Gyorsítás

A gyorsulás azt méri, hogy milyen gyorsan változik a sebesség. A gyorsulás a sebesség változása osztva az idő változásával. A gyorsulás egy vektor, ezért tartalmaz egy méretet és egy irányt is. A gyorsulás a sebesség és az irány változása is, van:

Sebesség (skalármennyiség) (nem használ irányt)

A távolság az, hogy milyen messzire utaztál
Az idő az, hogy mennyi ideig tartott az utazás
A sebesség az, hogy milyen gyorsan mozogsz - Sebesség = távolság / idő

Sebesség (vektoros mennyiség) (irányt használ)

Példák

Egy tárgy másodpercenként 10 méteres sebességgel haladt észak felé. A tárgy felgyorsul, és most 15 méter per másodperc sebességgel halad észak felé. Az objektum felgyorsult.
Egy alma leesik. Másodpercenként 0 méteres sebességgel kezd esni. Az első másodperc végén az alma másodpercenként 9,8 méteres sebességgel mozog. Az alma felgyorsult. A második másodperc végén az alma 19,6 méter per másodperc sebességgel halad lefelé. Az alma ismét felgyorsult.
Jane 3 kilométer/órás sebességgel halad kelet felé. Jane sebessége nem változik. Jane gyorsulása nulla.
Tom 3 kilométer per órás sebességgel haladt kelet felé. Tom megfordul, és 3 kilométer per órával dél felé megy. Tomnak nem nulla gyorsulása volt.
Sally 3 kilométer per órás sebességgel haladt kelet felé. Sally lelassít. Ezután Sally 1,5 kilométer/órás sebességgel halad kelet felé. Sallynek nem nulla gyorsulása volt.
A gravitáció miatti gyorsulás

A gyorsulás megtalálása

A gyorsulás egy tárgy sebességének változásának mértéke. Gyorsulás a {\displaystyle \mathbf {a} } $\mathbf {a}$ segítségével határozható meg:

a = v 1 - v 0 t 1 - t 0 {\displaystyle \mathbf {a} ={\mathbf {v_{1}} -\mathbf {v_{0}} \over {t_{1}-t_{0}}}} $\mathbf {a} ={\mathbf {v_{1}} -\mathbf {v_{0}} \over {t_{1}-t_{0}}}$

ahol

v 0 {\displaystyle \mathbf {v_{0}} } $\mathbf {v_{0}}$ az indulási sebesség.

v 1 {\displaystyle \mathbf {v_{1}} } $\mathbf {v_{1}}$ s az induláskor mért idő

t 1 {\displaystyle t_{1}} $t_{1}$ az idő a végén.

Néha a v 1 - v 0 sebességváltozás {\displaystyle \mathbf {v_{1}} -\mathbf {v_{0}} } $\mathbf {v_{1}} -\mathbf {v_{0}}$ a következőképpen írják: Δ v {\displaystyle \mathbf {v} } $\mathbf {v}$ . Néha a t 1 - t 0 {\displaystyle {t_{1}-t_{0}}} ${t_{1}-t_{0}}$ időbeli változást Δt-nek írjuk.

Nehéz helyzetekben a gyorsulás matematikai úton is kiszámítható: a számtanban a gyorsulás a sebesség (időhöz viszonyított) deriváltja, a = d v d t {\displaystyle \mathbf {a} ={\frac {\mathrm {d} \mathbf {v} }{\mathrm {d} t}}}} $\mathbf {a} ={\frac {\mathrm {d} \mathbf {v} }{\mathrm {d} t}}$ .

Mértékegységek

A gyorsulásnak saját mértékegységei vannak. Például, ha a sebességet méter/másodpercben, az időt pedig másodpercben mérjük, akkor a gyorsulást méter/másodperc négyzetben (m/s ). ²

Egyéb szavak

A gyorsulás lehet pozitív vagy negatív. Ha a gyorsulás negatív (de a sebesség nem változik irányban), akkor azt néha lassulásnak nevezik. Például amikor egy autó fékez, akkor lassul. A fizikusok általában csak a gyorsulás szót használják.

Newton második mozgástörvénye

Newton mozgástörvényei a dolgok mozgásának szabályai. Ezeket a szabályokat "mozgástörvényeknek" nevezik. Isaac Newton az a tudós, aki először írta le a mozgás fő törvényeit. Newton második mozgástörvénye szerint az az erő, amely egy tárgy felgyorsításához szükséges, a tárgy tömegétől függ (vagyis attól, hogy a tárgy milyen "anyagból" áll, vagy hogy mennyire "nehéz"). Newton második mozgástörvényének képlete: F = m a {\displaystyle \mathbf {F} =m\mathbf {a} } $\mathbf {F} =m\mathbf {a}$ , ahol a {\displaystyle \mathbf {a} } $\mathbf {a}$ a gyorsulás, F {\displaystyle \mathbf {F} } $\mathbf {F}$ az erő, és m {\displaystyle m} a tömeg. Ez a képlet nagyon jól ismert, és nagyon fontos a fizikában. Newton második mozgástörvénye, röviden "Newton második törvénye" gyakran az egyik első dolog, amit a fizikát tanulók megtanulnak.

Lassítás

A lassulás a gyorsulás ellentéte. Ez azt jelenti, hogy valami lelassul ahelyett, hogy felgyorsulna. Például amikor egy autó fékez, akkor lassul.

Kérdések és válaszok

K: Mi a gyorsulás?

V: A gyorsulás annak mérése, hogy milyen gyorsan változik a sebesség.

K: Hogyan mérik a gyorsulást?

V: A gyorsulás a sebesség változása osztva az idő változásával.

K: Milyen típusú mennyiség a gyorsulás?

V: A gyorsulás egy vektor, ezért tartalmaz egy méretet és egy irányt is.

K: Hogyan határozzák meg a sebességet?

V: A sebesség azt jelenti, hogy milyen gyorsan mozogsz, és a megtett távolság és az eltelt idő hányadosaként mérhető.

K: Mi a különbség a sebesség és a sebesség között?

V: A sebesség egy vektormennyiség, és arra utal, hogy milyen gyorsan és milyen irányban változik a helyzeted.

K: Mi az elmozdulás?

V: Az elmozdulás azt jelenti, hogy a helyzeted milyen irányban mennyit változott.

K: Mi az a rántás?

V: A rántás annak mérése, hogy milyen gyorsan változik a gyorsulás.