A legyek ura (Lord of the Flies) — William Golding regénye (1954)
A legyek ura — William Golding 1954-es regénye: sötét túlélés- és hatalomdráma, erőteljes társadalmi allegória az emberi természet káoszáról és moráljáról.
A legyek ura William Golding regénye, amely 1954-ben jelent meg. A cím szó szerinti fordítása Belzebub, egy szemita istenségnek, amelyet a filiszteus Ekron városában imádtak. Golding műve a gyermeki ártatlanság és az emberi természet sötétebb ösztönei közti feszültséget vizsgálja egy elszigetelt, túlélő helyzetben.
Golding két személyes élményére alapozta ezt a regényt: a fiú állami iskolákban tanított, és a második világháborúban szerzett tapasztalataira. Olvasott olyan könyveket, mint a Korallsziget, amelyekben fiatal fiúkat mutattak be, akik sivatagi szigeteken rekedtek, és tökéletes utópiában éltek. Arról akart írni, hogy szerinte mi történne valójában ebben a helyzetben: nem idill, hanem a civilizáció megszűnése és az erőszak felülkerekedése.
Rövid tartalom
Egy repülőgép-katasztrófa után egy csoport brit iskolásfiú keveredik egy lakatlan szigetre. Kezdetben a gyerekek megpróbálnak rendet és közösséget teremteni: Ralph vezetésével jelzőtüzet raknak és a kagyló (conch) a rend szimbóluma lesz. Idővel azonban megjelennek a belső ellentétek: Jack vezetésével külön csapat alakul a vadászat és erőszak felé hajló fiúk számára. A félelem a „szörnnyé” (a „Bestia”) és a hatalomvágy együtt fokozatosan szétszaggatja a rendet. A történet tragikus eseményekhez vezet, több gyerek halálához, végül egy tengerészeti tiszt érkezése szakítja félbe a pusztítást.
Főbb szereplők
- Ralph – a „civilizáció” és rend híve, aki vezetővé választatja magát, de nehezen tartja meg az irányítást.
- Piggy – értelmes, fizikailag gyengébb fiú; okos meglátásai és Piggy szemüvege fontos szerepet játszanak a tűzrakásban és a logikus gondolkodásban.
- Jack – a vadászatért és hatalomért versengő, később agresszív csoportját irányító figura.
- Simon – érzékeny, misztikus hajlamú fiú, aki a „jó” és a „gonosz” mélyebb felismerésére képes; szerepe allegorikus jelentőségű.
- Roger – később kegyetlenkedőként jelenik meg, a korlátlan agresszió és erőszak megtestesítője.
- Sam és Eric (Samneric) – ikerpár, akik kezdetben együtt dolgoznak a közösségért, később megosztott helyzetbe kerülnek.
Témák és jelképek
A regény fontosabb témái:
- Civilizáció kontra vadászat – a társadalmi rend és az ösztönök közti küzdelem.
- Az emberi természet – Golding pesszimista nézete, miszerint a civilizáció sokszor csak vékony réteg az alapvető erőszakosság fölött.
- Ártatlanság elvesztése – a gyerekek fokozatosan vesztik el ártatlanságukat és válnak erőszakossá.
- Félelem és hisztéria – a „Bestia” mint a közösség félelmének és a pletykának személyesítése.
Jelképek:
- A kagyló (conch) – rend, beszéd joga, polgári értékek szimbóluma; szétesése a közösség összeomlását jelzi.
- Piggy szemüvege – az ész, tudomány és technika eszköze (tűzgyújtás), ugyanakkor sérülékeny.
- A disznófej („A legyek ura”) – a gonosz és a belső romlottság testi szimbóluma; a címre utaló motívum.
- A tűz – remény a megmenekülésre, de egyben a kontroll elvesztésének lehetséges oka is.
Nyelvezet és szerkezet
Golding narratívája egyszerre realistán részletes és allegorikus: a cselekményből általánosabb erkölcsi és filozófiai következtetések olvashatók ki. A regény rövid, tömör fejezetekből áll, és a szereplők belső változásaira, viselkedésük motivációira helyezi a hangsúlyt.
Fogadtatás, hatás és adaptációk
Megjelenésekor a regényt vegyes kritikák fogadták: egyesek erőteljesen dicsérték Golding elemzését az emberi természetről, mások túl sötétnek vagy pesszimistának tartották. Azóta a mű a 20. századi angol irodalom klasszikusává vált, gyakran szerepel az iskolai tananyagban és széleskörű irodalmi elemzések tárgya.
A regényből több filmes és színpadi átdolgozás készült, legismertebb a 1963-as filmadaptáció Peter Brook rendezésében és az 1990-es változat Harry Hook rendezésében. Emellett darabok, rádiójátékok és tanulmányok sora foglalkozik a mű jelentőségével.
