Bundesrat (Németország): a szövetségi tanács szerepe és működése
Ismerje meg a német Bundesrat működését, tartományi képviseletét, elnöki szerepét és döntéshozatali hatáskörét — részletes, naprakész áttekintés a szövetségi tanácsról.
A német Bundesrat (közismert nevén Bundesrat) Németország parlamentjének része. Fontos azonban megérteni, hogy nem közvetlenül a lakosság választja tagjait: a Bundesrat a tartományi (Land) kormányokat képviseli a szövetségi döntéshozatalban.
A Németország 16 tartományának kabinetje nevezi ki a Bundesratban őket képviselő delegációkat. Bármikor leválthatják őket. A tartományi küldöttséget általában a kormányfő vezeti. A delegáció a tartományi kormány tagjaiból áll. A tagok tehát egyszerre tartományi miniszterek és a szövetségi szint képviselői, ami biztosítja a tartományi érdekek közvetlen megjelenését a szövetségi politikában.
Németország tartományai közül tizenháromnak (németül: Bundesländer) van miniszterelnök-elnöke, a másik három városállam, amelyeknek polgármestere van. Ezek a miniszterelnökök vagy polgármesterek egy-egy évre a Bundesrat elnöki tisztét töltik be. Az elnökség évente rotálódik a tartományok között egy előre meghatározott sorrend alapján, és az elnök képviseli a Bundesratot protokolláris és szervezési ügyekben.
Németországnak nincs alelnöke. Ehelyett, ha a Bundespräsident (szövetségi elnök) nem tudja ellátni a feladatát, szükség esetén a Bundesrat elnöke léphet a helyébe. A Bundesrat elnöke emellett kulcsszerepet játszik az államok közötti koordinációban és a testület üléseinek vezetésében.
Feladatai és jogkörei
A Bundesrat elsődleges feladata a tartományok érdekeinek képviselete a szövetségi jogalkotás során. Jogilag és gyakorlati szempontból a Bundesratnak jelentős befolyása van:
- Törvényhozásban való részvétel: bizonyos törvények elfogadásához a Bundesrat jóváhagyása szükséges (ún. jóváhagyáshoz kötött törvények), más esetekben pedig vétó- vagy ellenvetési joggal élhet, amelyet a Bundestag bizonyos feltételek mellett felülírhat.
- Kormányzati végrehajtás és igazságszolgáltatás: a Bundesrat részt vesz a szövetségi végrehajtás és egyes kinevezések előkészítésében, illetve beleszólhat olyan ügyekbe, amelyek a tartományokat közvetlenül érintik.
- EU-ügyek és nemzetközi szerződések: a tartományok érdekei miatt a Bundesrat befolyásolja a nemzetközi és európai ügyekkel kapcsolatos álláspontokat, különösen ha azok hatással vannak a tartományi hatáskörökre.
- Közös döntéshozatal és mediáció: ha a Bundestag és a Bundesrat véleménye eltér, létrejöhet a Vermittlungsausschuss (közvetítő bizottság), amely a felek közti kompromisszum megtalálására szolgál.
Összetétele és szavazási rend
A Bundesrat tagjai nem egyéni képviselők, hanem a tartományi kormányok delegáltjai; a tartományok kormányai határozzák meg, kik képviselik őket a testületben, és a küldöttek bármikor visszahívhatók. A tartományok szavazatai száma eltérő, a lakosságszámtól függően 3 és 6 közötti, és a testület összes szavazatainak száma összességében 69. A tartományoknak a szavazatukat egységesen, blokkszavazásként kell leadniuk: egy tartomány csak egyetlen, a kormány álláspontját tükröző módon szavazhat.
Működés és eljárások
A Bundesrat ülései rendszerint Berlinben, a korábbi porosz Főrendiház épületében zajlanak. A testület üléseinek napirendjét és záró határozatait a tartományi delegációk képviselői tárgyalják meg. A Bundesrat fontos kötőelem a föderális rendszerben, mert lehetővé teszi a tartományok számára, hogy közvetlenül befolyásolják a szövetségi döntéseket, különösen azokat, amelyek a tartományi hatásköröket érintik.
Jellegzetességek és korlátok
- A Bundesrat nem választható feloszlatni: létezése a szövetségi berendezkedés része, és a testület stabilan képviseli a tartományi érdekeket.
- A tagok kettős szerepet töltenek be (tartományi kormánytagok és szövetségi képviselők), ezért a Bundesrat döntései erősen kötődnek a tartományi politikai viszonyokhoz.
- Bár a Bundesrat jelentős befolyást gyakorol, nem minden törvény esetében rendelkezik vétójoggal; a törvények típusától függően a Bundestag és a Bundesrat közötti viszony változó lehet.
Összefoglalva: a Bundesrat Németországban a tartományok politikai érdekeit képviselő, állandó szövetségi intézmény, amely meghatározó szerepet játszik a törvényhozásban, a végrehajtás ellenőrzésében és a tartományok és a központ közötti koordinációban.

A régi porosz Lordok Házának épülete
Épület
Bár a Bundesrat a német parlament része, nem ugyanabban az épületben ülésezik, mint a Bundestag. Ehelyett új irodákat és egy modern üléstermet építettek a régi porosz Lordok Háza épületében.
Tagok száma
A Bundesratnak 58 tagja van. Az, hogy egy tartománynak hány képviselője van, a lakosságszámától függ. A legkisebb tartománynak, Brémának három képviselője van. Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb (legtöbb lakossal rendelkező) tartomány. Hat tagot küld a Bundesratba.
