Orinoco-folyó: Venezuela és Kolumbia fő folyója — medence, élővilág
Orinoco-folyó: fedezze fel a 2140 km-es főfolyót, Venezuela és Kolumbia hatalmas medencéjét, ritka Orinoco-krokodilt, folyami delfineket és gazdag, egyedi élővilágot.
Koordináták: 8°37′N 62°15′W / 8.617°N 62.250°W / 8.617; -62.250
Az Orinoco Dél-Amerika északi részének egyik fő folyója. Dél-Amerika egyik leghosszabb folyója, 2140 km hosszú. Vízgyűjtő medencéje, amelyet néha Orinoquia-nak is neveznek, 880 000 négyzetkilométert tesz ki, amelynek 76,3%-a Venezuelában, a többi Kolumbiában található. Az Orinoco és mellékfolyói Venezuela keleti és belső területeinek, valamint Kolumbia llanóinak fő közlekedési rendszere.
Forrása a venezuelai Guayana fennsíkjain található, és az Atlanti-óceánba torkollik nagy, sűrű deltáján keresztül (Orinoco-delta) az ország északkeleti partvidékén. A folyó vízrendszere bonyolult elágazással és nagy áradási ciklusokkal rendelkezik: az esős évszakban hatalmas területek kerülnek víz alá, kialakítva kiterjedt mocsarakat és ártereket. Az Orinco és mellékfolyói hajózhatók sok szakaszon, ami korábban és ma is alapvető a térség közlekedése és áruszállítása szempontjából.
Főbb mellékfolyók és különleges kapcsolatok
- A fontosabb jobb- és baloldali mellékfolyók közé tartozik a Meta, Guaviare, Vichada, Apure és a Caroní. A Caroní jelentős szerepet játszik Venezuela energiatermelésében (nagy vízerőművek, például a Guri-tározó a Caroní vízfolyásánál találhatók).
- Külön érdekesség a természetes Casiquiare-csatorna, amely egy folyóelágazás formájában összeköti az Orinocót az Amazonas vízgyűjtőjébe tartozó Rio Negroval, lehetővé téve a két hatalmas vízrendszer közvetlen kapcsolódását.
Élővilág és ökológia
Az Orinoco medencéje ökológiai szempontból is fontos. A medence élőhelyei rendkívül változatosak: trópusi esőerdők, llanos (száraz, füves síkságok), mocsarak, mangrove-erőteljes deltavidék és fekete- valamint fehérvizes folyószakaszok váltakoznak. Ez a változatosság magas biodiverzitást eredményez.
Az Orinoco különleges és veszélyeztetett fajoknak ad otthont: példa erre az Orinoco krokodil (egyetlen élőhelye), amely az egyik legritkább hüllő a világon — a vadon élő példányok száma alig néhány százra tehető (kevesebb mint 250). Emellett az Orinoco otthont ad az Amazonas medencéjéből ismert folyami delfineknek (az ún. folyami orkáktól eltérő Inia-fajoknak), valamint gazdag hal-, madár- és emlősfaj-közösségeknek.
Emberi használat, gazdaság és kultúra
Az Orinoco mentén élő közösségek számára a folyó vízi utat, élelmiszerforrást (halászat) és mezőgazdasági öntözést biztosít. A llanos területeken jelentős a marhatartás és a szántóföldi művelés. A Caroní alsó szakaszán működő gátak nagy mennyiségű villamos energiát termelnek, ami Venezuela ipara és városai számára fontos.
A térség gazdaságában az olajkitermelés is jelentős: az Orinoco-medence egyes részei nagy kiterjedésű, nehézolaj-lerakódásokat rejtenek, ami politikai és környezeti viták tárgya. A folyó menti települések hagyományos életmódja és kultúrája sok helyen még ma is erősen kötődik a vízhez.
Veszélyek és védelem
A medence és az Orinoco élővilága számos veszéllyel néz szembe: élőhelyek pusztulása az olaj- és bányászati tevékenység, a gátépítések, erdőirtás és intenzív mezőgazdaság miatt; szennyezés; túlhalászat; valamint éghajlatváltozásból adódó hidrológiai változások. Az Orinoco krokodil és más fajok megőrzésére nemzetközi és helyi természetvédelmi programok indultak, és több védett terület (nemzeti parkok, bioszféra-rezervátumok) próbálja korlátozni az emberi hatásokat.
Összességében az Orinoco nemcsak Dél-Amerika egyik legnagyobb és legfontosabb folyója, hanem ökológiai, gazdasági és kulturális szempontból is kiemelt jelentőségű a Venezuela és Kolumbia érintett régiói számára. A fenntartható gazdálkodás, a védett területek bővítése és a szennyezés csökkentése kulcsfontosságú a medence jövője szempontjából.
A fenti térképen a "rekultivációs zóna" feliratú terület valójában Guyana, amint az ezen a térképen is látható.
Történelem
Az Orinoco torkolatát Kolumbusz Kristóf 1498. augusztus 1-jén jegyezte fel. A forrását azonban először 1951-ben, 453 évvel később fedezték fel nem őslakosok. Egy francia és venezuelai csapat fedezte fel.
A deltát és a keleti llanos mellékfolyóit, mint például az Apure és a Meta, a 16. században fedezték fel. Ambrosius Ehinger és utódai vezetésével német expedíciók fedezték fel őket. Alexander von Humboldt 1800-ban fedezte fel a medencét. Beszámolt a folyami delfinekről, és részletesen írt az általa talált növényekről és állatokról.
