Kérődzők
A kérődző olyan emlős, amely növényi eredetű táplálékot, például füvet fogyaszt és emészt meg. A kérődző emlősök közé tartoznak a szarvasmarhák, kecskék, juhok, zsiráfok, bölények, jakok, vízibivalyok, szarvasok, tevék, alpakák, lámák, gnúk, antilopok, pronghornok és nilgaiak. Mindegyikük Artiodactyla, párosujjú állatok. A kérődző szó a latin ruminare szóból származik, ami annyit jelent, hogy "újrarágni".
A szarvas kérődző.
Hogyan működik a rumináció
A rágás úgy működik, hogy a rágás és nyelés a szokásos módon kezdődik, majd a félig megemésztett bélsarat visszahányja, hogy újra megrágja, és így a lehető legtöbb táplálékértéket nyerje ki belőle.
A félig megemésztett táplálékrészecskéket a rágás kisebbé teszi, mielőtt azok az emésztési folyamaton keresztülmennének.
Részletek
A kérődzők és a nem kérődzők (például emberek, kutyák és sertések) közötti elsődleges különbség az, hogy a kérődzőknek négyrekeszes gyomruk van.
A gyomor négy része a bendő, a retikulum, az omasum és a bendő. Az első két kamrában, a bendőben és a retikulumban a táplálék nyállal keveredik, és szilárd és folyékony anyagú rétegekre válik szét. A szilárd anyagok összecsomósodnak, és a bélsarat vagy bólát alkotják.
Az ürüléket ezután felöklendezik (a szájhoz viszik) és lassan megrágják. A rostot, különösen a cellulózt, mikrobák (baktériumok, archaea, protozoa és gombák) bontják le.
Bár a bendő és a retikulum különböző neveket visel, funkcionálisan ugyanaz a tér, mivel a bélsár (táplálékanyag) oda-vissza tud mozogni közöttük.
Az emésztőnedvek ezután a következő kamrába, az omasumba jutnak, ahol a víz és számos ásványi elem felszívódik a véráramba.
Ezután az emésztőnedvek a valódi gyomorba, a hasnyálmirigybe kerülnek. Az emésztés itt történik.
A bélsár végül a vékonybélbe kerül, ahol a tápanyagok felszívódnak. A víz a vastagbélben szívódik fel, és ott marad a hulladék.
A cellulóz lebontása során keletkező glükózt szinte teljes egészében a bendőben élő mikrobák használják fel, ezért a kérődzők általában kevés glükózt vesznek fel a vékonybélből. A kérődzők glükózszükségletét (adott esetben az agyműködéshez és a laktációhoz) inkább a máj állítja elő.
A kérődzők emésztőrendszerének durva ábrázolása
Ahol kérődzők találhatók
A házi kérődzők száma 3,5 milliárd, amelyek mintegy 95%-a szarvasmarha, kecske és juh.
Emellett mintegy 75 millió vadon élő kérődző is létezik. Ausztrália és az Antarktisz kivételével bárhol megtalálhatók. Legtöbbjük Európában, Afrikában és Ázsiában él.
