A Yang di-Pertuan Agong (szó szerint "aki úrrá lett", Jawi: يڠ دڤرتوان اݢوڠ), más néven a legfőbb vezető vagy a király, Malajzia uralkodója és államfője. A tisztséget 1957-ben hozták létre, amikor a Maláj Föderáció (ma Malajzia) függetlenné vált az Egyesült Királyságtól. Malajzia alkotmányos monarchia, amelynek különlegessége, hogy az államfő nem örökletes monarchaként szerepel: a Yang di-Pertuan Agongot a kilenc maláj állam örökletes uralkodói közül választják, így a pozíció gyakorlatilag rotációs alapon töltődik be. Ennek köszönhetően a Yang di-Pertuan Agong egyike a világ kevés választott uralkodójának.

Választás, mandátum és helytartók

A Yang di-Pertuan Agongot a királyok konferenciája (Majlis Raja-Raja), a kilenc maláj állami szultán összejövetelével választja meg. A megszokott gyakorlat szerint a poszt öt évre szól, ezt követően új választás történik; elméletileg ismételten is megválasztható ugyanazon uralkodó, de a hagyományos rotációs rendszer miatt ez ritkán fordul elő. Amikor egy szultán a szövetségi trónra kerül, az adott tartományban helyettese(ke)t nevez ki (regens), akik az ő távollétében irányítják a tartomány ügyét.

Alkotmányos szerep és jogkörök

Az alkotmány formálisan széleskörű végrehajtói hatalmat ruház a Yang di-Pertuan Agongra, és kimondja, hogy a szövetségi kormány végrehajtó hatalmát ő gyakorolja. A gyakorlatban azonban ezeket a jogköröket a kabinetra vagy a kabinet felhatalmazásával eljáró miniszterekre kell bízni; a király döntéseit többnyire a miniszterek tanácsára hozza meg. A kabinet élén a miniszterelnök áll, akit a Yang di-Pertuan Agong a parlament választott tagjai közül nevez ki. A királynak mérlegelési jogköre van abban az esetben, ha nem egyértelmű, hogy ki rendelkezik a parlament többségével (például ha nincs abszolút többség); ezen túlmenően azonban a miniszterelnök leváltására nincs önálló hatalma.

Az elnöki szintű jogosítványok közé tartozik többek között:

  • a miniszterelnök kinevezése és lemondásának elfogadása;
  • a parlament feloszlatásának kezdeményezése vagy kérelmének elutasítása (a gyakorlatban a parlament feloszlatására vonatkozó döntést általában a miniszterelnök kéri);
  • a törvényhozásba beterjesztett jogszabályok jóváhagyása vagy visszaküldése, bár ha a király visszautasítja a jóváhagyást, a törvény bizonyos esetekben automatikusan hatályba lép 30 nap elteltével (az alkotmányban szabályozott határidők szerint);
  • a legfőbb bírói és közigazgatási kinevezések jóváhagyása, nagykövetek kinevezése;
  • büntetéskegyelmek, amnesztiák és kegyelmi beavatkozások gyakorlása;
  • a fegyveres erők főparancsnokságának betöltése (a Király hagyományosan a Fegyveres Erők Főparancsnokaként szerepel);
  • az iszlám vallás szövetségi szintű védnöksége: a Yang di-Pertuan Agong a szövetségi szinten az iszlám hivatalos védnöke, míg az egyes államokban a helyi szultánok a vallás fejei.

Bár az alkotmány jelentős hatásköröket biztosít a királynak, a modern demokrácia működése és a jogi precedensek következtében a legtöbb döntést a parlament és a választott kormány hozza meg. A királynak azonban fontos tartalék- és közjogi szerepe van: például a politikai válságok idején, amikor a norma szerint alkalmazott eljárások nem adnak egyértelmű megoldást, a Yang di-Pertuan Agong mérlegelési jogkörrel léphet fel a kormányalakítás kérdésében.

Protokoll, címer és házastárs

A Yang di-Pertuan Agong felesége a Raja Permaisuri Agong címet viseli, és a párt angolul általában "His Majesty" és "Her Majesty" megszólításokkal illetik. A király beiktatása (istiadat pertabalan) és koronázási ceremóniája gazdag hagyományokkal és szertartásokkal jár, amelyek a maláj uralkodói és iszlám szimbolikát ötvözik, s a központi ceremóniának az Istana Negara (nemzeti palota) ad helyet.

Történeti háttér és a jelenlegi uralkodó

A Yang di-Pertuan Agong intézménye a függetlenség óta alakult ki, és a kilenc örökletes maláj uralkodó közötti rotációs rendszert az 1957-es alkotmány rögzíti. A modern korban többször is felmerültek alkotmányos viták a király és a választott kormány közötti hatáskörök értelmezése kapcsán, amelyek jogi és politikai precedenseket teremtettek Malajzia alkotmányos rendszerében.

A 16. és jelenlegi Yang di-Pertuan Agong a pahangi Al-Sultan Abdullah, aki a 2019. január 6-án lemondott V. Muhammad Kelantan szultán helyébe lépett. Január 24-én választották meg az uralkodók konferenciájának rendkívüli ülésén. Január 31-én tette le a hivatali esküt és fogadta beiktatását az Istana Nigarában.