A sebesség azt méri, hogy egy test milyen gyorsan és milyen irányban változtatja a helyzetét. Például: ha egy tárgy másodpercenként 9 métert (9 m/s) halad kelet felé, akkor a sebessége 9 m/s kelet felé.
Definíció
A fizikai értelemben vett sebesség vektormennyiség: megadja a helyzetváltozás nagyságát és irányát. A vektor komponensei írják le, hogyan változik a test koordinátája mindegyik tengely mentén. A sebesség skaláris megfelelője a gyorsaság, amely csak a mozgás nagyságrendjét adja meg, irány nélkül.
Átlag- és pillanatnyi sebesség
Átlagos sebesség: v_av = Δr / Δt, ahol Δr a helyvektor megváltozása (elmozdulás), Δt az időtartam. Pillanatnyi sebesség: v(t) = lim(Δt→0) Δr/Δt, vagy röviden v = dr/dt — ez a mozgás pillanatnyi irányát és nagyságát adja meg.
Irány és komponensek
Az irányt többféleképpen lehet megadni: egy egységvektorral (például ê), poláris szöggel vagy téglalapos koordináták szerinti komponensekkel (v = (v_x, v_y, v_z)). Például síkban v = v_x î + v_y ĵ formában írható. Ha a test iránya változik, akkor még állandó gyorsaság mellett is van gyorsulás (például körmozgásnál).
Nagyság (gyorsaság)
A sebesség vektornak a hossza a gyorsaság: |v|. Gyakran külön jelöljük, és ez a skaláris mennyiség csak azt mutatja meg, milyen gyorsan halad a test, az irányt nem tartalmazza.
Mértékegység
SI-mértékegység: méter per szekundum (m/s). Gyakori más mértékegység a kilométer per óra (km/h): átváltáskor 1 m/s = 3,6 km/h és 1 km/h ≈ 0,27778 m/s.
Vonatkoztatási rendszer
A sebesség mindig egy vonatkoztatási rendszerben értelmezett: egy test sebessége más lehet különböző megfigyelők szerint. Ezért a sebesség megadásakor fontos feltüntetni, hogy melyik rendszerhez viszonyítjuk (például a földhöz, egy mozgó járműhöz stb.).
Példák és gyakorlati megjegyzések
- Egyszerű példa: ha egy autó 72 km/h sebességgel halad kelet felé, akkor ez 20 m/s-nak felel meg (72/3,6 = 20 m/s).
- Körmozgás: a gyorsaság lehet állandó, de mivel az irány folyamatosan változik, a sebességvektor és így a test gyorsulása sem nulla.
- Relatív sebesség: két test egymáshoz viszonyított sebességét v_rel = v1 − v2 képlettel kapjuk meg (vektorokként értelmezve).
- Mérés: sebességet mérhetünk például sebességmérővel (autókban), radarral, GPS-szel vagy időmérés és elmozdulás alapján fotocsapdával/kapuval.
Összefoglalva: a sebesség a test helyzetváltozásának mértéke és iránya — vektormennyiségként írható fel, nagysága a gyorsaság, és mindig egy vonatkoztatási rendszerhez képest értelmezendő.