Orinoco

Koordináták: 8°37′N 62°15′W / 8.617°N 62.250°W / 8.617; -62.250

Az Orinoco Dél-Amerika északi részének egyik fő folyója. Dél-Amerika egyik leghosszabb folyója, 2140 km hosszú. Vízgyűjtő medencéje, amelyet néha Orinoquia-nak is neveznek, 880 000 négyzetkilométert tesz ki, amelynek 76,3%-a Venezuelában, a többi Kolumbiában található. Az Orinoco és mellékfolyói Venezuela keleti és belső területeinek, valamint Kolumbia llanóinak fő közlekedési rendszere.

Az Orinoco medencéje ökológiai szempontból is fontos. Ez az Orinoco krokodil egyetlen élőhelye. Ez az egyik legritkább hüllő a világon, kevesebb mint 250 él vadon. Az Amazonas-folyó delfinjeinek is otthont ad.

A fenti térképen a "rekultivációs zóna" feliratú terület valójában Guyana, amint az ezen a térképen is látható.

Történelem

Az Orinoco torkolatát Kolumbusz Kristóf 1498. augusztus 1-jén jegyezte fel. A forrását azonban először 1951-ben, 453 évvel később fedezték fel nem őslakosok. Egy francia és venezuelai csapat fedezte fel.

A deltát és a keleti llanos mellékfolyóit, mint például az Apure és a Meta, a 16. században fedezték fel. Ambrosius Ehinger és utódai vezetésével német expedíciók fedezték fel őket. Alexander von Humboldt 1800-ban fedezte fel a medencét. Beszámolt a folyami delfinekről, és részletesen írt az általa talált növényekről és állatokról.

Földrajz

Az Orinoco folyása széles ívet alkot, amely körülveszi a Guyanai-pajzsot. A folyó forrása Cerro Delgado-Chalbaud-nál van, a Parima-hegységben. Ez Venezuela és Brazília határán fekszik, 1047 m magasan (02°19′05″N 63°21′42″W / 2.31806°N 63.36167°W / 2.31806; -63.36167). A folyó négy szakaszra osztható:

Felső Orinoco - 242 kilométer hosszú, a forrásvidékétől a Raudales de Guaharibos zuhatagig. Ez a szakasz északnyugati irányban hegyvidéki tájon folyik.
Középső Orinoco - 750 kilométer hosszú. Ennek a szakasznak az első része általában nyugati irányú. Az Atabapo és a Guaviare folyókkal való összefolyásáig folyik San Fernando de Atabapónál. Ezután a folyó észak felé folyik a venezuelai-kolumbiai határ mentén. A folyó mindkét oldalán a Guayana-pajzs hegyei húzódnak. A szakasz az Atures-zuhatagnál ér véget, a Meta folyóba való összefolyás közelében, Puerto Carreñónál.
Alsó Orinoco - 959 kilométer hosszú, széles alluviális síksággal. Északkeleti irányban folyik, az Atures-zuhatagtól lefelé a Barrancas előtti Piacoa-ig.
Delta Amacuro - 200 kilométer hosszú. Egy nagy deltát alkot, amely a Paría-öbölbe és az Atlanti-óceánba torkollik.

Torkolatánál az Orinoco széles deltát alkot, amely több száz folyóra és vízi útra ágazik szét. Ezek 41 000 km² (16 000 négyzetmérföld) mocsaras erdőn keresztül folynak. Ez a delta a legszélesebb pontján mintegy 22 500 km ²(8 700 négyzetmérföld) kiterjedésű és 370 km (230 mérföld) széles. Esős évszakban az Orinoco 22 kilométer szélesre és 100 méter mélyre is megduzzadhat.

A delta partjainál található Trinidad és Tobago, amelyet a Kolumbusz-csatorna választ el a szárazföldtől.

Az Orinoco medencéjének főbb folyói

Venezuela legtöbb fontos folyója az Orinoco mellékfolyója. A legnagyobb a Caroní, amely Puerto Ordaznál egyesül vele. A folyó valójában a Casiquiare-csatornán keresztül kapcsolódik az Amazonashoz. Ez az Orinoco egyik mellékfolyója, amely a Rio Negróba, majd az Amazonasba ömlik. Ez a kapcsolat természetes csatornát képez az Orinoco és az Amazonas között.

Apure: Venezuelától keletre az Orinoco folyóig.
Arauca: Kolumbiától Venezueláig, keletre az Orinoco folyóig.
Atabapo: a venezuelai Guayana-fennsíktól északra az Orinoco folyóig.
Caroní: a venezuelai Guayana-fennsíktól északra az Orinoco folyóig.
Caura: Kelet-Venezuelától (Guyanai-fennsík) északra, az Orinoco folyóig.
Guaviare: Kolumbiától keletre az Orinoco folyóig.
Inírida: Kolumbiától délkeletre a Guaviare folyóig.
Meta: Kolumbiától, a venezuelai határtól keletre az Orinoco folyóig.
Ventuari: Kelet-Venezuelától (Guyanai-fennsík) délnyugatra az Orinoco folyóig.
Vichada: Kolumbiától keletre az Orinoco folyóig.

Közgazdaságtan

A folyón a csónakok a folyó teljes hosszában közlekedhetnek. Az óceánjáró hajók egészen Ciudad Bolívarig közlekedhetnek, 435 km-re (270 mérföldre) a folyón felfelé. A folyami gőzhajók egészen Puerto Ayacuchóig szállítanak árut.

Az Orinoco-deltában gazdag vasérclelőhely található. Ezt 1926-ban találták meg San Felix városától délre, az El Florero nevű hegyen. A bányászat ott a második világháború után kezdődött. Az 1950-es évek elején, a kezdetek kezdetén naponta mintegy 10 000 tonna ércet tartalmazó földet bányásztak ki.

Az Orinoco övben kátrányhomok is található, amely a jövőbeni olajtermelés forrása lehet.

Híd az Orinoco felett Ciudad Bolívarnál, Venezuela

Kérdések és válaszok

K: Hol található az Orinoco folyó?

V: Az Orinoco folyó Dél-Amerika északi részén található.

K: Milyen hosszú az Orinoco folyó?

V: Az Orinoco folyó 2140 kilométer hosszú.

K: Mekkora területet fed le az Orinoco vízgyűjtő területe?

V: Az Orinoco vízgyűjtő medencéje, amelyet néha Orinoquia-nak is neveznek, 880 000 négyzetkilométert (340 000 négyzetmérföldet) tesz ki.

K: A vízgyűjtő medencének hány százaléka fekszik Venezuelában, illetve Kolumbiában?

V: 76,3%-a Venezuelában, 23,7%-a pedig Kolumbiában található.

K: Mi teszi ökológiai szempontból fontossá az Orinoco medencét?

V: Az Orinoco medencéje ökológiai szempontból azért fontos, mert olyan ritka fajoknak ad otthont, mint az Orinoco krokodil és az amazóniai folyami delfin.

K: Becslések szerint hány vadon élő Orinoco-krokodil létezik?

V: Becslések szerint kevesebb mint 250 vadon élő orinoco-krokodil létezik.

K: Milyen közlekedési rendszert biztosít ez a folyó Venezuela keleti és belső része és Kolumbia llanos régiója számára?

V: Az Orinco és mellékfolyói a fő közlekedési rendszert jelentik Venezuela keleti és belső része és Kolumbia Ilanos régiója számára.