktúra tartósan sérült, a mindennapi életet akadozó ellátás és nemzetközi elszigeteltség nehezítette.
2022–2023: blokádok, újabb feszültségek és felszámolás
A 2020 utáni időszakban a térségben többször is feszültségek voltak: problémát okozott a Lachin-korridor átjárhatósága, időszakos blokádok és korlátozások nehezítették az áruszállítást és a polgári életet. 2023 szeptemberében Azerbajdzsán katonai műveletbe kezdett a térségben, amely rövid harcok után gyakorlatilag az ott működő de facto hatalmat megbénította. 2023. szeptember 28-án a térség vezetése bejelentette, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság intézményeit fokozatosan megszüntetik, és a de facto közigazgatás felbomlását tervezték 2024. január 1-jei határidővel. A konfliktus eredményeként sok helyi örmény elhagyta a régiót és Örményországba menekült; a polgári lakosság helyzete, vagyon- és emberi jogi kérdések továbbra is nemzetközi aggodalom tárgyát képezik.
Nemzetközi jogi és politikai státusz
Hegyi-Karabah státusza összetett jogi és politikai problémát jelent: a nemzetközi közösség többsége és az ENSZ határozatai Azerbajdzsán területi integritását hangsúlyozzák, ugyanakkor a helyi örmény közösség az önrendelkezés jogát hangoztatta. A hosszú távú megoldáshoz biztonsági garanciák, a menekültek és elűzöttek biztonságos visszatérésének feltételei, valamint a kulturális örökség védelme szükséges.
Állapot 2024-ben és kilátások
Rövid távon a térség stabilizálása és a polgári lakosság humanitárius helyzetének rendezése a legfontosabb feladat. A politikai rendezés további nemzetközi diplomáciát igényel, és a jövőbeni megoldás szempontjából kulcsfontosságú lesz a helyi közösségek jogainak biztosítása, a biztonsági garanciák és a kétoldalú bizalom helyreállítása. A jövőbeni politikai státusz kérdése — autonómia, különleges státus vagy teljes azonosulás Azerbajdzsánnal — továbbra is tárgyalás tárgya marad, és erőteljesen függ a regionális hatalmi viszonyoktól és a nemzetközi közösség szerepvállalásától.
A Hegyi-Karabah / Artsakh-probléma összetett történelmi, etnikai és jogi gyökerekkel rendelkezik; mind a helyi lakosság biztonsága, mind a régió stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a békés, jogon és emberi jogokon alapuló rendezés megtalálása.
Földrajz
Az Arzah Köztársaságnak sok hegye van. Területe 11 500 km², és2 Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Iránnal határos. Az ország legmagasabb csúcsai a 3 340 méteres Mrav-hegy és a 2 725 méteres Kirs-hegy. A legnagyobb folyók a Terter és a Khachen folyók. Az ország legtöbb folyója az Artsakh völgye felé folyik.
Az Arzah Köztársaság éghajlata enyhe. Az év több mint 100 napján ködös az időjárás. Az ország több mint 36%-a erdős terület.
Demográfia
2005-ben az ország lakossága 137 737 fő volt. Az etnikai összetétel 137 380 (99,74%) örmény, 171 (0,12%) orosz, 21 (0,02%) ukrán, 6 (0,00%) azerbajdzsáni és 159 (0,12%) egyéb volt.
Az első népszámlálásra az Arzah Köztársaságban 1769-ben került sor. Ez egy levél volt, amelyet a grúziai II. herakleiosz az orosz Petr Ivanovics Paninhoz írt, és a következőket tartalmazta: "Hét család uralja a Khamse régiót. A lakossága teljesen örmény".
2014-ben a férfiak várható élettartama 71,6 év, a nőké 76,8 év volt.
A háború óta az azerbajdzsáni lakosság szinte teljes egészét megölték vagy elűzték az örmény erők. A túlélő azerbajdzsáni menekültek nem térhettek vissza, és kitelepítettekké váltak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Artsakh hivatalos neve?
V: Artsakh hivatalos neve Artsakh Köztársaság vagy Hegyi-Karabah Köztársaság.
K: Kik éltek Hegyi-Karabahban a klasszikus ókor óta?
V: A klasszikus ókor óta örmények élnek Hegyi-Karabahban.
K: Mikor történt a szeldzsuk invázió?
V: A szeldzsuk invázió a 11. században történt.
K: Mi történt azután, hogy a Szovjetunió átvette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett?
V: Miután a Szovjetunió megteremtette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, megalakította a Hegyi-Karabah Autonóm Területet (NKAO) az Azerbajdzsáni SZSZK-n belül.
K: Mit kérdeztek az 1991-ben tartott népszavazáson?
V: A népszavazás azt kérdezte a választóktól, hogy ez a terület függetlenedjen-e Azerbajdzsántól.
K: Hogyan reagáltak az azerbajdzsániak erre a népszavazásra?
V: Az azerbajdzsáni emberek bojkottálták ezt a népszavazást, és úgy döntöttek, hogy nem szavaznak.
K: Mi közvetít a béketárgyalásokon Örményország és Azerbajdzsán között?
V: Az EBESZ minszki csoportja közvetít a béketárgyalásokon Örményország és Azerbajdzsán között.
