Áltudomány – mi az? Definíció, jellemzők és példák
Áltudomány: mi az és hogyan ismerhető fel? Definíciók, jellemzők és szemléletes példák—kreacionizmus, asztrológia. Olvassa el a részletes útmutatót!
Áltudomány („hamis tudomány”) az a jelenség, amikor egy elképzelés, módszer vagy elmélet tudománynak látszik, de hiányoznak belőle a tudományos elvárásoknak megfelelő bizonyítékok és módszertan. Az áltudomány bármely tudományterületen felbukkanhat, és nem feltétlenül egy teljes diszciplínát érint: egy adott elmélet vagy gyakorlati eljárás is áltudománynak minősülhet. Néha ilyen elképzelések például a tudományos rasszizmus, más ismert példák a kreacionizmus és az asztrológia.
Miért nevezik áltudománynak?
Az áltudományt általában azok az elképzelések jelentik, amelyeket a tudományos közösség általánosan nem fogad el, mert hiányzik a megbízható bizonyíték, a reprodukálhatóság, vagy a módszertani szigor. A szó szerint vett jelentés: „hamis tudomány”. Fontos megérteni, hogy az áltudomány nem mindig azonos a szándékos megtévesztéssel; lehet, hogy a követők valóban hisznek az állításaikban, mégis nem teljesítik a tudományos kritériumokat.
Jellemzők, amelyek áltudományra utalnak
- Nem falszifikálható állítások: az elmélet olyan módon fogalmaz, hogy nem lehet kísérletekkel vagy megfigyeléssel cáfolni.
- Reprodukálhatóság hiánya: más kutatók nem tudják megismételni az eredményeket független kísérletekkel.
- Selektív bizonyítékhasználat (cherrypicking): csak azokat az eredményeket emelik ki, amelyek a nézetet támogatják, a többit figyelmen kívül hagyják.
- Ad hoc magyarázatok: a kritikára mindig új, nem ellenőrzött kiegészítésekkel válaszolnak, amelyek nem növelik az előrejelző értéket.
- Nincs vagy gyenge szakmai lektorálás: az állítások nem jelennek meg megbízható, peer-review folyóiratokban, vagy a publikációs csatornák kontrollálatlanok.
- Szakmai konszenzus elutasítása: a releváns szakterület szakértőinek többsége által elfogadott bizonyítékokat rendre figyelmen kívül hagyják vagy tagadják.
- Erős érzelmi/misztikus nyelvezet: túlzó, személyes tapasztalatokra vagy titkos „titkokra” hivatkozás
Hogyan különböztessük meg a tudománytól?
- Kérdezd meg: az állítás előre jelez-e új, mérhető jelenségeket? A tudomány értékes, előrejelző modelleket ad.
- Van-e független, reprodukálható bizonyíték és peer-review publikáció? Ellenőrizd a forrásokat.
- Elfogadják-e a kritikus elemzést, vagy a kritikusokat személyeskedéssel elutasítják?
- Használnak-e kontrollcsoportokat, statisztikai elemzést és átlátható módszertant?
- Külső finanszírozók vagy érdekeltségek torzíthatják-e az eredményeket? (pénzügyi vagy ideológiai érdek)
Példák
Ismert áltudományos példák:
- Kreacionizmus — a tudományos elméletek (például az evolúció) elutasítása vallási alapú magyarázatokkal, amelyek nem felelnek meg a tudományos bizonyítási követelményeknek.
- Asztrológia — csillagok és bolygók helyzetére alapozott személyiség- és jövőjóslások, amelyek általában nem tesznek pontos, tesztelhető előrejelzéseket.
- Tudományos rasszizmus — a faji hierarchiát „tudományos” érvekkel igazoló nézetek, amelyek gyakran torzított vagy hibás adatértelmezésen alapulnak.
- Homeopátia, illetve bizonyos, egészségre vonatkozó nem bizonyított kezelések — amelyeknél gyakran nincs több, mint placebo-hatás.
Miért káros az áltudomány?
