Áltudomány
Az áltudomány ("hamis tudomány") olyan elképzelés, amely tudománynak látszik, de nem az. Az áltudomány a tudomány egy vagy több részterületén is megbukhat. Néha az áltudományok olyan elképzelések, amelyekről azt gondolják, hogy tévesek, mint például a tudományos rasszizmus.
Az áltudomány lényegében minden olyan elképzelés a természet működéséről, amelyet a tudományos közösség általánosságban nem fogad el igaznak. Egy elképzelés számos okból tekinthető áltudományosnak. Az áltudomány szó szó szerint "hamis tudományt" jelent. A kreacionizmus és az asztrológia egyaránt jól ismert áltudomány.
Az áltudományt a tudósok gyakran nem azért tartják erkölcstelennek, mert állításai nem bizonyítottak, hanem azért, mert néha tényként és/vagy valóságosnak tüntetik fel őket. Egy átlagember talán fel sem ismeri a hitelességbeli különbségeket egy olyan televíziós műsor között, amely állítólag látnokokról szól, akik olvasnak az emberek gondolataiban, és egy olyan műsor között, amely bizonyítékokat mutat be a globális felmelegedés mellett és ellen.
Franciszek Rychnowski fejlesztette ki ezt a műszert a 20. század elején, hogy egy "kozmikus energiát" mérjen.
Az áltudomány és a tudomány közötti különbségek
- Az áltudományos elképzeléseket nem tesztelik, vagy nem lehet tesztelni (azaz nem vizsgálhatók). A tudományos elképzeléseket tesztelik, és tesztelhetőek.
- Az áltudományos ötleteket nem adják át a tudósoknak, hogy elolvassák őket, mielőtt bekerülnek egy tanulmányba (ezt nevezik "szakértői értékelésnek"). A tudományos dolgozatokat szakértői bírálatnak vetik alá.
- Az áltudományos elképzelések nem tényeken alapulnak. A tudomány tényeken és megfigyeléseken alapul.
Az áltudományok típusai
A természet működésére vonatkozó elképzelések (helyesebben "hipotézisek") több okból is áltudományosnak tekinthetők. Néha a hipotézis egyszerűen téves, és bizonyíthatóan téves. Ilyen például az a hiedelem, hogy a Föld lapos, vagy az a hiedelem, hogy az emberi női csontváznak eggyel több bordája van, mint a férfiaknak. Az ilyen elképzeléseket áltudományosnak tekintik, mert egyszerűen csak tévesek.
Néha a tudósok egyetértenek abban, hogy egy bizonyos elképzelés igaz lehet, de soha nem lehet bizonyítani, hogy igaz, még elvileg sem. Egyesek például úgy vélik, hogy a Föld és a világegyetem múlt csütörtökön jött létre. Úgy vélik, hogy amikor a világegyetem múlt csütörtökön keletkezett, akkor úgy jött létre, hogy látszólag sok ezer vagy akár millió éves volt. E hívők szerint még a két héttel ezelőtti emlékeink is valójában csak hamis emlékek, amelyek a világegyetem múlt csütörtöki teremtésével együtt jöttek létre. Az ilyen hiedelem áltudományosnak számít, mivel nem hamisítható - a tudósok még csak elképzelni sem tudnak olyan kísérletet, amely fényt deríthetne arra, hogy ez a hiedelem igaz vagy hamis.
Az áltudományok más típusai azért számítanak áltudományosnak, mert megtévesztésen alapulnak, még akkor is, ha az alkalmazott elképzelés nem lehetetlen. Ilyenek például azok az emberek, akik azt állítják, hogy időutazó eszközöket, antigravitációs eszközöket vagy teleportálókat készítettek. A tudósoknak egyszerűen nincs meg a technológiájuk ahhoz, hogy ilyen dolgokat építsenek a mai korban, még ha egy nap talán képesek is lesznek rá.
Egyes elképzelések vitathatatlanul áltudományosak. Ez azt jelenti, hogy egyes mainstream tudósok áltudományosnak tartják az elképzelést, mások pedig nem. A tőzsde viselkedésével kapcsolatos bizonyos elképzelések ebbe a kategóriába tartoznak.
Az áltudomány nem pontosan ugyanaz, mint az elfogult kutatás, ahol a tudósnak valamilyen rossz indítéka van (például személyes haszonszerzés, hírnév vagy pénzügyi haszonszerzés) az eredményei népszerűsítésére. Nem ugyanaz, mint a nem tesztelt hipotézis, vagyis egy olyan elképzelés, amelyet a tudósok még nem tudnak tesztelni, mert nincs rá pénzük vagy technológiájuk. A kvantumgravitáció elméletei nem tesztelt hipotézisek: a tudósok könnyen el tudnak képzelni kísérleteket a tesztelésükhöz, csak jelenleg még nincs meg hozzá a megfelelő technológia. []
Kérdések és válaszok
K: Mi az áltudomány?
V: Az áltudomány minden, ami tudománynak adja ki magát, de nem az. Nem felel meg a tudományosság egy vagy több részének, és nem vizsgálható, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre ellene.
K: Miben különbözik az áltudomány a vallástól?
V: Az asztrológia azért áltudomány, mert úgy tesz, mintha tényeken alapulna, de nem az. A vallások olyan kijelentéseket tesznek, amelyek biztosan nem tudományosak, és nem is akarnak azok lenni. Amennyiben egy vallás nem tesz tényszerű állításokat, nem cáfolható. Ha azonban tényszerű állításokat tesz, akkor sebezhetővé válik.
K: Mi különbözteti meg a tudományt az áltudománytól?
V: A tudomány és az áltudomány közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy a tudomány nyitott a tesztelésre és a korrekcióra - még ha az elképzeléseket egyszer igaznak hitték is, további bizonyítékokkal még mindig bebizonyítható, hogy tévesek. Az áltudomány nem teszi lehetővé ezt a fajta tesztelést vagy korrekciót, függetlenül az ellene felhozott bizonyítékoktól.
K: Milyen példa illusztrálja a vallás és az áltudomány közötti különbséget?
V: A vallás és az áltudomány közötti különbségre jó példa lehet a katolikus egyház azon döntése, hogy megvédi az ősi eszméket (Ptolemaiosz) az új eszmékkel (Galilei és Kopernikusz) szemben. Ez azt mutatja, hogy bár a vallások tényszerű állításokat tehetnek, amelyek megkérdőjelezés esetén sebezhetővé válhatnak, nem úgy tesznek, mintha tényeken alapulnának, mint az asztrológia teszi ezt áltudományos megközelítésével.
K: A tudománynak mindig igaza van?
V: Nem, a tudománynak nem mindig van igaza, de nyitott marad a teszteléssel történő korrekcióra, ami egyértelmű különbséget tesz tudomány és áltudomány között.
K: A mainstream tudományos közösség minden elméletet elfogad?
V: Nem, egyes elméletek a tudományosság egy vagy több pontján megbukhatnak, így nem feltétlenül fogadja el őket a mainstream tudományos közösség, még ha bizonyos kontextusokban még mindig lehet is némi érvényességük.
