Asiana Airlines 214 – 2013. július 6-i leszállási baleset San Franciscóban
Asiana Airlines 214 – 2013. júl. 6-i leszállási baleset San Franciscóban: részletes beszámoló a tragédia okairól, áldozatairól, sérültekről és a vizsgálat megállapításairól.
Az Asiana Airlines 214-es járata a dél-koreai Incheon nemzetközi repülőtérről az egyesült államokbeli San Francisco nemzetközi repülőterére tartó utasszállító járat volt. A repülőgép 2013. július 6-án kényszerleszállást hajtott végre a San Franciscó-i nemzetköpnti repülőtéren. A gép fedélzetén 307 ember (291 utas és 16 fő személyzet) tartózkodott. A leszállás során a repülőgép a kifutópálya röviddel előtti partszakasznak (seawall) ütközött, majd az orr- és törzsrész hátsó része sérült, a futóművek összeomlottak és tűz keletkezett. A baleset következtében két utas azonnal meghalt, további 182 személy sérült meg, többeknek súlyos sérülései voltak. Egy harmadik személy később elhunyt; halálának körülményeit és összefüggését az evakuációval és a baleset utáni eseményekkel a vizsgálatok és beszámolók részben vizsgálták.
Mi történt a leszálláskor?
A járat vizuális megközelítést hajtott végre a San Francisco-i 28L pályára. A gép leszálláskor jóval a szükséges sebesség alatt repült, mert a hajtóművek gyakorlatilag üresjáratban voltak, és az automatikus gázkar (autothrottle) nem tartotta a megfelelő sebességet. A pilótafülke személyzete nem észlelte időben a csökkenő sebességet, és bár röviddel a becsapódás előtt kísérletet tettek a gép felemelésére és a motorok teljesítményének növelésére, ez 1,5 másodperccel a becsapódás előtt már túl késő volt. A hajtóművek és a repülőgép végső érintkezése a seawall-lal komoly szerkezeti sérülést és tüzet okozott, ami a gyors evakuációt és nagy létszámú sérülést eredményezte.
A repülőgép és következmények
A lezuhant repülőgép egy Boeing 777-200ER típusú repülőgép volt, amelyet 2006 márciusa óta használt az Asiana Airlines. A kár olyan mértékű volt, hogy a gépet kiírták szolgálatból, és a baleset volt az első alkalom, hogy valaki meghalt egy Boeing 777-es fedélzetén. A baleset jelentős anyagi és jogi következményekkel járt: az érintettek kártérítési igényeket nyújtottak be, az Asiana és biztosítói kompenzációs ügyintézést indítottak, és a repülőtéri forgalom és vizsgálat miatt ideiglenes zavarok voltak a San Francisco-i repülőtéren.
Vizsgálat és megállapítások
A baleset vizsgálatát az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) vezette. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset fő oka a pilótafülke személyzet hibás irányítása és a repülési paraméterek — különösen a sebesség — elégtelen figyelése volt a leszállás kritikus fázisában. További tényezők voltak a pilóták közötti kommunikációs problémák, a kézi repülés közbeni képességek és döntéshozatal, valamint az autothrottle és repülési módok kezelésének félreértései. A vizsgálat kiemelte az Asiana képzési gyakorlataiban és a légiközlekedési hatósági felügyeletben tapasztalt hiányosságokat is, és ajánlásokat fogalmazott meg a pilótaoktatás, a szituációs tudatosság és a fedélzeti rendszerek kezelése terén.
Biztonsági következmények
A baleset további következményeként szakmai és szabályozói szervek hangsúlyozták a manuális repülés (különösen a végső megközelítés) gyakorlásának fontosságát, az automatika üzemmódjainak világos jelzését és a legénységfolyamatok (crew resource management) továbbfejlesztését. Az NTSB ajánlásokat tett a légitársaságok, a gyártók és a hatóságok felé annak érdekében, hogy hasonló események kockázatát csökkentsék.
Emberi tényezők és emlékezet
A baleset rávilágított arra is, hogy a modern repülésben az emberi tényezők — képzés, kommunikáció, döntéshozatal — milyen meghatározó szerepet játszanak a biztonság fenntartásában. Az áldozatokra és a túlélőkre gyakorolt hatás hosszú távú: sok sérült fizikailag és pszichésen is érintett maradt. A történtekből levont tanulságok a repülésbiztonság további fejlesztését szolgálták világszerte.
Repülőgép
A 214-es járaton használt repülőgép egy Boeing 777-28EER volt. A gép lajstromszáma HL7742 volt, és Pratt & Whitney PW4090 hajtóművekkel rendelkezett. A gépet 2006 márciusában adták át az Asiana Airlinesnak. A repülőgép körülbelül 36 000 órát repült.
Crash
2013. július 6-án a 214-es járat 17:04 KST (08:04 UTC), azaz 34 perc késéssel szállt fel az Incheon nemzetközi repülőtérről (ICN). A San Franciscó-i nemzetközi repülőtéren (SFO) 11:04-kor PDT (18:04 UTC) kellett volna leszállnia.