- Egészségre veszélyes lehet: ha az emberek hatástalan vagy káros kezeléseket választanak (például vakcinák elutasítása), súlyos következményekkel járhat.
- Közpolitikai hatások: téves vagy félrevezető „tudományos” érvek rossz döntésekhez vezethetnek közegészségügyben, oktatásban vagy környezetvédelemben (pl. klímaváltozás tagadása).
- Forráspazarlás: idő és pénz megy olyan kutatásokra vagy kezelésekre, amelyek nem állnak meg tudományos alapon.
- Bizalom megrendítése: az áltudomány alááshatja a valódi tudományba vetett bizalmat, így nehezebb lesz hitelt adni megalapozott kutatási eredményeknek.
Mivel védekezhetünk?
- Támogassuk a kritikai gondolkodást és a tudományos műveltséget az oktatásban.
- Tájékozódjunk megbízható forrásokból, és ellenőrizzük a források hitelességét (peer-review, szakmai konszenzus).
- Legyünk óvatosak az olyan állításokkal, amelyek nagy, de bizonyítatlan csodát ígérnek, vagy amelyek elutasítják a vizsgálatot.
- Támogassuk az átlátható, reprodukálható kutatásokat és a független tényellenőrző munkát.
Fontos megjegyezni: a tudomány folyamatosan változik és fejlődik. Egy kezdetben vitatott vagy hibásnak tűnő ötlet idővel megerősödhet, ha megfelelő, ismételhető bizonyíték áll rendelkezésre. Az áltudománytól azonban az különbözteti meg a tudományt, hogy az előbbi nem rendelkezik ilyen, függetlenül ellenőrizhető, reprodukálható bizonyítékokkal és módszertani szigoralommal. A tudósok ezért nem elsősorban erkölcsi alapon ítélik meg az áltudományt (erkölcstelennek tekinteni), hanem azért, mert gyakran tényként vagy valóságosnak tüntetik fel az állításaikat, ami megtévesztheti a közönséget. Egy átlagember számára nem mindig könnyű felismerni a különbséget egy olyan televíziós műsor és egy tudományos jelentés között — ezért fontos a forráskritika és a tudományos gondolkodás fejlesztése.
Franciszek Rychnowski fejlesztette ki ezt a műszert a 20. század elején, hogy egy "kozmikus energiát" mérjen.
Az áltudomány és a tudomány közötti különbségek
- Az áltudományos elképzeléseket nem tesztelik, vagy nem lehet tesztelni (azaz nem vizsgálhatók). A tudományos elképzeléseket tesztelik, és tesztelhetőek.
- Az áltudományos ötleteket nem adják át a tudósoknak, hogy elolvassák őket, mielőtt bekerülnek egy tanulmányba (ezt nevezik "szakértői értékelésnek"). A tudományos dolgozatokat szakértői bírálatnak vetik alá.
- Az áltudományos elképzelések nem tényeken alapulnak. A tudomány tényeken és megfigyeléseken alapul.
Az áltudományok típusai
A természet működésére vonatkozó elképzelések (helyesebben "hipotézisek") több okból is áltudományosnak tekinthetők. Néha a hipotézis egyszerűen téves, és bizonyíthatóan téves. Ilyen például az a hiedelem, hogy a Föld lapos, vagy az a hiedelem, hogy az emberi női csontváznak eggyel több bordája van, mint a férfiaknak. Az ilyen elképzeléseket áltudományosnak tekintik, mert egyszerűen csak tévesek.
Néha a tudósok egyetértenek abban, hogy egy bizonyos elképzelés igaz lehet, de soha nem lehet bizonyítani, hogy igaz, még elvileg sem. Egyesek például úgy vélik, hogy a Föld és a világegyetem múlt csütörtökön jött létre. Úgy vélik, hogy amikor a világegyetem múlt csütörtökön keletkezett, akkor úgy jött létre, hogy látszólag sok ezer vagy akár millió éves volt. E hívők szerint még a két héttel ezelőtti emlékeink is valójában csak hamis emlékek, amelyek a világegyetem múlt csütörtöki teremtésével együtt jöttek létre. Az ilyen hiedelem áltudományosnak számít, mivel nem hamisítható - a tudósok még csak elképzelni sem tudnak olyan kísérletet, amely fényt deríthetne arra, hogy ez a hiedelem igaz vagy hamis.