Földrajz
Az Orinoco folyása széles ívet alkot, amely körülveszi a Guyanai-pajzsot. A folyó forrása Cerro Delgado-Chalbaud-nál van, a Parima-hegységben. Ez Venezuela és Brazília határán fekszik, 1047 m magasan (02°19′05″N 63°21′42″W / 2.31806°N 63.36167°W / 2.31806; -63.36167). A folyó négy szakaszra osztható:
- Felső Orinoco - 242 kilométer hosszú, a forrásvidékétől a Raudales de Guaharibos zuhatagig. Ez a szakasz északnyugati irányban hegyvidéki tájon folyik.
- Középső Orinoco - 750 kilométer hosszú. Ennek a szakasznak az első része általában nyugati irányú. Az Atabapo és a Guaviare folyókkal való összefolyásáig folyik San Fernando de Atabapónál. Ezután a folyó észak felé folyik a venezuelai-kolumbiai határ mentén. A folyó mindkét oldalán a Guayana-pajzs hegyei húzódnak. A szakasz az Atures-zuhatagnál ér véget, a Meta folyóba való összefolyás közelében, Puerto Carreñónál.
- Alsó Orinoco - 959 kilométer hosszú, széles alluviális síksággal. Északkeleti irányban folyik, az Atures-zuhatagtól lefelé a Barrancas előtti Piacoa-ig.
- Delta Amacuro - 200 kilométer hosszú. Egy nagy deltát alkot, amely a Paría-öbölbe és az Atlanti-óceánba torkollik.
Torkolatánál az Orinoco széles deltát alkot, amely több száz folyóra és vízi útra ágazik szét. Ezek 41 000 km2 (16 000 négyzetmérföld) mocsaras erdőn keresztül folynak. Ez a delta a legszélesebb pontján mintegy 22 500 km 2(8 700 négyzetmérföld) kiterjedésű és 370 km (230 mérföld) széles. Esős évszakban az Orinoco 22 kilométer szélesre és 100 méter mélyre is megduzzadhat.
A delta partjainál található Trinidad és Tobago, amelyet a Kolumbusz-csatorna választ el a szárazföldtől.
Az Orinoco medencéjének főbb folyói
Venezuela legtöbb fontos folyója az Orinoco mellékfolyója. A legnagyobb a Caroní, amely Puerto Ordaznál egyesül vele. A folyó valójában a Casiquiare-csatornán keresztül kapcsolódik az Amazonashoz. Ez az Orinoco egyik mellékfolyója, amely a Rio Negróba, majd az Amazonasba ömlik. Ez a kapcsolat természetes csatornát képez az Orinoco és az Amazonas között.
- Apure: Venezuelától keletre az Orinoco folyóig.
- Arauca: Kolumbiától Venezueláig, keletre az Orinoco folyóig.
- Atabapo: a venezuelai Guayana-fennsíktól északra az Orinoco folyóig.
- Caroní: a venezuelai Guayana-fennsíktól északra az Orinoco folyóig.
- Caura: Kelet-Venezuelától (Guyanai-fennsík) északra, az Orinoco folyóig.
- Guaviare: Kolumbiától keletre az Orinoco folyóig.
- Inírida: Kolumbiától délkeletre a Guaviare folyóig.
- Meta: Kolumbiától, a venezuelai határtól keletre az Orinoco folyóig.
- Ventuari: Kelet-Venezuelától (Guyanai-fennsík) délnyugatra az Orinoco folyóig.
- Vichada: Kolumbiától keletre az Orinoco folyóig.
Közgazdaságtan
A folyón a csónakok a folyó teljes hosszában közlekedhetnek. Az óceánjáró hajók egészen Ciudad Bolívarig közlekedhetnek, 435 km-re (270 mérföldre) a folyón felfelé. A folyami gőzhajók egészen Puerto Ayacuchóig szállítanak árut.
Az Orinoco-deltában gazdag vasérclelőhely található. Ezt 1926-ban találták meg San Felix városától délre, az El Florero nevű hegyen. A bányászat ott a második világháború után kezdődött. Az 1950-es évek elején, a kezdetek kezdetén naponta mintegy 10 000 tonna ércet tartalmazó földet bányásztak ki.
Az Orinoco övben kátrányhomok is található, amely a jövőbeni olajtermelés forrása lehet.
Híd az Orinoco felett Ciudad Bolívarnál, Venezuela
Kérdések és válaszok
K: Hol található az Orinoco folyó?
V: Az Orinoco folyó Dél-Amerika északi részén található.
K: Milyen hosszú az Orinoco folyó?
V: Az Orinoco folyó 2140 kilométer hosszú.
K: Mekkora területet fed le az Orinoco vízgyűjtő területe?
V: Az Orinoco vízgyűjtő medencéje, amelyet néha Orinoquia-nak is neveznek, 880 000 négyzetkilométert (340 000 négyzetmérföldet) tesz ki.
K: A vízgyűjtő medencének hány százaléka fekszik Venezuelában, illetve Kolumbiában?
V: 76,3%-a Venezuelában, 23,7%-a pedig Kolumbiában található.
K: Mi teszi ökológiai szempontból fontossá az Orinoco medencét?
V: Az Orinoco medencéje ökológiai szempontból azért fontos, mert olyan ritka fajoknak ad otthont, mint az Orinoco krokodil és az amazóniai folyami delfin.
K: Becslések szerint hány vadon élő Orinoco-krokodil létezik?
V: Becslések szerint kevesebb mint 250 vadon élő orinoco-krokodil létezik.
K: Milyen közlekedési rendszert biztosít ez a folyó Venezuela keleti és belső része és Kolumbia llanos régiója számára?
V: Az Orinco és mellékfolyói a fő közlekedési rendszert jelentik Venezuela keleti és belső része és Kolumbia Ilanos régiója számára.
Keres