Messiaen: Korlátozott transzpozíciójú módusok — definíció és példák
Fedezze fel Messiaen korlátozott transzpozíciójú módusainak definícióját és példáit: egészhangú, oktatonikus és további módusok részletes elemzése zenei példákkal.
A korlátozott transzpozíciójú módusok olyan skálák, amelyeket különleges, szimmetrikus intervallumszerkezet jellemez, ezért csak korlátozott számú, eltérő transzpozíciót adnak. Ezeket a skálákat híresen Olivier Messiaen foglalta rendszerbe és használta szisztematikusan zeneszerzésében.
A hagyományos diatonikus skáláknak (például a dúr vagy moll skálának) tizenkét különböző transzpozíciója van: a skála ugyanaz marad függetlenül attól, hogy a tizenkét félhang bármelyikén kezdjük. A teljes kromatikus skála pedig lényegében egyetlen transzpozícióval rendelkezik, mert bármelyik hangról indítva ugyanazt a hangkészletet kapjuk (kromatikus skála).
A korlátozott transzpozíciójú módusoknál azonban a szimmetria miatt jóval kevesebb, diszkrét transzpozíció jön létre: egy bizonyos számnál feljebb transzponálva a skála ugyanazokból a hangokból áll, csak más kezdőhanggal. Ez a tulajdonság adja ezek különleges zenei jellegét: nincs egyetlen domináns "tonika"-érzet, sok hang egyenrangúvá válik, és statikusabb, kaleidoszkópszerű hangzás alakul ki.
Messiaen hét ilyen módust különböztetett meg. Röviden:
- Első módus (egészhangú skála) – minden hangköz egy egész hang (2 félhang). Csak 2 transzpozíciója van. Példa C-ről indítva: C, D, E, F#, G#, A#, C (és C#-ról indítva adja a másik transzpozíciót).
- Második módus (oktatonikus skála) – váltakozó félhang, egész hang, félhang, egész hang stb. Ez az ún. oktatonikus rendszer. 3 transzpozíciója van. C-ről indítva például: C, C#, D#, E, F#, G, A, A#, C.
- Harmadik módus – jellegzetes intervallumsémája: hang, félhang, félhang, félhang (az ismétlődő minta miatt). Ennek a módusnak 4 transzpozíciója van.
- Negyedik–hetedik módusok – Messiaen számos további szimmetrikus mintát ad meg a 4.–7. módusokban; ezek mindegyikének 6 transzpozíciója van.
A transzpozíciók száma közvetlenül a skála szimmetriájából következik: ha egy intervallusséma megismétlődik úgy, hogy néhány félhangnyi eltolás után pontosan visszakapjuk ugyanazt a hangkészletet, akkor a lehetséges eltérő transzpozíciók száma ennél a periódusnál korlátozott. Matematikailag ezért a lehetséges transzpozíciók száma mindig osztója a tizenkettőnek (12 félhang egy oktávában).
Messiaen nemcsak elméletként tárgyalta ezeket a módusokat, hanem aktívan alkalmazta őket dallam- és harmóniai célokra is: a akkordokban és a témákban egyaránt. A korlátozott transzpozíciójú módusokból épített akkordok gyakran statikus, „színes” halmazokként hatnak, mivel a hagyományos funkcionális tonalitás nem uralkodik rajtuk. Messiaen a módusokat egyedülálló hangszínnel és vizuális párhuzamokkal társította: sokszor beszélt róluk mint színekről, és híresen nevezte őket a „le charme des impossibilités” magyarul: „a lehetetlenségek bája”.
Ezeket a skálákat más zeneszerzők is használták vagy előfutáraiknál felbukkantak: az egészhangú skála például megjelenik többek között Glinka, Liszt és különösen Debussy műveiben. Messiaen viszont rendszerbe foglalta és sokoldalúan alkalmazta őket saját hangnyelvében, így a 20. század zenéjében különösen meghatározóvá vált ez a koncepció.
Röviden, a korlátozott transzpozíciójú módusok fontos eszközei a modern zenei nyelvnek: egyszerre adnak új hangszíneket, megszüntetik a hagyományos tonális irányultságot és teremtenek különleges, szimmetrikus struktúrákat, amelyeket Messiaen „a lehetetlenségek bájaként” ünnepelt.
Kérdések és válaszok
K: Mik a korlátozott átviteli módok?
V: A korlátozott transzpozíciós módok a francia zeneszerző, Olivier Messiaen által használt zenei skálák egyik típusa. Van néhány (általában két vagy három) transzpozíciójuk, és minden transzpozíció a hangjegyek különböző kombinációját jelenti.
K: Hány transzpozíciója van egy dúr skálának?
A: A dúr skálának tizenkét különböző transzponálása van, ami azt jelenti, hogy a tizenkét hang bármelyikén kezdődhet (C, Cisz, D, Disz stb.).
K: Hány transzpozíció van a kromatikus skálán?
V: A kromatikus skálának csak egy transzpozíciója van, mert minden hangot használ. Ez azt jelenti, hogy bármelyik hangon kezdődhet, és a hangjegyek kombinációja megegyezik.
K: Mi az a teljes sávú skála?
V: Az egész hang skála minden alkalommal egy egész hanggal feljebb megy, és két transzpozíciója van. Glinka, Liszt és Debussy is használta. Messiaen ezt nevezte az első transzpozíciónak.
K: Mi a neve Messiaen második módusának?
V: Messiaen második módusát "oktatonikus skálának" is nevezik, és váltakozik a félhang, hang, félhang, hang, hang stb.
K: Hány transzpozíciója van Messiaen harmadik módusának összesen?
V: Messiaen harmadik módusza felváltva emelkedik hang, félhang, félhang, félhang, és összesen négy transzpozíciója van.
Q: Mit szeretett Messiaen ezekben a módokban?
V: Messiaen azért szerette ezeket a móduszokat, mert nincs olyan hang, amely ugyanúgy szólna, mint a kezdőhang; minden hang ugyanúgy szól, ezért úgy jellemezte őket, mint "a lehetetlenségek bája".
Keres