Hangköz
A zenében az intervallum két hangjegy közötti távolságot jelent (függetlenül attól, hogy ezeket a hangjegyeket együtt vagy külön-külön játsszák).
A billentyűzeten két egymás mellett lévő hang (a fehér és fekete hangokat is számolva) egy "félhang" távolságra van egymástól. Egy "hang" két félhang (lásd félhang). Az "intervallum" azonban attól függ, hogyan írják a hangokat (hogyan nevezik őket), pl. hogy a D és E közötti fekete hangot Disznek vagy Esznek írják (ami ugyanannak a hangnak két különböző neve).
Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbi példák mindegyikében a C a pár alsó hangja, a másik hang pedig a fölötte lévő következő hang. Tehát a C és a H közötti intervallum csak akkor dúr szeptim, ha a C és a fölötte lévő következő B között van.
Egy zenei billentyűzet
Dúr és tökéletes intervallumok a dúr skálában
Egy dúr skálában nyolc hang van, pl. a C-dúr skála (lásd fent): C D E F G A B C és újra lefelé.
- A C és a D közötti intervallum egy nagy 2. (dúr másodperc).
- A C és E közötti intervallum egy nagy harmad (nagy harmad)
- A C és F közötti intervallum egy tökéletes 4. (tökéletes negyedik)
- A C és G közötti intervallum egy tökéletes 5. (tökéletes ötödik)
- A C és A közötti intervallum egy nagy hatodik (nagy hatodik)
- A C és a B közötti intervallum egy nagy hetedik (nagy szeptim)
- A C és a C közötti intervallum egy tökéletes nyolcad (tökéletes oktáv).
Moll intervallumok
Ha egy dúr intervallumot egy félhanggal kisebbé teszünk, mollá válik:
- A C és D között lévő intervallum egy moll 2.
- A C és az Esz közötti intervallum egy moll 3.
- A C és az Asz közötti intervallum egy moll 6.
- A C és a B közötti intervallum egy moll 7.
Csökkentett intervallumok
Ha egy tökéletes intervallum egy félhanggal kisebb lesz, akkor "csökkentett" lesz.
- A C és F között lévő intervallum egy csökkentett 4.
- A C és a G között lévő intervallum egy csökkentett 5.
Ha egy dúr intervallum két félhanggal (azaz egy hanggal) kisebb lesz, akkor "csökkentett" lesz.
- A C és a D kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 2.
- A C és az E kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 3.
- A C és A kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 6.
- A C és a H kettőshang között lévő intervallum egy csökkentett 7. hang.
Augmentált intervallumok
Ha egy dúr intervallumot egy félhanggal nagyobbá teszünk, akkor az "augmentált" lesz.
- A C és Disz közötti intervallum egy megnövelt 2.
- A C és Eisz közötti intervallum egy megnövelt 3.
- A C és Aisz közötti intervallum egy megnövelt 6.
- A C és a Hisz közötti intervallum egy megnövelt 7.
Hasonlóképpen, ha egy tökéletes intervallum egy félhanggal nagyobb lesz, akkor "augmentálódik".
- A C és a Fisz közötti intervallum egy megnövelt 4.
- A C és a Gisz közötti intervallum egy megnövelt 5.
Példák:
- A C-től Diszig egy bővített 2. (Megjegyzés: ha a Disz-t Esznek hívják, akkor az egy moll 3.)
- C-től G-ig egy csökkentett 5.
- A C-ből B-be kettőshang (ugyanaz a hang, mint az A) egy csökkentett 7. hang.
Fontos felismerni, hogy egy intervallum kiszámításához az alsó hangot a skála első hangjaként kell kezelni.
Példák:
- A cisz és aisz között egy 6. dúr
- Cisz A-ra egy moll 6.
Invertált intervallumok
Az intervallumok "invertálhatók" (fejjel lefelé fordíthatók). Például: ahelyett, hogy a C-től felfelé haladnánk egy A-ig (dúr 6.), mehetünk C-től lefelé egy A-ig (moll 3.).
- A dúr 6. a moll 3. inverziója.
- Minden dúr intervallum, ha megfordítjuk, moll intervallummá válik.
- Minden megnövelt intervallum, ha megfordítjuk, csökkentetté válik.
- Minden tökéletes intervallum megfordítva is tökéletes (ezért hívják őket "tökéletesnek").
- Minden intervallum, ha megfordítjuk, 9-et adódik össze (egy skálában 8 hang van. Egy hangot nyilvánvalóan kétszer számolunk).
Az összetett intervallumok olyan intervallumok, amelyek nagyobbak, mint egy oktáv, pl. C-től D-ig egy oktáv és még egy hanggal feljebb egy dúr kilencedik.
A nagy intervallumokat "széles" intervallumoknak nevezik. Ennek ellentéte a "szűk" intervallum.
Kapcsolódó oldalak
| ||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az az intervallum a zenében?
V: A zenében az intervallum két hang közötti távolság, akár együtt, akár külön-külön szólalnak meg.
K: Mi az a félhang?
A: A félhang a billentyűzeten egymás mellett lévő két hang közötti távolság, a fehér és fekete hangokat is beleszámítva.
K: Hány félhangból áll egy hang?
V: Egy hang két félhangból áll.
K: Hogyan befolyásolja a hang neve az "intervallumot"?
V: A hang neve befolyásolja az "intervale"-t, mert ez határozza meg, hogy a D és E közötti fekete hangot Disz vagy Esz hangként írjuk-e le, ami ugyanannak a hangnak két különböző neve.
K: Milyen példákban alkot a C és a B egy 7. dúr intervallumot?
V: A C és a B akkor alkot dúr 7. intervallumot, ha a C a pár alsó hangja, a B pedig a fölötte lévő következő ilyen nevű hang.
K: Van-e különbség az intervallumok között a zenében más területekhez, például a matematikához képest?
V: Igen, a zenében az intervallumok kifejezetten a zenei hangok közötti távolságokra vonatkoznak, míg a matematikában az intervallumok bármilyen, két pont közötti résre vagy térre utalhatnak.
