Mi az operett? Definíció, történet és jellemzők
Fedezze fel az operett fogalmát, történetét és jellegzetességeit — Offenbachtól Straussig, híres művek, zenei és színpadi sajátosságok áttekintése egy helyen.
Az operett egy könnyed, szórakoztató zenei színházi műfaj, amely a 19. század folyamán alakult ki az operákra. Utalnak rá úgy is, hogy "könnyű opera" (a "könnyű" ebben az esetben annyit jelent: nem komoly, szórakoztató jellegű). Míg a hagyományos operában a történetet szinte mindenütt énekelt formában adják elő, az operettben a beszélt párbeszéd jelentős szerepet kap, és ezt ritmusos dalok és könnyed táncok egészítik ki. Hasonló hagyományok már korábban is léteztek más országokban: például Németországban a Singspiel volt elterjedt (például Mozart A varázsfuvola), amely szintén keveri a beszédet és az éneket.
Történeti áttekintés
Az operetthagyomány gyakran Franciaországból induló jelenségként jelenik meg a zenetörténetben, majd gyorsan elterjedt Ausztriában és más európai országokban. A műfaj népszerűsége egészen a 20. század közepéig tartott; ezt követően fokozatosan közelebb került a modern zenés színház, a "musical" irányához, és sok könnyed darabot már zenés vígjátékként tartanak számon.
Jacques Offenbach gyakran említik az operett megteremtőjeként: az opéra comique rövid, humoros, könnyed formáiból nőtt ki az a stílus, amelyet Offenbach Párizsban az 1850-es években népszerűsített (Párizs). Az angol nyelvterületen ezeket a műveket gyakran "komikus operáknak" vagy "operavígjátékoknak" nevezték. Később Johann Strauss Bécsben lett nagyon népszerű, a város színházi életébe olvasztva a báltermek táncbandáinak hangzását (báltermekben játszott zene) — amikor színházi műveket kezdett írni, nagy riválisa lett Offenbachnak. Strauss legismertebb operettje, Die Fledermaus ("A denevér"), a műfaj egyik örök darabjává vált. Spanyolországban a zarzuela volt az operetthez rokon műfaj.
Jellemzők és formai elemek
- Szöveg és zene keveredése: erős beszédszínházi vonal, rövidebb énekelt számok és dallamos kórusok.
- Könnyed, gyakran szatirikus vagy romantikus témák; előfordul a tévedésre, félreértésre épülő cselekmény és a társadalmi paródia.
- Táncok és táncstílusok: a bécsi keringőtől a polkáig és más populáris táncformákig; a dallamok gyakran a korabeli tánczenei hagyományokra épülnek.
- Fülbemászó dallamok, könnyen megjegyezhető áriák és kórusrészletek; a hangszerelés gyakran könnyed, de a zenekar jelentős szerepet kap a hangulat teremtésében.
- Előadói követelmények: az énekeseknek jó dikcióval kell beszélniük és hitelesen színészkedniük; a szereplők gyakran váltanak komikus és lírai pillanatok között.
A műfaj szerkezetileg közelebb áll a színházi előadáshoz, mint a grand opéra: rövidebb felvonások, beszélt dialógusok és több könnyed jelenet jellemzik, amelyek közé könnyű zenei számok ékelődnek.
Fontos művek és alkotók
Az operettek terén több ismert szerző és ikonikus darab alakította a műfajt. Offenbach mellett fontos szereplők voltak a kontinensen: Johann Strauss Bécsben, valamint Franz Léhar, akinek egyik legismertebb műve a Die Lustige Witwe (A víg özvegy) című operett volt, melyet 1905-ben mutattak be Bécsben. Léhar számos más sikeres operettet is komponált. Franz von Suppé a korai osztrák operettirodalom meghatározó alakja. A Bizet, Chabrier és Delibes is írtak könnyed zenei darabokat, amelyek az operett határán mozogtak. Angliában Gilbert és Sullivan alkotásai képviselik az operett angol változatát, nagy hatással az angolszász könnyű zenés színházra.
A világ különböző tájain helyi formák alakultak ki: Spanyolország zarzuela műfaja, illetve például Romániában Ciprian Porumbescu Crai nou (Újhold) című operettje jelentett fontos alkotást a nemzeti repertoárban. (A felsorolt alkotók és művek csak néhány jellegzetes példát mutatnak a gazdag repertoárból.)
A 20. század és a műfaj átalakulása
A 20. század elején a francia operett hagyománya visszaszorult, miközben a bécsi stílus és a német nyelvterület iránt nőtt az érdeklődés. Az első világháború után Berlin egy időre a német operett egyik központjává vált. A 20. század közepére sok zeneszerző kezdett olyan könnyed, tánczenei elemeket felhasználó műveket írni, amelyek erősen merítettek az amerikai populáris zene stílusaiból (jazz, foxtrot, később swing). Ezeket az új darabokat gyakran már nem nevezték operettnek: a műfaj elnevezése ekkoriban szűkebb értelemben maradt meg azokra a darabokra, amelyek a hagyományos közép-európai zenei és dramaturgiai stílust követték.
Hatás és örökség
Az operett jelentős hatást gyakorolt a 20. századi zenés színház, a musical és a filmzene fejlődésére. Sok operett-dallam a koncerttermekbe és a rádióműsorokba is bekerült; egyes darabokat filmre is adaptáltak, másokat ma is rendszeresen játsszák nosztalgia-előadásokon vagy modern átdolgozásokban. Technikai és stílusbeli megújulásaik révén az operett elemei tovább élnek a mai könnyűzenei és színházi gyakorlatban.
Összegzés
Az operett a zenés színház könnyed, mulattató ága: jellemzi a beszélt párbeszéd és az ének keveredése, a tánc és fülbemászó dallamok, valamint a szatirikus vagy romantikus történetvezetés. Keletkezésétől kezdve fontos szerepet játszott az európai kulturális életben, és bár a 20. század közepére átalakult vagy összeolvadt más műfajokkal, hatása a mai napig érezhető a zenés színházban és a populáris zenében.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az operett?
V: Az operett egy olyan operafajta, amely nem túl komoly és gyakran tele van vidámsággal, néha "könnyű operának" is nevezik. Szóbeli párbeszédeket, dalokat és táncokat tartalmaz.
K: Kit tekinthetünk az operett hagyomány megteremtőjének?
V: Jacques Offenbach zeneszerzőt tekinthetjük az operetthagyomány megteremtőjének.
K: Mi volt népszerű Németországban az operett megalkotása előtt?
V: Németországban a Singspiel-hagyomány már az operettek létrejötte előtt népszerű volt (pl. Mozart A varázsfuvola).
K: Hogyan csökkent a francia operettek népszerűsége a 20. század elején?
V: A 20. század elején a bécsi operettek iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a francia operettek iránt, így azok kevésbé lettek népszerűek.
K: Milyen példák vannak a jól ismert operettekre?
V: Néhány ismert példa: Johann Strauss Die Fledermaus, Franz Léhar Die Lustige Witwe, Ciprian Porumbescu Crai nou, valamint Gilbert és Sullivan angol operettjei.
K: Kik játszottak ezekben a művekben?
V: Az előadóknak nagyon jól kellett énekelniük és játszaniuk is ezekhez a művekhez; olyan zeneszerzők írták ezeket, mint Bizet, Chabrier és Delibes.
K: Hol vált népszerűvé a német operett az első világháború után?
V: Az első világháború után Berlin lett a német operett népszerűségének központja.
Keres