Izzadás (verejtékezés): mi az, miért fontos és hogyan működik

A verejtékmirigy egy hosszú, tekervényes, üreges sejtcső. A bőrben lévő tekervényes rész az, ahol az izzadság termelődik, a hosszú rész pedig egy csatorna, amely a mirigyet a bőr külső felületén lévő nyílással vagy pórussal köti össze. A verejtékmirigyekhez a szimpatikus idegrendszer idegsejtjei kapcsolódnak. A verejtékmirigyeknek két típusa van:

• Eccrine - a legnépesebb típus, amely az egész testen megtalálható, különösen a tenyéren, a talpon és a homlokon. Kisebbek, születésüktől fogva aktívak, és fehérjéket nem tartalmazó verejtéket termelnek.
• Apokrin - a hónaljban (axilla) és az anális-genitális területen találhatóak. Ezek nagyobbak, mint az ekkrin mirigyek, és általában nem pórusokban, hanem szőrszálakban végződnek. Emellett a pubertáskorig nem csinálnak semmit.

Folyamatosan izzadunk, még ha nem is vesszük észre. Az izzadás a testünk legfőbb módja annak, hogy megszabaduljon a felesleges testhőtől, amely az anyagcsere vagy az izmok működése során keletkezik. A termelődő izzadság mennyisége érzelmi állapotunktól és fizikai aktivitásunktól függ. Az izzadtság termelődhet idegingerlésre, a meleg levegő hőmérsékletére és/vagy testmozgásra válaszul. Először koncentráljunk arra, hogyan keletkezik az izzadság az ekkrin verejtékmirigyben.

Amikor a verejtékmirigyet stimulálják, a sejtek olyan folyadékot választanak ki (elsődleges váladék), amely a plazmához hasonló - azaz nagyrészt víz, magas nátrium- és klorid-, valamint alacsony káliumkoncentrációjú -, de a plazmában általában megtalálható fehérjék és zsírsavak nélkül. Ennek a folyadéknak a forrása a sejtek közötti terek (interstitialis terek), amelyek a folyadékot a bőrben lévő vérerekből (kapillárisokból) kapják. Ez a folyadék a tekervényes részből az egyenes csatornán keresztül halad felfelé. Hogy mi történik az egyenes csatornában, az a verejtéktermelés vagy -áramlás mértékétől függ:

• Alacsony verejtéktermelés (nyugalom, hűvös hőmérséklet) - Az egyenes csatornában lévő sejtek a nátrium és a klór nagy részét visszaszívják a folyadékból. Ez azért történik, mert a reabszorpcióra elegendő idő áll rendelkezésre. Ezenkívül a víz is visszaszívódik ozmotikusan. Így nem sok izzadság jut a külvilágba. Emellett ennek az izzadságnak az összetétele jelentősen eltér az elsődleges kiválasztástól. Kevesebb benne a nátrium és a klorid, és több a kálium.
• Magas izzadságtermelés (testmozgás, meleg hőmérséklet) - Az egyenes szakasz sejtjeinek nincs elég ideje arra, hogy az elsődleges kiválasztásból származó összes nátriumot és kloridot visszaszívják. Így sok izzadság jut a bőr felszínére, és az összetétele közel áll az elsődleges váladékhoz, de nem pontosan olyan, mint az elsődleges váladéké. A nátrium- és kloridkoncentráció körülbelül feleannyi, a káliumé pedig körülbelül 20 százalékkal magasabb.

Az apokrin verejtékmirigyekben ugyanígy termelődik a verejték. Az apokrin mirigyekből származó izzadság azonban fehérjéket és zsírsavakat is tartalmaz, amelyek sűrűbbé teszik és tejesebb vagy sárgás színt kölcsönöznek neki. Ezért tűnnek sárgás színűnek a hónaljfoltok a ruházaton. Magának az izzadságnak nincs szaga, de amikor a bőrön és a hajon lévő baktériumok a fehérjéket és a zsírsavakat metabolizálják, kellemetlen szagot árasztanak. Ezért alkalmazzák a dezodorokat és izzadásgátlókat az egész test helyett a hónaljra.

