AlegsaOnline.com

Intervallum (hangköz) – meghatározás, félhangok, jelölés és példák

Intervallum (hangköz) magyarázata: definíció, félhangok számítása, jelölési szabályok és példák a zeneelmélet gyakorlati megértéséhez.

Szerző: Leandro Alegsa

28-01-2026

A zenében az intervallum két hangjegy közötti távolságot jelenti (függetlenül attól, hogy ezeket a hangjegyeket együtt vagy külön-külön játsszák). Az intervallumot két szempontból szoktuk megadni: számban (hányadik fokig terjed, pl. terc, kvint, szeptim) és minőségben (tiszta, nagy, kis, csökkentett, nagyított), amelyek együtt határozzák meg pontosan a hangközt.

A billentyűzeten két egymás mellett lévő hang (a fehér és fekete hangokat is számolva) egy "félhang" távolságra van egymástól. Egy "hang" két félhang (lásd félhang). Fontos azonban megérteni, hogy az intervallum meghatározása nem csak a hangok tényleges frekvenciái alapján történik, hanem az alapján is, hogyan írjuk/nevessük a hangokat. Például az ugyanazon billentyű hangját lehet Disznek vagy Esznek nevezni — ez két különböző hangelnevezés (enharmonikus név), ami másképp befolyásolja az intervallum helyes jelölését és minőségét, még ha a hallható hangmagasság azonos is.

Az intervallum számozása mindig inkluzív (beleértjük a kezdő- és véghang betűnevét is). Például a C és E között levő intervallum háromfokú: C–D–E → terc (3.). Az intervallum minőségét a félhangok száma határozza meg a két hang között az adott névhez képest:

Tiszta (perfect): név szerint négyes (kvart), ötös (kvint), és oktáv esetén használatos alapminőség. Pl. C–F = tiszta kvart.
Nagy / kis (major / minor): a második, harmadik, hatodik és hetedik fokoknál van értelme. A kis intervallum mindig egy félhanggal kisebb, mint a nagy megfelelője. Pl. nagy terc = 4 félhang, kis terc = 3 félhang.
Nagyított / csökkentett (augmented / diminished): ha egy tiszta vagy nagy intervallumot egy félhanggal növelünk, nagyított lesz; ha egy félhanggal csökkentünk, csökkentett lesz.

Példák C hangról kiindulva (a C mindig az alsó hang a példákban):

C – C# / C–Desz: 1 félhang — ez egy nagyított uniszon (ritkán használjuk uniszonnál: inkább "félhang" vagy "kis második" kontextusban értelmezhető).
C – D: 2 félhang — szekund (2.), pontosabban nagy szekund.
C – D#/E♭: 3 félhang — kis terc (3.) (pl. C–Esz).
C – E: 4 félhang — nagy terc (3.).
C – F: 5 félhang — tiszta kvart (4.).
C – F#/G♭: 6 félhang — nagyított kvart / csökkentett kvint (tritonus).
C – G: 7 félhang — tiszta kvint (5.).
C – A: 9 félhang — nagy szext (6.).
C – H (B natural): 11 félhang — nagy szeptim (7.). (Megjegyzés: magyar hangrendszerben a H a B naturalt jelöli; a B gyakran B-flatot jelöl.)
C – C (következő): 12 félhang — oktáv (8.).

Hogyan határozzuk meg gyorsan egy intervallum minőségét és számát?

Szám: számoljuk a hangok betűneveit beleértve a kezdő- és véghangot (C→E = terc).
Minőség: nézzük meg a félhangok számát, és hasonlítsuk a tiszta vagy "nagy" alapértékhez (pl. nagy terc = 4 félhang). Ha egy félhanggal kevesebb, az kis, ha egy félhanggal több, az nagyított (vagy csökkentett a másik irányban).

Fontos a hangjegyírás szerepe: ugyanaz a tényleges akusztikai távolság (pl. 3 félhang) lehet kis terc (például C–E♭) vagy nagyított szekund (például C–D♯), ezek eltérő funkciót és feloldási lehetőségeket jelölnek a hangnemelméletben.

Intervallumok inverziója és összefüggései:

Az intervallum és inverze összege mindig 9 (pl. terc (3) ↔ szext (6), kvart (4) ↔ kvint (5)).
A minőségek cserélődnek: a nagy → kis, a kis → nagy, a nagyított → csökkentett, a csökkentett → nagyított, a tiszta pedig tiszta marad az inverzióban.

Gyakorlati tippek

Tanulj meg néhány referenciahangot: pl. C–E = nagy terc, C–G = tiszta kvint; ezek segítségével gyorsabban felismerheted a hallott intervallumokat.
Gyakorolj énekléssel: énekelj föl és le ismert dallamrészeket, majd próbáld meg név szerint megadni a köztük levő intervallumot.
Figyeld az elnevezést: mindig nézd meg a hangok betűnevét (és nem csak a hangmagasságot), mert ez dönt a helyes intervallumjelölésről.

Összefoglalva: az intervallum egyszerre matematikai (félhangok száma) és elnevezési (hangnevek/spelling) kérdés. A pontos zenei gondolkodáshoz mindkettőt ismerni kell: ugyanaz a hallható hangköz különböző elnevezéseket kaphat, és ez zenei funkciókban fontos különbséget jelent.

Dúr és tökéletes intervallumok a dúr skálában

Egy dúr skálában nyolc hang van, pl. a C-dúr skála (lásd fent): C D E F G A B C és újra lefelé.

