Menyegző (balett)
A Les Noces (magyarul: Az esküvő) egy négy jelenetből álló balett, eredetileg Szergej Diagilev Balettje számára készült. A balettet Bronislava Nijinska koreografálta, a zenét és a szöveget Igor Stravinsky írta. A zene hangokra, négy zongorára és ütőhangszerekre íródott.
A balettet 1923. június 13-án mutatták be először a párizsi Théâtre Gaîte-Lyrîqué-ban. A balettet néha "tánckantátának" is nevezik, és a zenét néha koncertdarabként adják elő.
Háttér:
1915-ben Szergej Diagilev balettproducer egy balettet akart létrehozni La Liturgie címmel. Ennek hátterében a görög ortodox egyház állt volna. Stravinsky erős keresztény volt, és nem akarta megírni ezt a balettet. Helyette a Les Noces című darabhoz orosz népdalokhoz fordult. Ezen már 1913-ban elkezdett gondolkodni. Michel Fokine kezdte el a koreográfiát, de Vaszlav Nyizsinszkij átvette. Leonide Massine ugrott be Nijinsky helyére. Amikor Massine távozott, Bronislava Nijinska tervezte a táncot.
A balett (díszletek és ruhák) tervezését Natalia Goncharova végezte. A kiváló művész Goncsarova két teljes tervet készített, mielőtt a harmadikat elfogadták volna. Az első két tervet elutasították, mert nem illettek sem a tánchoz, sem a zenéhez. A balett, bár népmesén alapult, modernista stílusú volt: Stravinsky és Nijinska fontosnak tartotta, hogy a tervezése ezzel összhangban legyen.
Történet
A menyasszony, Nastasia, a haját készítteti. Panaszkodik, hogy fáj, amikor meghúzzák. A kórus arról énekel neki, hogy milyen szép lesz az élete a férjével, Fétivel. A fülemülék énekelnek nekik a kertben. A kórus Szűz Máriának énekel. A leendő férjről és annak szép hajáról énekelnek. Áldást kérnek a fiatal párra. A tényleges házassági szertartást nem látják. A négy jelenet közül az utolsóban a lakodalmi lakomát látjuk. Az emberek boldogok, és elkezdenek berúgni. A férjet és a feleséget a hálószobába vezetik.
Revivals
A balett ma is szerepel néhány jelentős balett-társulat, például a Royal Ballet repertoárjában. 1936-ban a Diagilev utódtársulatai közé tartozó Ballets Russes de Basil ezredes társulata mutatta be. A második világháború utáni londoni felújítását (1966) Nijinska személyesen felügyelte. Ennek köszönhetően a balettet ma is az eredeti koreográfia szerint táncolják. Stuttgartban (1974) és Párizsban (1976) is bemutatták. Jerome Robbins koreografálta az American Ballet Theatre 1965-ös változatában.
