Beltenyésztés
A beltenyésztés a genetika egyik kifejezése, amely közeli rokonságban álló állatok vagy növények keresztezését (párosítását) jelenti. A növényeknél az önmegtermékenyítés a beltenyésztés legszélsőségesebb formája. Eléggé elterjedt az olyan növényeknél, amelyek ugyanazon a növényen hím és nőstény virágokat is hordoznak. A beltenyésztés az ellentéte az outcrossingnak, amely ugyanazon faj nem rokon tagjainak párosítását jelenti. A beltenyésztés és az outcrossing kombinációja a mesterséges szelekció szokásos módszere.
Más kifejezések: beltenyésztett törzs, amely olyannyira beltenyésztett szervezetek csoportja, hogy genetikai variációjuk alig vagy egyáltalán nincs, és a beltenyésztési depresszió, amely a beltenyésztés által okozott csökkent fitnesz (általában a termékenység hiánya, korai megbetegedés és halálozás).
Az emberek számára a beltenyészet pusztító, és szinte minden kultúrában létezik vérfertőzési tabu. Sokan például tiltják az első unokatestvérek közötti házasságot, és a legtöbb tiltja a közelebbi családtagok esetében is.
A genetikai variáció elvesztése
A genetikai variáció elvesztése azt jelenti, hogy számos génlókusz, amely korábban heterozigóta volt, most homozigóta. Ha egy lokuszon mindkét gén mutáns, az súlyos következményekkel járhat.
A beltenyésztés legintenzívebb formája a hermafrodita önmegtermékenyítés, amelyben a heterozigóták aránya minden generációban megfeleződik.p139 Aa x Aa (100%) 1 AA-t ad: 2 Aa; 1 aa (50%), és így tovább. Hasonló hatás kétszer annyi időbe telik testvér-testvér párosodás esetén, és még hosszabb ideig tart a nagyon kis izolált csoportokban történő párosodás esetén. Ez utóbbi helyzet azért híres, mert Sewall Wright éppen ilyen csoportokra végezte számításait, és a folyamatot genetikai sodródásnak nevezte. A genetikai sodródás és a beltenyésztés szorosan összefüggő fogalmak.
A beltenyésztés mértéke többféleképpen mérhető. Az emlősöknél egyszerű teszt a bőrátültetések cseréje. Ha az átültetések nem lökődnek ki, akkor az állatok genetikailag közel azonosak lehetnek. A bőrátültetéseket sikeresen lehet kicserélni a standard laboratóriumi patkányok és a vadon befogott gepárdok között.
Vita
Miért van az, hogy a beltenyésztés az életképesség csökkenésével jár? Két válasz létezik, és mindkettő igaznak tűnik. Az első az, hogy a kevés genetikai variációval rendelkező csoport sebezhetőbb a környezeti kihívásokkal szemben: fertőzésekkel, hirtelen éghajlati eseményekkel, ragadozókkal szemben. A kis csoportok mindenképpen sebezhetőek a véletlen eseményekkel szemben, de örökletes variabilitás nélkül még sebezhetőbbek.
A második magyarázat genetikai. A homozigóta gének egy része olyan káros recesszív gén lesz, amelyet normális esetben egy domináns allél védene. Vannak olyan lokuszok is, ahol a heterozigóta eleve alkalmasabb, mint bármelyik homozigóta. Ha ez így van, a beltenyésztés automatikusan életerőcsökkenést okoz. p103
Sok növényfaj a természetben önbeporzó, de a nagy többségnél előfordul az alkalmi kereszteződés. Ez biztosítja számukra a túlélésükhöz szükséges változatosságot.
Kapcsolódó oldalak
- Fajta
Kérdések és válaszok
K: Mi az a beltenyésztés?
V: A beltenyésztés a genetika egyik kifejezése, amely a közeli rokonságban álló állatok vagy növények párosítására utal.
K: Mi az önmegtermékenyítés a növényeknél?
V: A növényekben az önmegtermékenyítés a beltenyésztés legszélsőségesebb fajtája, amikor a növények ugyanazon a növényen hím és nőstény virágokat is hordoznak.
K: Mi az az outcrossing?
V: Az outcrossing az azonos faj nem rokon tagjainak párosítása.
K: Mire használják a beltenyésztés és az outcrossing kombinációját?
V: A beltenyésztés és az outcrossing kombinációja a mesterséges szelekció szokásos módszere.
K: Mi az a beltenyésztett törzs?
V: A beltenyésztett törzs olyan szervezetcsoport, amely annyira beltenyésztett, hogy genetikai változatossága csekély, vagy egyáltalán nincs.
K: Mi a beltenyésztési depresszió?
V: A beltenyésztési depresszió a beltenyésztés által okozott csökkent fitnesz, általában a termékenység hiánya, korai megbetegedés és halálozás.
K: Miért van szinte minden kultúrában vérfertőzési tabu az emberekre?
V: Majdnem minden kultúrában van vérfertőzési tabu az emberi lényekre, mert a beltenyészet romboló hatású.
