Hegyi-Karabah

Hegyi-Karabah (Artsakh) egy régió a Dél-Kaukázusban. A régió neve a különböző helyi nyelveken mind "hegyi Karabah" vagy "hegyi fekete kert". A "nagorno" szó oroszul "hegyes/hegyen lévő", a "kara" törökül "fekete", a "bakh" pedig azerbajdzsánul "kertet" jelent.

  • Örmény: Լեռնային Ղարաբաղ, átírva Lernayin Gharabagh.
  • Azerbajdzsán: Dağlıq Qarabağ, vagy Yuxarı Qarabağ (jelentése: "felső Karabah" vagy "hegyi Karabah").
  • Orosz: Karabah, átírva: Нагорный Karabakh

Nargorno-Karabah vitatott terület. Az ENSZ szerint Azerbajdzsán része. A területet az Arzah Köztársaság irányítja, amelyet nem ismernek el. Az ENSZ felszólította az örmény csapatok kivonását a megszállt térségből.

Hegyi-Karabah el nem ismert zászlajaZoom
Hegyi-Karabah el nem ismert zászlaja

Történelem

Hegyi-Karabah 1918-ban vált Örményország és Azerbajdzsán közötti vita tárgyává, amikor mindkét ország kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól. A területi vita 1920-ig nem oldódott meg, amikor mindkét fiatal állam a Szovjetunió része lett, és tulajdonképpen az orosz kommunisták (bolsevikok) akciói miatt elvesztették függetlenségüket. Ez idő alatt sok azerit öltek meg örmény terroristák.

Az örmény álláspont támogatói gyakran hangsúlyozzák, hogy a Kaukázusi Iroda 1921. július 5-i határozatát nyilvánvalóan a bolsevikok nyomására fogadták el, és ez a határozat mindenesetre ellentmond az önrendelkezés elvének, és nem tekinthető érvényesnek: a problémát azoknak az országoknak kell megoldaniuk, amelyeket közvetlenül érint, nem pedig a külön erre az esetre létrehozott, a harmadik ország kormánypártján belüli bizottságnak.

Amikor Mihail Gorbacsov Moszkvában hatalomra került, és a 80-as évek végén megkezdte a nyilvánosság és a demokratikus reformok kampányát, a hegyi-karabahi örmények úgy döntöttek, hogy a problémáikkal a nemzetközi és a szovjet vezetőkhöz fordulnak. A régió "erőszakos azerizálása" miatt panaszkodva a többségi örmény lakosság függetlenségi mozgalmat indított.

1991 novemberében az azerbajdzsáni parlament, hogy megállítsa ezt a mozgalmat, eltörölte a régió autonóm státuszát. Válaszul a hegyi-karabahi örmények 1991. december 10-én népszavazást tartottak, amelyen a lakosság túlnyomó többsége a teljes függetlenség mellett szavazott. A Hegyi-Karabah azeri közössége bojkottálta ezt a népszavazást.

Ezek az események és különösen a mintegy 200 000 azeri erőszakos deportálása Örményországból az Azerbajdzsánban élő örmények elleni zavargásokhoz vezetett.

A Hegyi-Karabahért vívott háború a Szovjetunió utódállamainak leghosszabb és egyik legvéresebb konfliktusa lett. A legutóbbi becslések szerint 15 000 ember vesztette életét, a menekültek száma pedig meghaladta az egymilliót.

Ma Hegyi-Karabah egy de facto állam, amely Hegyi-Karabah Köztársaságnak nevezi magát.

·        

·        

·        

·        

·        

·        

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Hegyi-Karabah?


V: Hegyi-Karabah egy vitatott régió a Dél-Kaukázusban.

K: Hegyi-Karabahot jogilag Azerbajdzsán részeként ismerik el?


V: Igen, Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként ismerik el.

K: Ki ellenőrizte Hegyi-Karabah nagy részét 1994-től a 2020-as hegyi-karabahi háborúig?


V: 1994-től a 2020-as hegyi-karabahi háborúig Hegyi-Karabah nagy részét katonailag az örmények irányították, mint az Arzah Köztársaság.

K: Elismeri-e más ország az Arzah Köztársaságot?


V: Nem, az Arzah Köztársaságot hivatalosan egyetlen más ország sem ismeri el.

K: Támogatja Örményország az Arzah Köztársaságot?


V: Igen, Örményország támogatja az Arzah Köztársaságot.

K: Ki ellenőrzi jelenleg Hegyi-Karabahot?


V: Jelenleg Hegyi-Karabah különböző részeit Azerbajdzsán és Örményország egyaránt ellenőrzi.

K: Melyik ország ellenőrzi jelenleg Hegyi-Karabah legnagyobb részét?


V: Jelenleg Azerbajdzsán ellenőrzi Hegyi-Karabah legnagyobb részét.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3