Hegyi-Karabah Köztársaság
A Hegyi-Karabah Köztársaság (NKR) (örményül: Լեռնային Ղարաբաղ Հանրապետություն Lernayin Gharabaghi Hanrapetut'yun) vagy Arzah Köztársaság egy de facto független köztársaság a dél-kaukázusi Hegyi-Karabah régióban. Nemzetközi szinten Azerbajdzsán részeként ismerik el.
A Hegyi-Karabah régiót hosszú ideje örmények lakják. A terület 1918 óta vitatott Örményország és Azerbajdzsán között. Miután a Szovjetunió ellenőrzése alá vonta a területet, 1923-ban megalakította a Hegyi-Karabah Autonóm Területet (NKAO) az Azerbajdzsáni SZSZK-n belül. A Szovjetunió utolsó éveiben a térség ismét viták forrásává vált Örményország és Azerbajdzsán között, ami 1988-1994 között a hegyi-karabahi háborúhoz vezetett.
1991. december 10-én népszavazást tartottak az NKAO-ban és a szomszédos Shahumian régióban. Ennek eredményeképpen Azerbajdzsántól Hegyi-Karabah Köztársaság néven kikiáltották a függetlenséget. Az országot egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el, beleértve Örményországot is. Örményország és Azerbajdzsán kormányának képviselői azóta az EBESZ minszki csoportjának közvetítésével béketárgyalásokat folytatnak.
Földrajz
Az Arzah Köztársaságnak sok hegye van. Területe 11 500 km², és2 Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Iránnal határos. Az ország legmagasabb csúcsai a 3 340 méteres Mrav-hegy és a 2 725 méteres Kirs-hegy. A legnagyobb folyók a Terter és a Khachen folyók. Az ország legtöbb folyója az Artsakh völgye felé folyik.
Az Arzah Köztársaság éghajlata enyhe. Az év több mint 100 napján ködös az időjárás. Az ország több mint 36%-a erdős terület.
Demográfia
2005-ben az ország lakossága 137 737 fő volt. Az etnikai összetétel 137 380 (99,74%) örmény, 171 (0,12%) orosz, 21 (0,02%) ukrán, 6 (0,00%) azerbajdzsáni és 159 (0,12%) egyéb volt.
Az első népszámlálásra az Arzah Köztársaságban 1769-ben került sor. Ez egy levél volt, amelyet a grúziai II. herakleiosz az orosz Petr Ivanovics Paninhoz írt, és a következőket tartalmazta: "Hét család uralja a Khamse régiót. A lakossága teljesen örmény".
2014-ben a férfiak várható élettartama 71,6 év, a nőké 76,8 év volt.
A háború óta az azerbajdzsáni lakosság szinte teljes egészét megölték vagy elűzték az örmény erők. A túlélő azerbajdzsáni menekültek nem térhettek vissza, és kitelepítettekké váltak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Artsakh hivatalos neve?
V: Artsakh hivatalos neve Artsakh Köztársaság vagy Hegyi-Karabah Köztársaság.
K: Kik éltek Hegyi-Karabahban a klasszikus ókor óta?
V: A klasszikus ókor óta örmények élnek Hegyi-Karabahban.
K: Mikor történt a szeldzsuk invázió?
V: A szeldzsuk invázió a 11. században történt.
K: Mi történt azután, hogy a Szovjetunió átvette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett?
V: Miután a Szovjetunió megteremtette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, megalakította a Hegyi-Karabah Autonóm Területet (NKAO) az Azerbajdzsáni SZSZK-n belül.
K: Mit kérdeztek az 1991-ben tartott népszavazáson?
V: A népszavazás azt kérdezte a választóktól, hogy ez a terület függetlenedjen-e Azerbajdzsántól.
K: Hogyan reagáltak az azerbajdzsániak erre a népszavazásra?
V: Az azerbajdzsáni emberek bojkottálták ezt a népszavazást, és úgy döntöttek, hogy nem szavaznak.
K: Mi közvetít a béketárgyalásokon Örményország és Azerbajdzsán között?
V: Az EBESZ minszki csoportja közvetít a béketárgyalásokon Örményország és Azerbajdzsán között.
