A Dominikai Köztársaság földrajza: terület, határok és főváros

Az ország éghajlata trópusi, de a tengerszint feletti magasság és a passzátszelek (az Atlanti-óceán felől északkeletről érkező szelek) egész évben módosítják. Az évi átlaghőmérséklet 25 °C, évszakonként kis eltérésekkel; az átlaghőmérséklet régiónként változik, a Középső-Kordillerák közepén 21 °C-tól a tengerparti síkságokon 28 °C-ig. A hőmérséklet csak nagyon ritkán emelkedik 32 °C fölé; a hőmérséklet télen csak a legmagasabb hegyekben csökken 0 °C alá. Santo Domingóban az átlaghőmérséklet januárban 25 °C, júliusban pedig 30 °C.

Az esős évszak májustól novemberig tart. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1346 mm, a szélsőséges értékek 2500 mm vagy annál is több az északkeleti hegyekben és 500 mm a délnyugati völgyekben. A nyugati völgyek, a haiti határ mentén, viszonylag szárazak, kevesebb mint 760 mm éves csapadékkal. Az ország északnyugati és délkeleti szélsőségei szintén nagyon szárazak.

Júniustól novemberig (főleg augusztustól októberig) gyakoriak a trópusi viharok és hurrikánok, amelyek nagy károkat okozhatnak az országban.

A Dominikai Köztársasághoz számos kisebb sziget és öböl tartozik. A legnagyobb szigetek a következők:

1. Saona, Hispaniola délkeleti partjainak közelében, a Karib-tengeren. Területe 117 km². Taíno neve Iai vagy Adamanay volt. Kolumbusz ezt a szigetet Savona néven nevezte el az azonos nevű olasz város után, de az évek során a használatból eltűnt a v betű.
2. Beata, Hispaniola déli partvidékén, a Karib-tengeren. Területe 27 km². Taíno nevét senki sem ismeri. Kolumbusz a szigetet Madama Beatának nevezte el.
3. Catalina, nagyon közel Hispaniola délkeleti partjaihoz, a Karib-tengeren. Területe 9,6 km². Taíno neve Iabanea volt, de egyes írók, köztük költők szerint Toeya vagy Toella volt a neve. Kolumbusz fedezte fel, aki Santa Catalina néven nevezte el.

Néhány öböl: Cayos Siete Hermanos (magyarul: "Hét testvér öble"), az északnyugati partokhoz közel, valamint a Samaná-öböl öblei.

A Dominikai Köztársaság egy olyan ország, ahol sok a hegy; a Karib-tenger legmagasabb csúcsai itt találhatók. A hegyláncok északnyugat-délkeleti irányt mutatnak, és ugyanilyen általános irányú völgyek választják el őket.

Északról délre a hegyvonulatok és völgyek:

• Cordillera Septentrional (magyarul: "Északi hegyvonulat"). Az északi partvidékkel párhuzamosan húzódik, északnyugaton a Haititől északra fekvő Tortuga-szigettel, délkeleten pedig a Samaná-félszigettel (a Sierra de Samanával). Legmagasabb hegye a Santiago városához közeli Diego de Ocampo, 1249 m. E hegyvonulat és az Atlanti-óceán között számos kisebb síkság található. A folyók rövidek, és többségük észak felé folyik.
• A Cibao-völgy az ország legnagyobb és legfontosabb völgye. Ez a hosszú völgy Haiti északi részétől, ahol Plaine du Nordnak nevezik, a Samaná-öbölig tart. Két részre osztható: az északnyugati része a Yaque del Norte-völgy (vagy Línea Noroeste) és a keleti Yuna-völgy (vagy Vega Real, angolul: Royal Valley). A Vega Real az ország legjobb talajaival rendelkezik; a népsűrűség magas.
• A Cordillera Central-t (magyarul "Központi hegyvonulat") Sierra del Cibao-nak, Haitin pedig Massif du Nord-nak ("Északi hegység") is nevezik. Magas hegységeivel két részre osztja az országot. Ebben a hegységben találhatók a Nyugat-Indiai-szigetek legmagasabb hegyei: A sziget közepe közelében ez a hegység dél felé fordul, és Sierra de Ocoa néven fut, majd a Karib-tenger partján, Azua de Compostela városának közelében ér véget. Egy másik ág, a Cordillera Oriental (magyarul "Keleti hegylánc") vagy Sierra del Seibo a Los Haitises nevű régió választja el a fő láncolattól; nyugat-keleti irányú, és a Samaná-öböltől délre található.

