Idomeneo — Mozart 1781-es opera seria: műismertető és történet
Idomeneo — Mozart 1781-es opera seria: részletes műismertető és izgalmas történet, háttér, premier, zenei elemzés és dramaturgia a fiatal Mozart első nagy operájáról.
Az Idomeneo egy opera seria Wolfgang Amadeus Mozart zenéjével. A librettót (szövegkönyv) olasz nyelven írta Giambattista Varesco. Antoine Danchet francia szövege alapján írta. Mozartot és Varescót 1780-ban a bajor választófejedelem kérte fel, hogy írjanak operát egy udvari karneválra. A megrendelésre a müncheni udvar számára dolgoztak: a bemutatót a müncheni Cuvilliés Színházban tartották.
Az Idomeneót 1781. január 29-én mutatták be Münchenben. Mozart mindössze 24 éves volt. Ez volt az első nagy operája. A darab — mindenekelőtt hangulati gazdagsága, kórus- és balettbetétei, valamint a recitativók és áriák közti folytonosság miatt — fontos állomás Mozart operai fejlődésében.
Az opera műfaja és Mozart operái
Mozart háromféle operát írt: az Idomeneo egy opera seria (komoly opera). Ezek olasz nyelven íródtak, és komoly, drámai történetekről szólnak, gyakran az ókori Görögország vagy Róma történeteiről. A La Clemenza di Tito szintén opera seria. A Don Giovanni a komikus és a komoly opera keverékére példa, A varázsfuvola pedig a Singspiel hagyományában álló német opera. Az Idomeneo tehát a klasszikus olasz drámai hagyományt követi, ugyanakkor a francia operai elemek (kórusok, indulók, balettek) is erőteljesen jelen vannak.
Zene és stílus
Az Idomeneo hagyományos recitativókat és áriákat tartalmaz. A kórusok, indulók és balettek nagyon hasonlítottak a francia operahagyományokhoz. Mozartot Gluck operái inspirálták, különösen a drámai egység és a kórus szerepének megerősítése tekintetében. A mű hangszerelése gazdag, sokszínű fafúvós és rézfúvós megszólalásokkal, valamint kifejező vonósírásokkal; az egyéni áriák és az összmagyarázó kórusok egyaránt fontos szerepet kapnak.
Az opera különlegessége a szerkezeti sokszínűség: van benne nagy szólóáriák sorozata, kettős- és hármasszámok, valamint több karvezetés és balettbetét. Mozart itt már komoly drámai érzékenységgel kezeli a szólistákat és a kórust, előrevetítve későbbi operáinak karakterábrázolását.
Szereplők és rövid tartalom
- Idomeneo – Kretai király, a hazatérő hadvezér.
- Idamante – Idomeneo fia (a szerepet eredetileg kasztrátára írták; ma gyakran mezzoszoprán vagy tenor énekli).
- Ilia – trójai hercegnő, akit Idamante szeret.
- Elettra (Electra) – egy másik szerelmi rivális, féltékeny és szenvedélyes szerep.
- Arbace – Idomeneo udvarmestere és bizalmasa.
Röviden a cselekmény: Idomeneo hazatér a trójai háborúból, de a hajója viharba kerül. A túlélés érdekében fogadalmat tesz a tengeristennek, Neptunusznak: feláldozza az első emberi lényt, akivel partot ér. A sors ironikus fordulataként ez a személy saját fia, Idamante lesz. A történet a félelem, a szülői szeretet, a hűség és az isteni igazságszolgáltatás problémáit boncolgatja; végül isteni beavatkozás és emberi jóindulat vezet a kibéküléshez és a kegyelemhez.
Bemutató, fogadtatás és hatás
A müncheni bemutató jó fogadtatásban részesült, részben a korabeli díszletek és táncjelenetek miatt is. Az Idomeneo műfaját tekintve fontos lépés Mozart pályáján: itt már egyértelműen látható a drámai gondolkodás és a hangszerelés kifinomultsága, amely a későbbi nagy operák alapját képezte. A darab hatása messzire mutat — a kórusok és a balettbetétek révén közelebb állt a francia opera szemléletéhez, miközben megőrizte az olasz drámai formákat.
