Induló (zene) – meghatározás, ritmus, hangszerek és híres példák
Indulók: erőteljes menetritmus, katonai és klasszikus hangszerek, gyász- és ünnepi példák (Sousa, Beethoven, Chopin). Ismerje meg ritmust, hangszerelést és híres műveket!
A zenében az induló olyan zenedarab, amelyre jellemző a határozott, menetelésre emlékeztető, szabályos ritmus és erős ütemhangsúlyok. Sok indulót kifejezetten azért írnak, hogy a katonák menetelhessenek rájuk, de számos induló polgári felvonulásokon, ünnepségeken vagy koncertszerű előadásokon is hallható. Az indulók többsége 2/4-es (egy–kettő – egy–kettő – bal–jobb) vagy 4/4-es ütemű — ez utóbbi gyakorlatilag két ütemnek (ütemnek) felel meg — de előfordulnak más metrikus megoldások is (ütemek is).
Ritmus, tempó és hangulat
Az indulók ritmusa általában egyenletes, hangsúlyos ütésekkel tagolt, hogy könnyen követhessék a lépést. A tempó lehet gyors felvonulásra alkalmas vagy lassú, ünnepélyes; a lassú indulók közé tartoznak a temetési menetdalok is. Zenei eszközökkel (határozott dinamika, homofón hangszerelés, ismétlődő motívumok) az induló markáns, előre mutató karaktert kap.
Formai jellegzetességek
A katonai és polgári indulók szerkezete gyakran szabványos: több egymást követő témából vagy szakasszból (strain) állnak, amelyeket ismétlések, közjátékok és egy látványosabb középrész — a trio — követ. Sok 19. századi, különösen amerikai és brit induló a Sousa-féle forma szerint épül: bevezető, több strain ismétléssel, trio, gyakran temperálva a trio hangnemének (általában a szubdomináns) váltásával. Előfordulnak robbanékony közjátékok (break strain, „dogfight”), illetve hangsúlyos hangszerpárosítások.
Hangszerek és hangszerelés
A menetelő zenekarok hangzását utánzó indulók elsősorban a szél- és ütőhangszerekre épülnek. Gyakoriak a rézfúvós hangszerek, a fafúvós hangszerek (beleértve a fuvolát), valamint a különböző üstdobok: a kisdob és a nagydob. A klasszikus zeneszerzők ezekkel a hangszerekkel utánozzák a katonai zenekarok jellegzetes, távolról is jól hallható, tiszta és áttetsző hangzását.
Típusok és felhasználás
Az indulók többféle célt szolgálhatnak: katonai parádék, ünnepi bevonulások, koronázási vagy állami ceremóniák, illetve temetési menetként gyászalkalmak. Egyes indulók kimondottan a felvonulás ritmusát szolgálják, mások — különösen a klasszikus zene területén — inkább zenei hangulatot idéznek, de menetelésre is alkalmasak.
Híres szerzők és példák
A 19. században a kifejezetten indulók írásában John Philip Sousa vált különösen ismertté; híres művei közé tartozik például a The Stars and Stripes Forever és a Semper Fidelis. A népszerű Colonel Bogey indulót azonban nem Sousa írta, hanem F. J. Ricketts (Kenneth J. Alford).
A klasszikus zenében sok zeneszerző komponált indulóra emlékeztető tételeket, amelyek nem feltétlenül voltak menetelésre szánva, mégis egyértelmű menethangulatot közvetítenek. Gyászindulók híres példái közé tartozik Beethoven Eroica-szimfóniájának második tétele, Chopin b-moll zongoraszonátájának Marche funèbre (Gyászinduló), valamint Händel Saul című oratóriumának Halotti menetelése. Gustav Mahler is gyakran alkalmazott induló-szerű tételeket szimfóniáiban.
Indulók gyakoriak operákban (például Verdi Aïda bevonulási jelenete), balettekben (pl. Prokofjev Rómeó és Júlia) és más színpadi művekben is. Ünnepélyes, állami ceremóniákhoz komponált koronázási indulókat írtak például Edward Elgar és William Walton is, és ezek a művek ma is gyakran hallhatók hivatalos eseményeken.
Koncert- és népszerűsített formák
A katonai indulók mellett kialakult a koncertinduló műfaja, amelyet szimfonikus zenekar vagy nagy menetelőzenekar számára írtak, és amely a színpadi hatásra, a hangszerelés gazdagságára és a virtuozitásra helyezi a hangsúlyt. Emellett számos induló vált népszerű kísérőzenévé filmekben, médiában és iskolai ünnepségeken.
Összefoglalva: az induló mint zenei műfaj egyszerre funkcionális (menetelést segítő), rituális (ünnepi vagy temetési) és esztétikai szerepet tölt be, formailag viszonylag egységes jellemvonásokkal, de változatos megoldásokkal és gazdag hangszereléssel.
A brit hadsereg walesi gárdájának zenekara játszik, miközben a gárdisták felvonulnak a Mall-on, hogy leváltsák az őrséget a Buckingham-palotánál.
Kérdések és válaszok
Kérdés.V: A zenében a menetelés egy olyan zenemű, amelynek erős menetelési ritmusa van. Általában szabályos ritmusa van, így az emberek menetelhetnek a zenére, ha akarnak.
K: Milyen ütemekben írják általában a meneteket?
V: A meneteket általában 2/4 vagy 4/4 ütemben írják, bár más ütemek is lehetségesek.
K: Vannak különböző típusú felvonulások?
V: Igen, a menetelés lehet lassú vagy gyors menetelés. Egy lassú menetet lehet használni temetési menetként.
K: Ki volt John Philip Sousa?
V: John Philip Sousa amerikai zeneszerző volt, akinek indulói nagyon népszerűek lettek.
K: Vannak példák a klasszikus zenében a gyászindulóra?
V: Igen, a gyászinduló híres példái közé tartozik Beethoven Eroica-szimfóniájának második tétele, Chopin h-moll zongoraszonátájának Marche funèbre (gyászinduló) és Händel Saul's March of the Dead című oratóriuma. Gustav Mahler gyakran írt indulókat szimfóniáihoz.
K: Milyen hangszereket használnak általában a menetelő zenekarokban?
V: A menetzenekarokban általánosan használt hangszerek közé tartoznak a fúvós hangszerek, a fafúvósok, például a hegedű, a kisdob és a nagydob.
K: A menetzene különleges alkalmakra, például koronázásokra készül?
V: Igen, a zeneszerzők gyakran komponálnak indulókat különleges alkalmakra, például koronázásokra - Edward Elgar és William Walton is komponált indulóit koronázásokra.
Keres