2013. július 6-án 11:26-kor PDT (18:26 UTC) a repülőgép leszállás közben lezuhant a San Franciscó-i nemzetközi repülőtéren (SFO). A 28L futópálya kezdete előtt landolt, és a San Franciscó-i öbölben lévő partfalnak ütközött. A pilóták 137 csomós sebességgel akarták megközelíteni a kifutópályát, de a repülési adatrögzítő szerint a sebesség ez alatt volt, és a hajtóművek üresjáratban voltak a megközelítés során. Amikor a gép lezuhant, mindkét hajtómű és a farokrész leszakadt a gépről. Azok, akik látták a zuhanást, azt mondták, hogy a repülőgép lezuhanásakor tűzgömböt láttak. Percekkel a becsapódás után egy második, nagy robbanás is történt. Evakuációs csúszdákat használtak, hogy az utasokat leszállítsák a gépről. Annak ellenére, hogy a repülőgép nagyon megsérült, "sokan [...] képesek voltak egyedül elsétálni".
A 28L futópálya műszeres leszállító rendszere (ILS) június 11. óta nem működött. Ezért a gépeket a pilóta szállította le, a robotpilóta különösebb segítsége nélkül; a tiszta időjárás ezt megkönnyítette. Chesley Sullenberger, a US Airways 1549-es járatát megmentő pilóta elmondta, hogy a nyomozók elgondolkodnak azon, hogy az ILS üzemképtelensége segíthette-e a baleset bekövetkeztét.
Az Asiana történetében ez volt csupán a harmadik halálos kimenetelű baleset. A Colgan Air 3407-es járatának 2009-es balesete óta ez volt az első halálos kimenetelű repülőgép-szerencsétlenség az Egyesült Államokban.
HL7742, a lezuhant repülőgép 2011 júliusában
Utasok és személyzet
| Állampolgárság | Utasok | Legénység | Összesen |
| 141 | 0 | 141 | |
| 77 | 14 | 91 | |
| 64 | 0 | 64 | |
| 3 | 0 | 3 | |
| 3 | 0 | 3 | |
| 0 | 2 | 2 | |
| 1 | 0 | 1 | |
| 1 | 0 | 1 | |
| 1 | 0 | 1 | |
| Összesen | 291 | 16 | 307 |
.svg.png){kind=small}
A gép fedélzetén négy pilóta tartózkodott. A dél-koreai közlekedési minisztérium szerint a gép lezuhanásakor Lee Jeong-min, aki 12 387 órát repült (3220-at a 777-essel) és Lee Kang-kook, aki 9793 órát repült. Lee Kang-kookot a 777-es vezetésére képezték ki, és ez volt az első leszállása San Franciscóban a repülőgéppel. Korábban azonban már leszállt San Franciscóban egy Boeing 747-essel. Lee Kang-kooknak a baleset előtt mindössze 43 órányi tapasztalata volt a 777-essel.
Joanne Hayes-White, a San Franciscó-i tűzoltóság vezetője elmondta, hogy két ember meghalt. Mindketten kínaiak és 16 évesek voltak. Mindkettejük holttestét a gépen kívül találták meg. Csak egy személy hiányzott. Ezt megelőzően úgy tudták, hogy 60 ember tűnt el. Később Hayes-White azt mondta, hogy mindenkit megtaláltak.
A kínai utasok között hetven diák és tanár volt, akik nyári táborba utaztak az Egyesült Államokba. A diákok és tanárok közül harmincan Shanxiból, a többiek pedig Zhejiangból érkeztek. Öt tanár és 29 diák a Zhejiang-i Jiangshan középiskolából érkezett. Egy csoportban utaztak. A diákok közül 35-en a West Valley Christian School nyári táborába mentek.
Az egyik tanár könnyebb sérüléseket szenvedett, a két halott utasnak pedig a West Valley táborba kellett volna mennie.
Ülőhely térkép
Tanúvallomás
Több utasnak feltűnt, hogy a gép milyen közel volt az öbölhöz, amikor leszálláshoz érkezett. Ez okozta, hogy a víz felugrott, amikor a motorok beindultak, közvetlenül a becsapódás előtt.
Amikor a gép földet ért, állítólag azonnal leesett az oxigénmaszk. Miután a repülőgép megállt, néhány utas azt mondta, hogy szikrákat láttak az utastérben.
Közvetlenül a baleset után a pilóták azt mondták a személyzetnek, hogy ne evakuálják az utasokat. Később azonban a pilóták azt mondták nekik, hogy evakuálják őket, és a személyzet ezt gyorsan meg is tette. A személyzet több utasnak is segített, akik egyedül nem tudtak kimenekülni a gépből. Az egyik pilóta egy sérült lábú utast vitt ki.
