Mandalay (/ˌmændəˈleɪ/ vagy /ˈmændəleɪ/; burmai: မန္တလေး; MLCTS: manta.le: [màɴdəlé]) város Mianmarban. Mandalay Mianmar második legnagyobb városa; népessége a 2014-es népszámlálás szerint 1 225 553 fő volt. A város a Irrawaddy folyó keleti partján fekszik, és Ranguntól (Yangontól) körülbelül 716 km-re északra található.

Történelem

Mandalayt 1857-ben alapította Mindon király mint az utolsó burmai királyság (Konbaung-dinasztia) fővárosát. A város ekkor kapta meg mai jellegzetes, szabályos utcahálózatát és a Mandalay palotát, amely a királyi udvar központja volt. 1885-ben a brit gyarmatosítók elfoglalták a vidéket, és a város a brit uralom alatt jelentős változásokon ment keresztül. A II. világháború idején Mandalay súlyos károkat szenvedett; a háború után lassú újjáépítés következett. Ma Mandalay fontos kulturális és vallási központ Mianmar északi részén.

Látnivalók

  • Mandalay Palace – a történelmi királyi palota, amely rekonstruált épületekkel és falakkal jelzi a város korábbi státuszát.
  • Mandalay Hill – a dombra épített pagodákkal és kilátóponttal népszerű a napfelkelte- és naplementenézők körében.
  • Mahamuni Pagoda – az egyik legismertebb buddhista zarándokhely, ahol a híres Mahamuni-szobrot őrzik.
  • Amarapura és az U Bein-híd – Amarapura egy közeli történelmi városrész, itt található a világ leghosszabb, ruhafából épített hídja, az U Bein Bridge.
  • Mingun és Sagaing – rövid hajóútra találhatók Mandalaytól, Mingun híres a nagy, félig befejezett pahtodawgiról és a hatalmas Mingun-bellről; Sagaing pedig kolostorairól és szerzetesi központjairól ismert.

Kultúra és kézművesség

Mandalay a burmai kultúra, a buddhista vallási élet és a hagyományos kézművesség egyik központja. A város híres aranylapkészítésről (gold leaf), márványfaragásról, famunkákról, selyem- és szövőművészetről. Számos műhelyben kézzel készített tárgyakat, kegytárgyakat lehet megtekinteni és vásárolni. Mandalayban sok buddhista iskola és kolostor működik, ezek fontos szerepet játszanak a vallási oktatásban és közösségi életben.

Gazdaság és közlekedés

A város gazdasága vegyes: fontos szerepe van a kézműiparnak, a kereskedelemnek, a mezőgazdasági feldolgozásnak és a turizmusnak. Mandalay komoly regionális kereskedelmi központ, mivel a folyón és útvonalakon keresztül az északi régiók felé nyit utat. A városnak saját nemzetközi repülőtere van, és vasúti, autópálya-összeköttetései a főbb településekkel megfelelőek. A folyami hajózás az Irrawaddyn továbbra is fontos a teherszállításban és a helyi közlekedésben.

Éghajlat és ünnepek

Mandalay trópusi szavanna éghajlati övben fekszik, jellegzetes száraz, forró évszakkal és az esős monszunidőszakkal. A legmelegebb hónapok tavasztól nyárig tartanak, a monszun általában májustól októberig tartó esőzéseket hoz.

A helyi ünnepek közül kiemelkednek a buddhista vallási ünnepek és a hagyományos burmai fesztiválok, például a Thingyan (vízfesztivál, újévi ünnepség) és a fény ünnepe, a Thadingyut, amikor templomok és házak díszítve vannak.

Népesség és nyelv

A város lakossága túlnyomórészt burmai (bamar) etnikumú, de élnek itt kisebb etnikai közösségek is, például shanok, kínai és indiai kisebbségek. A hivatalos nyelv a burmai, de a kereskedelemben és a turizmusban gyakran találkozni angol nyelvű feliratokkal és beszéddel is.

Mandalay ma is kulcsfontosságú kulturális központ Mianmar északi részén: gazdag történelmi öröksége, templomai, kézművesei és közel fekvő történelmi helyszínei miatt a turisták és a helyi zarándokok népszerű célpontja.