• A San Juan-völgy és az Azua-síkság nagy völgyek a Központi-Kordilleráktól délre, 0 és 600 m közötti magassággal.
• A Sierra de Neiba; a Neiba-hegy a legmagasabb hegy itt a maga 2279 m-ével. A Sierra de Neiba délkeleti meghosszabbítása a Sierra Martín García (Loma Busú, 1350 m).
• A Hoya de Enriquillo vagy Neiba-völgy egy figyelemre méltó völgy, nyugat-keleti irányú, alacsony tengerszint feletti magassággal (átlagosan 50 m, néhány ponton a tengerszint alatt) és egy nagy sós tóval: az Enriquillo-tóval.
• A Sierra de Bahoruco, Haitin Massif de la Selle néven. Ez a déli hegycsoport geológiailag nagyon különbözik a sziget többi részétől.
• A Llano Costero del Caribe (magyarul "Karib-tengeri parti síkság") a sziget (és a Dominikai Köztársaság) délkeleti részén található. Santo Domingótól keletre egy nagy kiterjedésű prérit alkot.

A Dominikai Köztársaság 8 leghosszabb folyója a következő:

1. A Yaque del Norte a Dominikai Köztársaság leghosszabb folyója, 296 km hosszú. Forrásai a Középső-Kordillérában találhatók, és a Yaque del Norte völgyén keresztül az Atlanti-óceánba ömlik. Vízgyűjtő területe 7044 km².
2. Yuna. Hossza 209 km. Forrásai a Középső-Kordillérában vannak, és kelet felé a Vega Realon keresztül a Samaná-öbölbe ömlik. Vízgyűjtő területe 5 498 km².
3. Yaque del Sur. A folyó 183 km hosszú, és a forrásai a Középső-Kordillerában találhatók. Dél felé a Karib-tengerbe ömlik. Vízgyűjtő területe 4 972 km².
4. Ozama. Hossza 148 km. Forrásai a Sierra de Yamasá-ban (a Középső-Kordillerák egyik ága) találhatók. A Karib-tengerbe ömlik. Vízgyűjtő területe 2685 km². Santo Domingo városa a folyó mindkét partján fekszik.
5. Camú. Hossza 137 km. Forrásai a Középső-Kordillerákon találhatók, és a Yuna folyóba ömlik. Vízgyűjtő területe 2 655 km².
6. Nizao. Hossza 133 km. Forrásai a Középső-Kordillerákon találhatók, és dél felé a Karib-tengerbe ömlik. Vízgyűjtő területe 974 km².
7. San Juan. Hossza 121 km. Forrásai a Középső-Kordillerákon találhatók, és dél felé folyik a San Juan-völgyön keresztül; a Yaque del Sur folyó fő mellékfolyója. Vízgyűjtő területe 2 005 km².
8. Mao. Hossza 105 km. Forrásai a Középső-Kordillerákon találhatók, és észak felé a Yaque del Norte folyóba ömlik. Vízgyűjtő területe 864 km².

Az Artibonite folyó a sziget leghosszabb folyója, de csak 68 km hosszú a Dominikai Köztársaságban.

Hispaniola és a Karib-térség legnagyobb tava az Enriquillo-tó. A Hoya de Enriquillóban található, területe 265 km². A tavon belül három kis sziget található. Körülbelül 40 méterrel a tengerszint alatt van, és egy sós tó, amelynek sókoncentrációja magasabb, mint a tengervízé.

További tavak: Rincón (édesvíz, területe 28,2 km²), Oviedo (brakkvíz, területe 28 km²), Redonda, Limón.