Előadások és felvételek
Az Idomeneo a 19–20. század során időnként háttérbe szorult, de a 20. század második felétől kezdve egyre gyakrabban kerül színpadra modern rendezések keretében. Ma számos kiemelkedő koncert- és operaelőadás, valamint lemezfelvétel található a műből, amelyek különböző interpretációkat mutatnak be — a szólisták, a karmester és a rendező választása jelentősen befolyásolja a darab karakterét.
Miért fontos az Idomeneo?
Az Idomeneo azért jelentős mű, mert Mozart ebben az operában komplex drámai viszonyokat és gazdag zenekari színezést egyesít. A darab egyszerre tartozik az olasz opera seria hagyományához és merít a francia operai formákból; a kórusok, a balett és az összetett szólamok révén fontos hidat képez a klasszikus operai hagyomány és a későbbi, nagyobb dramatikus formák között.
Összességében Idomeneo nemcsak Mozart korai mesterműveinek egyike, hanem a klasszikus operairodalom meghatározó darabja is, amely ma is rendszeresen foglalkoztatja az előadóművészeket és közönséget.
Az opera története
1. felvonás
Az ókori görög történeten alapuló történet Kréta szigetén játszódik, nem sokkal a trójai háború után. Ilia a trójai király, Priamosz lánya, aki elvesztette a háborút. Ilia Krétára került. Szereti Idamante herceget, a krétai király, Idomeneo fiát, de nem akarja elmondani neki, hogy szerelmes belé. Idamante kedves, és kiszabadítja a trójai foglyokat. Azt mondja Iliának, hogy nem az ő hibája, hogy apáik ellenségek voltak. A trójaiak és a krétaiak (krétaiak) egyaránt örülnek a béke visszatérésének, de Elektra, Agamemnón görög király lánya féltékeny Iliára. Bosszantja, hogy Idamante kedves volt, és szabadon engedte a foglyokat. Arbace, a király bizalmas barátja hozza a hírt, hogy Idomeneo a tengerbe fulladt, miközben Trójából Krétára tért vissza. Elektra, aki aggódik, hogy a trójai Ilia hamarosan Kréta királynője lesz, érzi, hogy Hádész dühöngései gyötrik.
Idomeneo nem vész el a tengeren, hanem Neptunusz (a tenger istene) menti meg, és egy krétai tengerpartra sodorja a part. Ott eszébe jut a Neptunusznak tett ígérete: megígérte, hogy feláldozza (megöli az isteneknek) az első teremtményt, akivel találkozik, legyen az ember vagy állat. Az első ember, akivel találkozik, a saját fia, Idamante. Mivel régóta nem látták egymást, először nem ismerik fel egymást. Amikor Idomeneo végül rájön, hogy a saját fiát kell megölnie, azt mondja Idamanténak, hogy menjen el, és soha többé ne lássa őt. Idamante nem érti, miért mondja ezt az apja. Borzasztóan feldúlt, de elszalad. A krétai katonák leszállnak Idomeneo hajójáról, és a feleségeik találkoznak velük, és mindannyian Neptunuszt dicsérik.
2. felvonás
A király palotájában Idomeneo megkérdezi Arbace-t, hogy mit tegyen, mert nem engedelmeskedett az istennek. Arbace azt mondja, hogy Neptunusz örülne, ha egy másik áldozatot is feláldozhatna, amíg Idamante száműzetésbe (egy másik országba) kerül. Idomeneo azt mondja a fiának, hogy vigye el Elektrát hazájába, Argoszba. Idomeneo kedves szavaira Ilia nagyon kedvesen azt mondja, hogy mivel mindent elvesztett, ő lesz az apja, és Kréta lesz a hazája. Amikor a lány távozik, Idomeneo rájön, hogy Idamante száműzetésbe küldése boldogtalanná tette Iliát. Elektra örül, hogy Idamantéval együtt Argoszba megy.
