A Hominina az emberszabású főemlősök (Hominidae) egy altörzse (altaxonómiai egysége), amely hagyományosan az Homo nemzetséget és az úgynevezett ausztralopithecineket foglalja magába. Röviden: a Hominina azoknak a fajoknak a csoportja, amelyek az emberi vonalhoz állnak legközelebb, és amelyeknél a felegyenesedett kétlábas járás, a hozzá kapcsolódó morfológiai változások és az emberi evolúcióra jellemző vonások jelentkeznek.

Elhelyezkedés a rendszertanban

Gyakori modern rendszertani megközelítés szerint a Hominidae család két fő alcsaládra osztható: Homininae (afrikai főemlősök és emberek) és Ponginae (óriás ormányosmajomok, pl. orangután). A Homininae-n belül a törzs Hominini tartalmazza az emberi vonalat és közeli rokonait; egyes osztályozásokban ezen belül külön altörzsekre (például Hominina az ember és ausztralopithecinek, Panina a csimpánzok) bontják a csoportot.

Jellemző vonások

  • Kétlábas járás: a medence, a láb és a gerinc morfológiájának módosulása, amely az energiakímélő, felegyenesedett járásra utal.
  • Fogazat és állkapocs: csökkenő szemfogok relatív mérete, megváltozott rágóizmok és koponyaalapi szerkezet.
  • agyméret növekedése: a Homo-nál kifejezettebb, de az ausztralopithecineknél is észlelhetők agyi eltolódások a majmokéhoz képest.
  • anyaghasználat: kőeszköz-használat jelei a korai Homo-fajoknál, de vitatottan korábban is megjelenhetnek a vonalban.

Fosszilis bizonyítékok és idővonal

Ha a Hominina altörzset használjuk, akkor a csoportba soríthatóak olyan korai, hat–nyolcmillió évvel ezelőtti fosszíliák is, amelyeket néhány kutató a humán vonallal rokoníthatónak tart. Ilyen példa az Sahelanthropus, amelyet ~6–7 millió évesre datálnak és több kutató humán eredetűnek tekinti, bár a státusza vitatott (részben a maradvány töredékessége és a morfológiai bizonytalanság miatt).

Más jelentős fosszíliák és nemzetségek, amelyek a Hominina-hoz kapcsolhatók a különböző elméletek szerint: Orrorin, Ardipithecus, az ausztralopithecinek (például Australopithecus afarensis), valamint később a Paranthropus és a korai Homo fajok. A Homo nemzetség megjelenése a fosszilis leletek szerint körülbelül 2,8–2,5 millió évvel ezelőttre tehető (pl. H. habilis, H. erectus), de a vonal korábbi őseire is találnak bizonyítékokat.

Viták és elnevezési kérdések

A Hominina használata részben elméleti és terminológiai természetű vita tárgya. Egyes antropológusok egyszerűbbé tennék a rendszerezést azzal, hogy a Hominini törzsbe sorolják a csimpánzokat is, és ekkor szükségessé válik egy altörzs (Hominina) a kifejezetten emberi vonal és közeli fosszilis rokonainak megkülönböztetésére. A jelenlegi mainstream (többségi) megközelítés azonban általában úgy rendezi a csoportokat, hogy a Hominini törzs tartalmazza az ember és a csimpánz közös leszármazási vonalát, és a Hominina altörzs használata az emberekre és ausztralopithecinekre korlátozódik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fosszilis anyag töredékessége, a morfológiai jellegzetességek eltérő értelmezése és az új leletek folyamatosan módosítják a képet, ezért a taxonómiai határok változhatnak, ahogy nő az ismeretanyag.

Miért fontos a Hominina fogalma?

A Hominina elnevezés segít pontosítani azokat a fosszilis és élő vonalakat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az emberi evolúcióhoz. Lehetővé teszi a kutatók számára, hogy elkülönítsék azokat az ágakat, amelyeknél a fejlett kétlábas járás, a fogazati és koponya-változások, illetve az agyi fejlődés jelei együttesen jelennek meg, és így jobban rekonstruálható az emberré válás folyamata.