A meleg éghajlathoz nem alkalmazkodott ember maximális izzadságmennyisége óránként körülbelül egy liter. Meglepő módon, ha olyan forró éghajlatra költözik, mint az amerikai sivatagi délnyugat vagy a trópusok, az izzadságtermelő képessége körülbelül hat héten belül óránként két-három literre nő! Úgy tűnik, hogy ez a maximális mennyiség, amit termelni tudsz.

Amikor az izzadság elpárolog a bőrfelületről, elszállítja a felesleges hőt és hűsít. Ez tulajdonképpen a fizika egy szép fizikai elvének köszönhető, amely így szól. Ahhoz, hogy a víz folyadékból gőzzé alakuljon, bizonyos mennyiségű hőre van szükség, amit párolgáshőnek nevezünk. Ez a hőenergia megnöveli a vízmolekulák sebességét, így azok ki tudnak szökni a levegőbe. A víz esetében ez az érték 540 kalória/gramm vagy 2,26 x 106 joule/kilogramm. Ha tehát egy liter izzadságot tudsz termelni, ami 1000 g-nak vagy 1 kg-nak felel meg (a víz sűrűsége 1 g/ml vagy 1 kg/l) egy óra alatt, akkor 540 000 kalória hőt tudsz eltávolítani a testedből. Ez egy szélsőséges példa, amely az ember által termelhető maximális izzadságmennyiséget használja. Általában az összes izzadság nem párolog el, hanem inkább lefolyik a bőrről. Ráadásul nem minden, a test által termelt hőenergia távozik az izzadsággal. Egy része közvetlenül a bőrről sugárzik a levegőbe, egy része pedig a tüdő légzőfelületein keresztül távozik.

A párolgás mértékét befolyásoló egyik fő tényező a körülötted lévő levegő relatív páratartalma. Ha a levegő párás, akkor már van benne vízgőz, valószínűleg közel a telítettséghez, és nem tud többet felvenni. Ezért az izzadság nem párolog el és nem hűti a testét olyan hatékonyan, mint amikor a levegő száraz.

Végül, amikor az izzadságban lévő víz elpárolog, sókat (nátrium, klorid és kálium) hagy a bőrön, ezért van sós íze a bőrnek. A túlzott só- és vízveszteség a szervezetedből gyorsan kiszáríthat, ami keringési problémákhoz, veseelégtelenséghez és hőgutához vezethet. Ezért fontos, hogy sok folyadékot igyál, ha sportolsz vagy magas hőmérsékleten tartózkodsz a szabadban. A sportitalok tartalmaznak némi sót, hogy pótolják az izzadsággal elvesztett sókat.

Az izzadás az érzelmi állapotra reagál. Amikor tehát ideges, szorong vagy fél, megnő a szimpatikus idegek aktivitása a szervezetben, valamint a mellékvese epinefrin-kiválasztása. Ezek az anyagok a verejtékmirigyekre hatnak, különösen a tenyéren és a hónaljban lévő mirigyekre, hogy izzadságot termeljenek. Így "hideg" izzadtságot érez. Emellett a bőr fokozott szimpatikus idegi aktivitása megváltoztatja a bőr elektromos ellenállását, ami a hazugságvizsgálatokban használt galvanikus bőrreakció alapja.

A túlzott izzadás általában a tenyéren vagy a hónaljban jelentkezik. Ha nem érzelmi vagy fizikai aktivitás okozza, akkor diaforézisnek vagy hiperhidrózisnak nevezzük. Ez gyakran kínos állapot. Az oka vagy okai ismeretlenek. Az állapot hátterében a következők állhatnak:

• hormonális egyensúlyhiány (pl. nőknél a menopauza)
• pajzsmirigy túlműködés (A pajzsmirigyhormon fokozza a szervezet anyagcseréjét és a hőtermelést).
• bizonyos élelmiszerek és gyógyszerek (pl. a magas koffeintartalmú kávé)
• a szimpatikus idegrendszer túlműködése

Az állapot kezelhető.