Hibrid életerő
A hibrid vigor (vagy hibrid vigor) a hibrid utódok jobb aktivitása és túlélése. A genetika szakkifejezése a heterózis.
A beltenyésztés egy normális populációban ahhoz vezet, hogy az utódok rosszabbul, kevésbé fittek, kevésbé termékenyek és általában nem élnek olyan sokáig, mint a szülők. Az ellenkezője, a túltenyésztés, fitt, egészséges, termékeny utódokhoz vezet. Ez a hatás már régóta ismert. Az állattenyésztők már a 18. század óta ismerik, Darwin pedig részletesen vizsgálta növényekkel.
Másrészt, ha a két szülő nagyon különböző populációkból, például különböző alfajokból származik, ez általában nem érvényes. Ebben az esetben a hibridek fitneszértéke általában alacsonyabb. Az öszvérek általában nem termékenyek, és ez automatikusan alacsonyabb alkalmasságúvá teszi őket, ahogyan a biológiában ezt a kifejezést használják. Nagyon szívós állatok, de kevés utódot hagynak maguk után. A tudósok számára a rejtélyt az jelentette, hogy megmagyarázzák ezeket a tényeket.
Genetikai elméletek
Ha egy populáció kicsi vagy beltenyésztett, hajlamos elveszíteni a genetikai sokféleséget. A fitneszveszteség a genetikai sokféleség elvesztése miatt következik be. A beltenyésztett törzsek általában homozigóták a recesszív allélok tekintetében. A recesszív allélok általában enyhén károsak. A heterózis vagy hibrid vigor viszont az a tendencia, hogy a beltenyésztett törzsek fitneszben felülmúlják mindkét beltenyésztett szülőjét.
A 20. század elején, miután Mendel törvényeit megértették és elfogadták, két magyarázatot javasoltak.
- Dominancia-hipotézis. Az egyik szülő nemkívánatos recesszív alléljait a másik szülő domináns alléljai elnyomják. A beltenyésztett törzsek elveszítik a genetikai sokféleséget, mert sok lokuszon homozigóták lesznek.
- Túlsúly hipotézis. Két beltenyésztett törzs keresztezésével elérhető allélok bizonyos kombinációi előnyösek a heterozigóta számára. Az olyan esetek, mint a sarlósejtes vérszegénység, ezt egy génlokuszon mutatják, és az overdominancia azzal magyarázható, hogy ez több lokuszon is előfordul.
A heterózis genetikai alapja . Dominanciahipotézis. A. forgatókönyv: A homozigóta egyedben kevesebb gén alul van kifejezve. Az utódban a génkifejeződés megegyezik a legeredményesebb szülő kifejeződésével. Túlsúlyhipotézis. B. forgatókönyv. Bizonyos gének túlkifejeződése a heterozigóta utódban. (A kör mérete az A gén kifejeződési szintjét mutatja.)
Jelenlegi állapot
Jelenleg úgy tűnik, hogy az első elképzelés illik a legjobban a tényekhez. "A jelenlegi nézet ... az, hogy a dominanciahipotézis a beltenyésztés csökkenésének és a hibridek magas hozamának legfőbb magyarázata".
A növényekben és az állatokban is találtak epigenetikus hatású heterózist. A mikroRNS-ek (miRNS-ek) olyan kis, nem kódoló RNS-ek, amelyek elnyomják a hírvivő RNS-ek (mRNS-ek) transzlációját vagy lebontják az mRNS-eket. A miRNS-ek a hibridek életerősségére is hatással lehetnek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hibrid virgács?
V: A hibrid vigor, más néven heterózis, a hibrid utódok jobb aktivitása és túlélése.
K: Mi történik, ha egy normális populációban beltenyésztés történik?
V: A beltenyésztés egy normális populációban ahhoz vezet, hogy az utódok rosszabbul, kevésbé fittek, kevésbé termékenyek, és általában nem élnek olyan sokáig, mint a szülők.
K: Mi a beltenyésztés ellentéte?
V: A beltenyésztés ellentéte a kültenyésztés, amely fitt, egészséges, termékeny utódokhoz vezet.
K: Mióta tudnak az állattenyésztők a túltenyésztés hatásairól?
V: Az állattenyésztők már a 18. század óta ismerik a kültenyésztés hatásait.
K: Mit vizsgált részletesen Darwin a növényekkel kapcsolatban?
V: Darwin részletesen vizsgálta a túlszaporodás hatásait növényekkel.
K: A hibrid életerő mindig érvényesül, ha a két szülő nagyon különböző populációkból származik?
V: Nem, ha két szülő nagyon különböző populációkból, például különböző alfajokból származik, a hibrid életerő általában nem érvényesül. Ebben az esetben gyakoribb, hogy a hibridek fitneszértéke alacsonyabb.
K: Miért alacsonyabb az öszvérek fitneszértéke annak ellenére, hogy szívós állatok?
V: Az öszvérek általában nem termékenyek, és ez automatikusan alacsonyabb fittségűvé teszi őket, ahogyan ezt a kifejezést a biológiában használják. Nagyon szívós állatok, de kevés utódot hagynak maguk után.
