Bundesrat (Németország): a szövetségi tanács szerepe és működése

Ismerje meg a német Bundesrat működését, tartományi képviseletét, elnöki szerepét és döntéshozatali hatáskörét — részletes, naprakész áttekintés a szövetségi tanácsról.

Szerző: Leandro Alegsa

A német Bundesrat (közismert nevén Bundesrat) Németország parlamentjének része. Fontos azonban megérteni, hogy nem közvetlenül a lakosság választja tagjait: a Bundesrat a tartományi (Land) kormányokat képviseli a szövetségi döntéshozatalban.

A Németország 16 tartományának kabinetje nevezi ki a Bundesratban őket képviselő delegációkat. Bármikor leválthatják őket. A tartományi küldöttséget általában a kormányfő vezeti. A delegáció a tartományi kormány tagjaiból áll. A tagok tehát egyszerre tartományi miniszterek és a szövetségi szint képviselői, ami biztosítja a tartományi érdekek közvetlen megjelenését a szövetségi politikában.

Németország tartományai közül tizenháromnak (németül: Bundesländer) van miniszterelnök-elnöke, a másik három városállam, amelyeknek polgármestere van. Ezek a miniszterelnökök vagy polgármesterek egy-egy évre a Bundesrat elnöki tisztét töltik be. Az elnökség évente rotálódik a tartományok között egy előre meghatározott sorrend alapján, és az elnök képviseli a Bundesratot protokolláris és szervezési ügyekben.

Németországnak nincs alelnöke. Ehelyett, ha a Bundespräsident (szövetségi elnök) nem tudja ellátni a feladatát, szükség esetén a Bundesrat elnöke léphet a helyébe. A Bundesrat elnöke emellett kulcsszerepet játszik az államok közötti koordinációban és a testület üléseinek vezetésében.

Feladatai és jogkörei

A Bundesrat elsődleges feladata a tartományok érdekeinek képviselete a szövetségi jogalkotás során. Jogilag és gyakorlati szempontból a Bundesratnak jelentős befolyása van:

  • Törvényhozásban való részvétel: bizonyos törvények elfogadásához a Bundesrat jóváhagyása szükséges (ún. jóváhagyáshoz kötött törvények), más esetekben pedig vétó- vagy ellenvetési joggal élhet, amelyet a Bundestag bizonyos feltételek mellett felülírhat.
  • Kormányzati végrehajtás és igazságszolgáltatás: a Bundesrat részt vesz a szövetségi végrehajtás és egyes kinevezések előkészítésében, illetve beleszólhat olyan ügyekbe, amelyek a tartományokat közvetlenül érintik.
  • EU-ügyek és nemzetközi szerződések: a tartományok érdekei miatt a Bundesrat befolyásolja a nemzetközi és európai ügyekkel kapcsolatos álláspontokat, különösen ha azok hatással vannak a tartományi hatáskörökre.
  • Közös döntéshozatal és mediáció: ha a Bundestag és a Bundesrat véleménye eltér, létrejöhet a Vermittlungsausschuss (közvetítő bizottság), amely a felek közti kompromisszum megtalálására szolgál.

Összetétele és szavazási rend

A Bundesrat tagjai nem egyéni képviselők, hanem a tartományi kormányok delegáltjai; a tartományok kormányai határozzák meg, kik képviselik őket a testületben, és a küldöttek bármikor visszahívhatók. A tartományok szavazatai száma eltérő, a lakosságszámtól függően 3 és 6 közötti, és a testület összes szavazatainak száma összességében 69. A tartományoknak a szavazatukat egységesen, blokkszavazásként kell leadniuk: egy tartomány csak egyetlen, a kormány álláspontját tükröző módon szavazhat.

Működés és eljárások

A Bundesrat ülései rendszerint Berlinben, a korábbi porosz Főrendiház épületében zajlanak. A testület üléseinek napirendjét és záró határozatait a tartományi delegációk képviselői tárgyalják meg. A Bundesrat fontos kötőelem a föderális rendszerben, mert lehetővé teszi a tartományok számára, hogy közvetlenül befolyásolják a szövetségi döntéseket, különösen azokat, amelyek a tartományi hatásköröket érintik.

Jellegzetességek és korlátok

  • A Bundesrat nem választható feloszlatni: létezése a szövetségi berendezkedés része, és a testület stabilan képviseli a tartományi érdekeket.
  • A tagok kettős szerepet töltenek be (tartományi kormánytagok és szövetségi képviselők), ezért a Bundesrat döntései erősen kötődnek a tartományi politikai viszonyokhoz.
  • Bár a Bundesrat jelentős befolyást gyakorol, nem minden törvény esetében rendelkezik vétójoggal; a törvények típusától függően a Bundestag és a Bundesrat közötti viszony változó lehet.

Összefoglalva: a Bundesrat Németországban a tartományok politikai érdekeit képviselő, állandó szövetségi intézmény, amely meghatározó szerepet játszik a törvényhozásban, a végrehajtás ellenőrzésében és a tartományok és a központ közötti koordinációban.

A régi porosz Lordok Házának épületeZoom
A régi porosz Lordok Házának épülete

Épület

Bár a Bundesrat a német parlament része, nem ugyanabban az épületben ülésezik, mint a Bundestag. Ehelyett új irodákat és egy modern üléstermet építettek a régi porosz Lordok Háza épületében.

Tagok száma

A Bundesratnak 58 tagja van. Az, hogy egy tartománynak hány képviselője van, a lakosságszámától függ. A legkisebb tartománynak, Brémának három képviselője van. Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb (legtöbb lakossal rendelkező) tartomány. Hat tagot küld a Bundesratba.