Az egyik légiutas-kísérő elmondta, hogy a kínai utasok közül sokan eleinte nem értették az evakuálásra vonatkozó utasításokat a nyelvi akadályok miatt.
Az evakuálás során tűz ütött ki a kabinban, a 10. sor közelében. Az egyik pilóta eloltotta.
A menekülőcsúszdák közül kettő a kabinba lőtt, ahelyett, hogy kívülre került volna. Az első mentőcsúszda elzárta az egyik kijáratot, és majdnem megfojtott egy légiutas-kísérőt. Az egyik pilóta a pilótafülkéből egy fejszével robbantotta fel. A második a repülőgép közepe felé indult, ahol tűz ütött ki. Csapdába ejtett egy másik légiutas-kísérőt, de egy pilóta egy késsel szétrobbantotta.
Néhány utas, aki a gép hátsó ülésén ült, a gép farka által hagyott lyukon keresztül jutott ki, amely a balesetben leszakadt.
Vizsgálat
A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal vizsgálatot indított. Az NTSB egy csapatát San Franciscóba küldték. Az Asiana vezérigazgatója, Yoon Young-Doo azt mondta: "Jelenleg úgy tudjuk, hogy nem voltak motor- vagy mechanikai problémák". Úgy vélik, hogy a gép túl alacsonyan szállt le, amikor leszálláshoz érkezett, és a partfalnak ütközött. Az NTSB szerint úgy tűnt, hogy a pilóták túl lassan repültek a kifutópálya megközelítésekor. A pilótafülke hangrögzítőjén körülbelül 4 másodperccel a baleset előtt hallható volt a botrázó hangja (amikor a kormányrúd rezeg, hogy figyelmeztesse a pilótákat, hogy a gép lezuhanhat). A személyzet 1,5 másodperccel a gép földbe csapódása előtt megpróbált megfordulni, és úgy tűnt, hogy a hajtóművek jól működtek.
2013. július 7-én az NTSB nyomozói megtalálták a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét. Ezeket Washingtonba szállították elemzésre. Az NTSB szerint a pilóták a baleset előtt 1,5 másodperccel megpróbálták megszakítani a leszállást és megkerülni a gépet.
San Mateo megye halottkémje, Robert Foucrault boncolást végez az elhunytakon. Ő és valaki a tűzoltóságtól azt mondta, hogy az egyik meghalt lány talán túlélte a balesetet, de lehet, hogy azután halt meg, hogy a tűzoltóautó elgázolta.
A baleset után
Egyelőre senki sem tudja, mi okozta a balesetet. Ez volt a legelső alkalom, hogy valaki meghalt egy Boeing 777-es repülőgépen.
A repülőteret a baleset után körülbelül öt órára lezárták. A San Franciscóba tartó járatoknak azt mondták, hogy máshol szálljanak le. A repülőgépek többek között Sacramento, Los Angeles és Seattle repülőterein szálltak le. PDT 3:30-ra (22:30 UTC) a 01L/19R és a 01R/19L futópályákat újra megnyitották. A 28L és a mellette lévő (28R) kifutópálya, amelyen a baleset történt, azonban továbbra is zárva maradt. Körülbelül 24 órával később a 10L/28R futópályát újra megnyitották.
Az Asiana továbbra is repül Szöulból San Franciscóba, de az incidens után a járatszámot 212-re változtatták.
Füst a roncsokból
Kapcsolódó oldalak
- Boeing 777
- Asiana Airlines
Kérdések és válaszok
K: Mi történt az Asiana Airlines 214-es járatával?
V: Az Asiana Airlines 214-es járata 2013. július 6-án zuhant le a San Franciscó-i nemzetközi repülőtéren.
K: Hányan voltak a gépen?
V: A gépen 307 ember (291 utas és 16 fő személyzet) tartózkodott.
K: Hány utas halt meg a balesetben?
V: Két utas meghalt a balesetben, egy harmadik utas pedig valószínűleg túlélte a balesetet, de később meghalt, miután elütötte egy tűzoltóautó.
K: Milyen típusú repülőgép volt az Asiana Airlines 214-es járata?
V: Az Asiana Airlines 214-es járata egy Boeing 777-200ER típusú repülőgép volt, amelyet 2006 márciusa óta használt az Asiana Airlines.
K: Mit próbáltak tenni a pilóták, mielőtt a gép lezuhant?
V: A pilóták 1,5 másodperccel a gép lezuhanása előtt megpróbáltak megfordulni, de elkéstek.
K: Megfelelő sebességgel repült a gép a leszállás során?
V: Nem, amikor a gép leszálláshoz érkezett, a motorok üresjáratban voltak, és a gép sokkal lassabban repült, mint kellett volna.
K: Ez volt az első eset, hogy valaki meghalt egy Boeing 777-es fedélzetén?
V: Igen, a baleset volt az első alkalom, hogy valaki meghalt egy Boeing 777-es fedélzetén.
Keres