A C és a D közötti intervallum egy nagy 2. (dúr másodperc).
A C és E közötti intervallum egy nagy harmad (nagy harmad)
A C és F közötti intervallum egy tökéletes 4. (tökéletes negyedik)
A C és G közötti intervallum egy tökéletes 5. (tökéletes ötödik)
A C és A közötti intervallum egy nagy hatodik (nagy hatodik)
A C és a B közötti intervallum egy nagy hetedik (nagy szeptim)
A C és a C közötti intervallum egy tökéletes nyolcad (tökéletes oktáv).

Moll intervallumok

Ha egy dúr intervallumot egy félhanggal kisebbé teszünk, mollá válik:

A C és D között lévő intervallum egy moll 2.
A C és az Esz közötti intervallum egy moll 3.
A C és az Asz közötti intervallum egy moll 6.
A C és a B közötti intervallum egy moll 7.

Csökkentett intervallumok

Ha egy tökéletes intervallum egy félhanggal kisebb lesz, akkor "csökkentett" lesz.

A C és F között lévő intervallum egy csökkentett 4.
A C és a G között lévő intervallum egy csökkentett 5.

Ha egy dúr intervallum két félhanggal (azaz egy hanggal) kisebb lesz, akkor "csökkentett" lesz.

A C és a D kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 2.
A C és az E kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 3.
A C és A kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 6.
A C és a H kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 7. hang.

Augmentált intervallumok

Ha egy dúr intervallumot egy félhanggal nagyobbá teszünk, akkor az "augmentált" lesz.

A C és Disz közötti intervallum egy megnövelt 2.
A C és Eisz közötti intervallum egy megnövelt 3.
A C és Aisz közötti intervallum egy megnövelt 6.
A C és a Hisz közötti intervallum egy megnövelt 7.

Hasonlóképpen, ha egy tökéletes intervallum egy félhanggal nagyobb lesz, akkor "augmentálódik".

A C és a Fisz közötti intervallum egy megnövelt 4.
A C és a Gisz közötti intervallum egy megnövelt 5.

Példák:

A C-től Diszig egy bővített 2. (Megjegyzés: ha a Disz-t Esznek hívják, akkor az egy moll 3.)
C-től G-ig egy csökkentett 5.
A C-ből B-be kettőshang (ugyanaz a hang, mint az A) egy csökkentett 7. hang.

Fontos felismerni, hogy egy intervallum kiszámításához az alsó hangot a skála első hangjaként kell kezelni.

Példák:

A cisz és aisz között egy 6. dúr
Cisz A-ra egy moll 6.

Invertált intervallumok

Az intervallumok "invertálhatók" (fejjel lefelé fordíthatók). Például: ahelyett, hogy a C-től felfelé haladnánk egy A-ig (dúr 6.), mehetünk C-től lefelé egy A-ig (moll 3.).

A dúr 6. a moll 3. inverziója.

Minden dúr intervallum, ha megfordítjuk, moll intervallummá válik.
Minden megnövelt intervallum, ha megfordítjuk, csökkentetté válik.
Minden tökéletes intervallum megfordítva is tökéletes (ezért hívják őket "tökéletesnek").

Minden intervallum, ha megfordítjuk, 9-et adódik össze (egy skálában 8 hang van. Egy hangot nyilvánvalóan kétszer számolunk).

Az összetett intervallumok olyan intervallumok, amelyek nagyobbak, mint egy oktáv, pl. C-től D-ig egy oktáv és még egy hanggal feljebb egy dúr kilencedik.

A nagy intervallumokat "széles" intervallumoknak nevezik. Ennek ellentéte a "szűk" intervallum.

Kapcsolódó oldalak

Félhang

· v · t · e Zeneelmélethez kapcsolódó témák
Akkordok és skálák	Akkord - Skála (zene) - Dúr skála - Moll skála - Kromatikus - Ötödök köre - Pentatonikus skála - Akkordmenet
Összetétel	Kompozíció - Ellenpont - Harmonika (zene) - Polytonalitás - Moduláció (zene) - Ritmus - Tonalitás - Transzponálás (zene) - Egészhangú skála - Egészhangú skála
Megjegyzés csoportosítások	Harmónia - Homofónia - Intervallum (zene) - Kulcs (zene) - Hangnem - Hangnem - Zenei mód - Korlátozott transzpozíciós módok - Oktáv - Relatív hangnem - Ritmus - Félhang - Időjel - Hangközök - Taktjelek

Kérdések és válaszok

K: Mi az az intervallum a zenében?

V: A zenében az intervallum két hang közötti távolság, akár együtt, akár külön-külön szólalnak meg.

K: Mi az a félhang?

A: A félhang a billentyűzeten egymás mellett lévő két hang közötti távolság, a fehér és fekete hangokat is beleszámítva.

K: Hány félhangból áll egy hang?

V: Egy hang két félhangból áll.

K: Hogyan befolyásolja a hang neve az "intervallumot"?

V: A hang neve befolyásolja az "intervale"-t, mert ez határozza meg, hogy a D és E közötti fekete hangot Disz vagy Esz hangként írjuk-e le, ami ugyanannak a hangnak két különböző neve.

K: Milyen példákban alkot a C és a B egy 7. dúr intervallumot?

V: A C és a B akkor alkot dúr 7. intervallumot, ha a C a pár alsó hangja, a B pedig a fölötte lévő következő ilyen nevű hang.

K: Van-e különbség az intervallumok között a zenében más területekhez, például a matematikához képest?

V: Igen, a zenében az intervallumok kifejezetten a zenei hangok közötti távolságokra vonatkoznak, míg a matematikában az intervallumok bármilyen, két pont közötti résre vagy térre utalhatnak.