Ozama folyó

Koordináták: 18°28′N 69°53′W / 18.467°N 69.883°W / 18.467; -69.883

Az Ozama folyó a Llano Costero del Caribe (magyarul "Karib-tengeri parti síkság") keleti részén található folyó. Teljes hosszával (148 km) a Dominikai Köztársaság negyedik leghosszabb folyója, vízgyűjtő területe (2685 km²) pedig a negyedik legnagyobb az országban.

Mivel a vízgyűjtő nagy része olyan régióban található, ahol gyakoriak az esőzések, és nincs száraz időszak, a vízhozam mindig nagyon jó.

Név

Az Ozama egy taíno szó. Bartolomé de Las Casas mindig Hozama-t írt. Amikor írt, a "H" a "J" betűt jelentette, és úgy ejtette (hasonlóan az angol "H" betűhöz a house, home-ban). A Dominikai Köztársaságban több szó is létezik ezzel a H-val: Haina-Jaina, Haití-Jaití.

A 16. századi írók írták a Hosama és az Osama című műveket. Később azonban a H teljesen eltűnt.

Course

Az Ozama forrásai a Loma Siete Cabezas-hegységben (magyarul "Hétfejű-hegy"), a Sierra de Yamasá-hegység legmagasabb hegységében találhatók. Kelet felé folyik Monte Plata tartományon keresztül, majd lassan délkelet felé kanyarodik, és a Santo Domingo és Monte Plata tartományok közötti határvonal egy részét képezi.

San Luis település közelében csatlakozik a Yabacao folyóhoz, majd délnyugat felé fordul. Santo Domingo városában a folyó dél felé folyik, és a Karib-tengerbe ömlik.

A legfontosabb mellékfolyók a Yabacao, az Isabela és a Savita (vagy Sabita).

Városok

A Nagy-Santo Domingo, amely magában foglalja Santo Domingót, valamint Santo Domingo Este és Santo Domingo Norte egyes részeit, a legfontosabb város a folyó partján. A folyó három részre osztja Santo Domingo régi városát; 2001 előtt mindhárom rész Santo Domingo része volt, de ma már csak a nyugati rész tartozik a városhoz. A keleti szakasz Santo Domingo Este városa, az északi szakasz pedig Santo Domingo Norte része.

Környezet és használat

Az Ozama folyó olyan területen folyik keresztül, ahol gyakoriak az esőzések, és emiatt nincs szükség vízre az öntözéshez. A vízben túl sok a szilárd anyag, ezért nem lehet a házak számára felhasználni.

A Karib-tengerből több kilométeren keresztül jut víz a folyóba, mivel a folyómeder a tengerszint alatt van. A folyó torkolatához közeli partján, La Victoria közelében mangroveerdők (olyan növények, amelyek a nagy sótartalmú vízben is képesek élni) voltak, és a víz sótartalma miatt még mindig vannak is.

Az Ozama folyó vízminőségét súlyosan károsította az iparosodás, a hajók és a torkolathoz közeli partjainál élő nagyszámú lakosság.

A folyó nem elég mély a nagy hajók számára, kivéve a torkolat közelében. Amikor az ország spanyol gyarmat volt, és néhány évvel a függetlenség után, lapos csónakokkal közlekedtek a térségben.

A történelemben

Santo Domingo városát a 16. században alapították a száj bal oldalán, de hamarosan átkerült a jobb oldalra, és a spanyol gyarmat fővárosa lett.

A cukornádat az Ozama folyó és mellékfolyója, az Isabela környékén termesztették cukor előállítására. A folyón keresztül vitték a cukrot Santo Domingo kikötőjébe.

A 19. és 20. században a cukornád volt a legfontosabb termény, amelyet az Ozama folyó közelében termesztettek. A szarvasmarha is fontos a térségben, mivel a fűfélék bőséges mennyiségben fordulnak elő.

A 20. század második felére Santo Domingo lett az ország legfontosabb kikötője; a kikötő az Ozama folyó torkolatánál volt. Ma azonban a kikötőt főként turistahajók használják.

A művészetben

Az Ozama folyót a művészetben, főként a költészetben, az ország szimbólumaként használták. Sok költő írt verseket a folyóról, amikor politikai okokból az országon kívül tartózkodtak; a folyóhoz énekeltek, hogy a hazatérést jelképezzék. José Joaquín Puello, egy 19. századi dominikai költő több olyan verset is írt, amelyben a folyó neve az országot jelképezi; ezek közül kettő az Ecos del destierro ("Távoli hangok a száműzetésből") és a La vuelta al hogar ("Vissza az otthonba").

Kérdések és válaszok

K: Hol található az Ozama folyó?


V: Az Ozama folyó a Llano Costero del Caribe keleti részén található.

K: Milyen hosszú az Ozama folyó?


V: Az Ozama folyó 148 km hosszú, ezzel a Dominikai Köztársaság negyedik leghosszabb folyója.

K: Mekkora az Ozama folyó vízgyűjtő területe?


V: Az Ozama folyó vízgyűjtő területe 2685 km², ami a negyedik legnagyobb az országban.

K: Az Ozama folyó vízhozamát befolyásolják a száraz időszakok?


V: Nem, az Ozama folyó vízhozama mindig nagyon jó, mivel a vízgyűjtő nagy részén gyakran esik az eső, és nem fordul elő száraz időszak.

K: Az Ozama folyó fontos vízforrás a Dominikai Köztársaság számára?


V: Igen, az Ozama folyó fontos vízforrás a Dominikai Köztársaság számára.

K: Hogyan viszonyul az Ozama folyó hossza a Dominikai Köztársaság más folyóihoz?


V: Az Ozama folyó a negyedik leghosszabb folyó a Dominikai Köztársaságban.

K: Hogyan viszonyul az Ozama folyó vízgyűjtő területe a Dominikai Köztársaság más vízgyűjtő területeihez?


V: Az Ozama folyó vízgyűjtője a negyedik legnagyobb a Dominikai Köztársaságban.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3