A Bundestag a legtöbb dologról abszolút többséggel (a képviselők számának legalább felével) dönt. Ez 35 szavazatot jelent. Néhány fontos döntéshez a lehetséges szavazatok kétharmadára van szükség. Ez 46 szavazatot jelent.

Minden ország egy tömbként szavaz. Ez azt jelenti, hogy például Berlin csak négy igennel vagy négy nemmel szavazhat. A delegáltjai nem választhatják a különböző szavazási módokat. Ha egy tartomány úgy döntene, hogy csak egy személyt küld a Bundesratba, az a személy akkor is rendelkezik a tartomány összes szavazatával. Általában a miniszterelnök adja le tartománya összes szavazatát, még akkor is, ha a többi tag is ott van.

Ha egy tartománynak koalíciós kormánya van (azaz két vagy több politikai párt kormánya), akkor valamennyi pártnak meg kell állapodnia arról, hogyan szavaznak a Bundesratban. Brandenburg 2002-ben nem értett egyet a bevándorlási törvényről szóló szavazáson. A szövetségi alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvényjavaslat nem törvény, mert Brandenburg szavazatát nem lehetett beleszámítani az összesítésbe. Ez azt jelentette, hogy a törvényjavaslat nem kapott többséget a Bundesratban.

Államok

A 2017. decemberi helyzet.
A miniszterelnök pártja a legnagyobb párt egy állam kormányában, és gyakran a legnagyobb párt az állam parlamentjében is.
Egy állam összes szavazatát egy tömbben kell leadni. Ha a koalícióban lévő pártok nem értenek egyet abban, hogyan szavazzanak, akkor a Bundesrat figyelmen kívül hagyhatja az adott tartomány szavazatát.

Szövetségi állam


Lakosokmilliókban

Miniszter-elnök

Party

Szavazatok inBundesrat

Párt
a kormányban
CDU / CSU

Párt
a kormányban
FDP

Párt
a kormánybanZöldek

Párt
a kormányban
Linke

Párt
a kormányban
SPD

 Baden-Württemberg

10.63

Winfried Kretschmann

Zöldek

6

CDU

Zöldek

 Bajorország

12.60

Horst Seehofer

CSU

6

CSU

 Berlin

3.42

Michael Müller

SPD

4

Zöldek

Linke

SPD

 Brandenburg

2.45

Dietmar Woidke

SPD

4

Linke

SPD

 Bréma

0.66

Carsten Sieling

SPD

3

Zöldek

SPD

 Hamburg

1.75

Olaf Scholz

SPD

3

Zöldek

SPD

 Hesse

6.05

Volker Bouffier

CDU

5

CDU

Zöldek

 Alsó-Szászország

7.79

Stephan Weil

SPD

6

Zöldek

SPD

 Mecklenburg-Elő-Pomeránia

1.60

Manuela Schwesig

SPD

3

CDU

SPD

 Észak-Rajna-Vesztfália

17.57

Armin Laschet

CDU

6

CDU

FDP

 Rajna-vidék-Pfalz

3.99

Malu Dreyer

SPD

4

FDP

Zöldek

SPD

 Saarland

0.99

Annegret Kramp-Karrenbauer

CDU

3

CDU

SPD

 Szászország

4.05

Michael Kretschmer

CDU

4

CDU

SPD

 Szász-Anhalt

2.24

Reiner Haseloff

CDU

4

CDU

Zöldek

SPD

 Schleswig-Holstein

2.82

Daniel Günther

CDU

4

CDU

FDP

Zöldek

 Türingia

2.16

Bodo Ramelow

Linke

4

Zöldek

Linke

SPD

A német Bundesrat politikai profilja 2017 júliusában:

Az
állami kormányok politikai profilja

Ülések

CDU-FDP

6

CDU-FDP-Greens

4

CDU-Zöldek

11

CDU-Zöldek-SPD

4

CDU-SPD

10

CSU

6

FDP-Zöldek-SPD

4

Zöldek-Linke-SPD

8

Zöldek-SPD

12

Linke-SPD

4

Összesen

69

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a német Bundesrat?


V: A német Bundesrat a német parlament része.

K: Ki nevezi ki azokat a delegációkat, amelyek Németország 16 tartományát képviselik a Bundesratban?


V: Németország 16 tartományának kabinetjei nevezik ki a Bundesratban őket képviselő delegációkat.

K: Németország tartományainak kabinetjei kiválaszthatják-e delegációikat a Bundesratból?


V: Igen, Németország tartományainak kabinetjei bármikor kiválaszthatják delegációikat a Bundesratból.

K: Általában ki vezeti a német Bundesratban a tartományok küldöttségét?


V: A német Bundesratban általában a kormányfő vezeti a tartományi küldöttséget.

K: Hány németországi tartománynak van miniszterelnöke, és hány városállam van polgármesterrel?


V: Németország tizenhárom tartományának van miniszterelnöke, a másik három pedig polgármesterrel rendelkező városállam.

K: Ki tölti be a német Bundesrat elnöki tisztségét egy-egy évig?


V: A 13 miniszterelnök vagy polgármester mindegyike egy-egy évig a Német Szövetségi Tanács elnöke.

K: Van-e Németországnak alelnöke, és mi történik, ha a szövetségi elnök nem tudja ellátni a feladatát?


V: Németországnak nincs alelnöke. Ehelyett, ha a szövetségi elnök nem tudja ellátni a feladatát, szükség esetén a Bundesrat elnöke léphet fel helyette.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3