Szidon kikötőjében Idomeneo elbúcsúzik fiától, és azt mondja neki, hogy uralkodjon, mint egy jó király. Mielőtt azonban a hajó kihajózhatna, vihar tör ki, és egy tengeri kígyó jelenik meg. Ez Neptunusz hírnöke, aki haragszik Idomeneóra. Idomeneo felajánlja életét az istennek.
3. felvonás
A királyi kertben Ilia arra kéri a szelíd szeleket, hogy vigyék szerelmét Idamantéhoz. Idamante azt mondja, hogy mennie kell, hogy megküzdjön a kígyóval. Amikor azt mondja, hogy meg szeretne halni, mert Ilia nem szereti őt. Erre Ilia azt mondja neki, hogy szereti őt. Meglepi őket Elektra és Idomeneo. Amikor Idamante megkérdezi apjától, hogy miért küldi el, Idomeneo nem tudja megmondani az igazat. Ilia kedvességet kér Elektrától, de Elektra most már őrülten féltékeny Iliára, és bosszút akar állni. Arbace azzal a hírrel érkezik, hogy a nép, élén Neptun főpapjával, azt kiabálja, hogy Idomeneót akarják. A főpap elmondja a királynak, hogy Neptun szörnyetege pusztít, és arra kéri Idomeneót, hogy mondja meg annak a nevét, akinek az isten áldozatát követeli. Amikor a király azt mondja, hogy a saját fia az áldozat, a nép elborzad.
A templom előtt a király és a főpap Neptun papjaival együtt imádkoznak, hogy az isten jóságos és kegyes legyen. Arbace hozza a hírt, hogy Idamante megölte a szörnyet. Idomeneo most attól tart, hogy Neptunusz még nagyobb bosszút akar majd állni. Idamante áldozati köntösben lép be, és azt mondja, hogy megérti apja szörnyű aggodalmait, és kész meghalni, Idomeneo tragikusan búcsúzik saját fiától, és éppen meg akarja ölni, amikor Ilia előlép, és felajánlja, hogy meghal helyette. Neptunusz ekkor meggondolja magát. Azt halljuk a hangját, hogy ha Idomeneo lemond a királyi címről, és hagyja, hogy Idamante és Ilia királyként és királynőként uralkodjon, akkor megbocsát. Mindenki boldog, kivéve Elektra, aki meg akar halni. Idomeneo azt mondja, hogy Idamante és menyasszonya az új uralkodók. A nép a szerelem és a házasság istenét hívja, hogy áldja meg a királyi párt és hozzon békét.
Kérdések és válaszok
K: Ki írta az Idomeneo zenéjét?
V: Wolfgang Amadeus Mozart írta az Idomeneo zenéjét.
K: Milyen nyelven íródott az Idomeneo librettója?
A: Az Idomeneo librettója olasz nyelven íródott.
K: Ki írta az Idomeneo librettóját?
V: Giambattista Varesco az a személy, aki az Idomeneo librettóját írta.
K: Mi ihlette az Idomeneo librettóját?
V: Az Idomeneo librettóját Antoine Danchet francia szövege ihlette.
K: Mikor mutatták be először az Idomeneót?
V: Az Idomeneót 1781. január 29-én mutatták be először Münchenben.
K: Milyen típusú opera az Idomeneo?
V: Az Idomeneo opera seria, azaz komoly opera.
K: Ki kérte fel Mozartot és Varescót, hogy írjanak operát egy udvari farsangra?
V: A bajor választófejedelem kérte fel Mozartot és Varescót, hogy írjanak operát egy udvari karneválra.
K: Miből merített Mozart ihletet az Idomeneo kórusaihoz, indulóihoz és balettjeihez?
V: Mozart a francia operahagyományból merített ihletet az Idomeneo kórusaihoz, indulóihoz és balettjeihez.
K: Hány éves volt Mozart, amikor az Idomeneót írta?
V: Mozart mindössze 24 éves volt, amikor az Idomeneót írta.
Keres