Az áltudományok más típusai azért számítanak áltudományosnak, mert megtévesztésen alapulnak, még akkor is, ha az alkalmazott elképzelés nem lehetetlen. Ilyenek például azok az emberek, akik azt állítják, hogy időutazó eszközöket, antigravitációs eszközöket vagy teleportálókat készítettek. A tudósoknak egyszerűen nincs meg a technológiájuk ahhoz, hogy ilyen dolgokat építsenek a mai korban, még ha egy nap talán képesek is lesznek rá.
Egyes elképzelések vitathatatlanul áltudományosak. Ez azt jelenti, hogy egyes mainstream tudósok áltudományosnak tartják az elképzelést, mások pedig nem. A tőzsde viselkedésével kapcsolatos bizonyos elképzelések ebbe a kategóriába tartoznak.
Az áltudomány nem pontosan ugyanaz, mint az elfogult kutatás, ahol a tudósnak valamilyen rossz indítéka van (például személyes haszonszerzés, hírnév vagy pénzügyi haszonszerzés) az eredményei népszerűsítésére. Nem ugyanaz, mint a nem tesztelt hipotézis, vagyis egy olyan elképzelés, amelyet a tudósok még nem tudnak tesztelni, mert nincs rá pénzük vagy technológiájuk. A kvantumgravitáció elméletei nem tesztelt hipotézisek: a tudósok könnyen el tudnak képzelni kísérleteket a tesztelésükhöz, csak jelenleg még nincs meg hozzá a megfelelő technológia. []
Kérdések és válaszok
K: Mi az áltudomány?
V: Az áltudomány minden, ami tudománynak adja ki magát, de nem az. Nem felel meg a tudományosság egy vagy több részének, és nem vizsgálható, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre ellene.
K: Miben különbözik az áltudomány a vallástól?
V: Az asztrológia azért áltudomány, mert úgy tesz, mintha tényeken alapulna, de nem az. A vallások olyan kijelentéseket tesznek, amelyek biztosan nem tudományosak, és nem is akarnak azok lenni. Amennyiben egy vallás nem tesz tényszerű állításokat, nem cáfolható. Ha azonban tényszerű állításokat tesz, akkor sebezhetővé válik.
K: Mi különbözteti meg a tudományt az áltudománytól?
V: A tudomány és az áltudomány közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy a tudomány nyitott a tesztelésre és a korrekcióra - még ha az elképzeléseket egyszer igaznak hitték is, további bizonyítékokkal még mindig bebizonyítható, hogy tévesek. Az áltudomány nem teszi lehetővé ezt a fajta tesztelést vagy korrekciót, függetlenül az ellene felhozott bizonyítékoktól.
K: Milyen példa illusztrálja a vallás és az áltudomány közötti különbséget?
V: A vallás és az áltudomány közötti különbségre jó példa lehet a katolikus egyház azon döntése, hogy megvédi az ősi eszméket (Ptolemaiosz) az új eszmékkel (Galilei és Kopernikusz) szemben. Ez azt mutatja, hogy bár a vallások tényszerű állításokat tehetnek, amelyek megkérdőjelezés esetén sebezhetővé válhatnak, nem úgy tesznek, mintha tényeken alapulnának, mint az asztrológia teszi ezt áltudományos megközelítésével.
K: A tudománynak mindig igaza van?
V: Nem, a tudománynak nem mindig van igaza, de nyitott marad a teszteléssel történő korrekcióra, ami egyértelmű különbséget tesz tudomány és áltudomány között.
K: A mainstream tudományos közösség minden elméletet elfogad?
V: Nem, egyes elméletek a tudományosság egy vagy több pontján megbukhatnak, így nem feltétlenül fogadja el őket a mainstream tudományos közösség, még ha bizonyos kontextusokban még mindig lehet is némi érvényességük.
Keres