Jelentőség
A legyek ura tartós hatást gyakorolt az irodalomra és a kulturális gondolkodásra. Provokatív kérdéseket vet fel az emberi társadalom működéséről, a hatalom természetéről és arról, hogy milyen könnyen omlik össze a civilizált rend, amikor a félelem és a hatalomvágy felülkerekedik.
Golding később elismerést kapott munkásságáért (így a Nobel-díjat is 1983-ban), és az 1954-ben megjelent regény ma is gyakran idézett, vitatott és elemzett műve a világszerte olvasott irodalomnak.
Témák
A könyv bemutatja a vadságba való süllyedésüket. Magukra hagyva, távol a modern civilizációtól, a jól nevelt gyerekek primitív állapotba kerülnek.
A központi téma a civilizáció - a szabályok szerint, békésen és harmóniában élés - és a hatalomra való törekvés ellentétes emberi impulzusai. A témák között szerepel a csoportgondolkodás és az egyéniség, a racionális és az érzelmi reakciók, valamint az erkölcs és az erkölcstelenség közötti feszültség. Hogy ezek hogyan játszódnak le, az A legyek ura története.
Plot
Egy csapat különböző korú, különböző iskolákból és háttérrel rendelkező fiú egy szigeten reked, miután a repülőgépük lezuhan. Az országot, ahonnan jöttek, atombomba érte, és a gépen lévő összes felnőtt meghalt. A szigeten nincs senki más, és senki sem tudja, hol vannak. Malacka tanácsára Ralph kagylót fúj, hogy a sziget minden részéről összegyűjtse a fiúkat egy találkozóra. Ott bemutatják nekik Merridew-t (Jack), aki a kórus vezetője, és különböző más szereplőket.
Szavazást írnak ki a vezető személyéről, amelyet Ralph nyer meg. A fiúk regisztrálását Malackára bízza, míg ő, Jack és Simon (a kórus egyik tagja) elindulnak felfedezni a szigetet. Rájönnek, hogy valóban egyedül vannak a szigeten, és hogy ez egy sziget. Visszafelé egy erdőn keresztül sétálnak, és egy disznóra bukkannak. Jack elővesz egy kést és meg akarja ölni, de nem sikerül neki. Megesküszik, hogy a következőt, amit talál, megöli.
A hárman visszatérnek a strandra, ahol az első találkozót tartották, és felfedezik, hogy Malacka nem tudta felvenni a nyilvántartást. A találkozó során az egyik fiatalabb gyerek aggodalmát fejezi ki egy "szörnyeteg" vagy "kígyó-izé" miatt. Ralph és a többi idősebb fiú gyorsan elveti ezt az elméletet. Ennek ellenére néhány fiatalabb fiúban félelem terjed. Ralph azt javasolja, hogy rakjanak jelzőtüzet; a csoportot azonnal lelkesíti ez az ötlet, és a hegy tetejére sietnek fát rakni. Rájönnek, hogy nincs módjuk meggyújtani, ekkor érkezik Malacka a kagylóval (a gyűlésekhez elengedhetetlen, akinél a kagyló van, az beszél). Az ő szemüvegével tüzet gyújtanak, ami jól ég, majd meggyújtja az erdő nagy részét, esetleg megölve egy kisgyereket.
Jack és a kórus egyik fele vadászik, míg a másik felét a jelzőtűz gondozására osztják be. Jack a gyilkolás gondolatának megszállottjává válik, míg Ralphot továbbra is inkább az óvóhelyek építése (Simon segítségével) és a szigetről való menekülés érdekli, ami Jacket már nem látszik zavarni. Egy disznót akar megölni.
Jack végül megharagszik Ralphra, és saját törzset alapít. Ellopják Malacka szemüvegét, hogy tüzet gyújthassanak. Simont a fiúk megölik, mert azt hitték, hogy ő a vadállat. Az eredeti törzsből csak Ralph, Malacka, Sam és Eric marad. Elmennek a hegy tetejére, ahol Jack törzse van. Jack és Ralph összevesznek, és Roger egy sziklát küld lefelé, ami épphogy elkerüli Ralphot, de megöli Malackát és eltörik a kagylót. Sam és Eric Jack törzséhez kerül, Ralph pedig elmenekül. Ralph újra felmegy a hegyre, hogy meglátogassa Samet és Ericet, akik elmondják neki, hogy Jack azt tervezi, hogy levadássza őt. Elmegy és elbújik, de hamarosan megtalálja a törzs. Tüzet gyújtanak, hogy kifüstöljék. A törzs lándzsákkal a kezében üldözi, és a partra menekül. Ralph összefut egy tengerésztiszttel, aki látta a tűz füstjét, és azért jött, hogy megmentse őket. Ez ironikus, mert Jack csak élelemért akart vadászni, és nem akart a tűzzel foglalkozni, de végül ő gyújtja a tüzet, ami miatt megmentik őket...
Keres