Az Asiana Airlines 214-es járata a dél-koreai Incheon nemzetközi repülőtérről az egyesült államokbeli San Francisco nemzetközi repülőterére tartó utasszállító járat volt. A repülőgép 2013. július 6-án kényszerleszállást hajtott végre a San Franciscó-i nemzetköpnti repülőtéren. A gép fedélzetén 307 ember (291 utas és 16 fő személyzet) tartózkodott. A leszállás során a repülőgép a kifutópálya röviddel előtti partszakasznak (seawall) ütközött, majd az orr- és törzsrész hátsó része sérült, a futóművek összeomlottak és tűz keletkezett. A baleset következtében két utas azonnal meghalt, további 182 személy sérült meg, többeknek súlyos sérülései voltak. Egy harmadik személy később elhunyt; halálának körülményeit és összefüggését az evakuációval és a baleset utáni eseményekkel a vizsgálatok és beszámolók részben vizsgálták.

Mi történt a leszálláskor?

A járat vizuális megközelítést hajtott végre a San Francisco-i 28L pályára. A gép leszálláskor jóval a szükséges sebesség alatt repült, mert a hajtóművek gyakorlatilag üresjáratban voltak, és az automatikus gázkar (autothrottle) nem tartotta a megfelelő sebességet. A pilótafülke személyzete nem észlelte időben a csökkenő sebességet, és bár röviddel a becsapódás előtt kísérletet tettek a gép felemelésére és a motorok teljesítményének növelésére, ez 1,5 másodperccel a becsapódás előtt már túl késő volt. A hajtóművek és a repülőgép végső érintkezése a seawall-lal komoly szerkezeti sérülést és tüzet okozott, ami a gyors evakuációt és nagy létszámú sérülést eredményezte.

A repülőgép és következmények

A lezuhant repülőgép egy Boeing 777-200ER típusú repülőgép volt, amelyet 2006 márciusa óta használt az Asiana Airlines. A kár olyan mértékű volt, hogy a gépet kiírták szolgálatból, és a baleset volt az első alkalom, hogy valaki meghalt egy Boeing 777-es fedélzetén. A baleset jelentős anyagi és jogi következményekkel járt: az érintettek kártérítési igényeket nyújtottak be, az Asiana és biztosítói kompenzációs ügyintézést indítottak, és a repülőtéri forgalom és vizsgálat miatt ideiglenes zavarok voltak a San Francisco-i repülőtéren.

Vizsgálat és megállapítások

A baleset vizsgálatát az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) vezette. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset fő oka a pilótafülke személyzet hibás irányítása és a repülési paraméterek — különösen a sebesség — elégtelen figyelése volt a leszállás kritikus fázisában. További tényezők voltak a pilóták közötti kommunikációs problémák, a kézi repülés közbeni képességek és döntéshozatal, valamint az autothrottle és repülési módok kezelésének félreértései. A vizsgálat kiemelte az Asiana képzési gyakorlataiban és a légiközlekedési hatósági felügyeletben tapasztalt hiányosságokat is, és ajánlásokat fogalmazott meg a pilótaoktatás, a szituációs tudatosság és a fedélzeti rendszerek kezelése terén.

Biztonsági következmények

A baleset további következményeként szakmai és szabályozói szervek hangsúlyozták a manuális repülés (különösen a végső megközelítés) gyakorlásának fontosságát, az automatika üzemmódjainak világos jelzését és a legénységfolyamatok (crew resource management) továbbfejlesztését. Az NTSB ajánlásokat tett a légitársaságok, a gyártók és a hatóságok felé annak érdekében, hogy hasonló események kockázatát csökkentsék.

Emberi tényezők és emlékezet

A baleset rávilágított arra is, hogy a modern repülésben az emberi tényezők — képzés, kommunikáció, döntéshozatal — milyen meghatározó szerepet játszanak a biztonság fenntartásában. Az áldozatokra és a túlélőkre gyakorolt hatás hosszú távú: sok sérült fizikailag és pszichésen is érintett maradt. A történtekből levont tanulságok a repülésbiztonság további fejlesztését szolgálták világszerte.