A Bundestag a legtöbb dologról abszolút többséggel (a képviselők számának legalább felével) dönt. Ez 35 szavazatot jelent. Néhány fontos döntéshez a lehetséges szavazatok kétharmadára van szükség. Ez 46 szavazatot jelent.
Minden ország egy tömbként szavaz. Ez azt jelenti, hogy például Berlin csak négy igennel vagy négy nemmel szavazhat. A delegáltjai nem választhatják a különböző szavazási módokat. Ha egy tartomány úgy döntene, hogy csak egy személyt küld a Bundesratba, az a személy akkor is rendelkezik a tartomány összes szavazatával. Általában a miniszterelnök adja le tartománya összes szavazatát, még akkor is, ha a többi tag is ott van.
Ha egy tartománynak koalíciós kormánya van (azaz két vagy több politikai párt kormánya), akkor valamennyi pártnak meg kell állapodnia arról, hogyan szavaznak a Bundesratban. Brandenburg 2002-ben nem értett egyet a bevándorlási törvényről szóló szavazáson. A szövetségi alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvényjavaslat nem törvény, mert Brandenburg szavazatát nem lehetett beleszámítani az összesítésbe. Ez azt jelentette, hogy a törvényjavaslat nem kapott többséget a Bundesratban.
Államok
A 2017. decemberi helyzet.
A miniszterelnök pártja a legnagyobb párt egy állam kormányában, és gyakran a legnagyobb párt az állam parlamentjében is.
Egy állam összes szavazatát egy tömbben kell leadni. Ha a koalícióban lévő pártok nem értenek egyet abban, hogyan szavazzanak, akkor a Bundesrat figyelmen kívül hagyhatja az adott tartomány szavazatát.
| Szövetségi állam |
| Miniszter-elnök | Party | Szavazatok inBundesrat | Párt | Párt | Párt | Párt | Párt |
| 10.63 | Winfried Kretschmann | Zöldek | 6 | CDU | Zöldek | ||||
|
| 12.60 | Horst Seehofer | CSU | 6 | CSU | ||||
| 3.42 | Michael Müller | SPD | 4 | Zöldek | Linke | SPD | |||
| 2.45 | Dietmar Woidke | SPD | 4 | Linke | SPD | ||||
|
| 0.66 | Carsten Sieling | SPD | 3 | Zöldek | SPD | |||
|
| 1.75 | Olaf Scholz | SPD | 3 | Zöldek | SPD | |||
| 6.05 | Volker Bouffier | CDU | 5 | CDU | Zöldek | ||||
|
| 7.79 | Stephan Weil | SPD | 6 | Zöldek | SPD | |||
|
| 1.60 | Manuela Schwesig | SPD | 3 | CDU | SPD | |||
|
| 17.57 | Armin Laschet | CDU | 6 | CDU | FDP | |||
|
| 3.99 | Malu Dreyer | SPD | 4 | FDP | Zöldek | SPD | ||
|
| 0.99 | Annegret Kramp-Karrenbauer | CDU | 3 | CDU | SPD | |||
|
| 4.05 | Michael Kretschmer | CDU | 4 | CDU | SPD | |||
|
| 2.24 | Reiner Haseloff | CDU | 4 | CDU | Zöldek | SPD | ||
| 2.82 | Daniel Günther | CDU | 4 | CDU | FDP | Zöldek | |||
|
| 2.16 | Bodo Ramelow | Linke | 4 | Zöldek | Linke | SPD |
A német Bundesrat politikai profilja 2017 júliusában:
| Az | Ülések |
| CDU-FDP | 6 |
| CDU-FDP-Greens | 4 |
| CDU-Zöldek | 11 |
| CDU-Zöldek-SPD | 4 |
| CDU-SPD | 10 |
| CSU | 6 |
| 4 | |
| Zöldek-Linke-SPD | 8 |
| Zöldek-SPD | 12 |
| Linke-SPD | 4 |
| Összesen | 69 |
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a német Bundesrat?
V: A német Bundesrat a német parlament része.
K: Ki nevezi ki azokat a delegációkat, amelyek Németország 16 tartományát képviselik a Bundesratban?
V: Németország 16 tartományának kabinetjei nevezik ki a Bundesratban őket képviselő delegációkat.
K: Németország tartományainak kabinetjei kiválaszthatják-e delegációikat a Bundesratból?
V: Igen, Németország tartományainak kabinetjei bármikor kiválaszthatják delegációikat a Bundesratból.
K: Általában ki vezeti a német Bundesratban a tartományok küldöttségét?
V: A német Bundesratban általában a kormányfő vezeti a tartományi küldöttséget.
K: Hány németországi tartománynak van miniszterelnöke, és hány városállam van polgármesterrel?
V: Németország tizenhárom tartományának van miniszterelnöke, a másik három pedig polgármesterrel rendelkező városállam.
K: Ki tölti be a német Bundesrat elnöki tisztségét egy-egy évig?
V: A 13 miniszterelnök vagy polgármester mindegyike egy-egy évig a Német Szövetségi Tanács elnöke.
K: Van-e Németországnak alelnöke, és mi történik, ha a szövetségi elnök nem tudja ellátni a feladatát?
V: Németországnak nincs alelnöke. Ehelyett, ha a szövetségi elnök nem tudja ellátni a feladatát, szükség esetén a Bundesrat elnöke léphet fel helyette.
Keres