Lakagígar (Laki): 1783–84-es kitörés és Izland pusztulása
Lakagígar (Laki) 1783–84: a pusztító izlandi kitörés—42 milliárd tonna láva, mérgező gázok, éhínség és az országot sújtó pusztulás részletes története.
A Lakagígar a dél-izlandi Felföldön húzódó, látványos kráterek sora, amely mintegy huszonöt kilométer hosszan követi a hasadékrendszert. A felszíni struktúrák – amelyeket a köznyelvben gyakran Laki-ként emlegetnek – a nagy, 1783–1784 telén és tavaszán zajló kitöréssorozat során alakultak ki.
Kitörés és geológiai jellemzők
A rendszer 1783. június és 1784. február között, nagyjából nyolc hónapon át folyamatosan aktív volt. A láva elsősorban a Laki hasadékból tört fel, de a környező Grímsvötn tűzhányó is hozzájárult a kitöréshez. A kitörés során becslések szerint mintegy 14 km3 láva ömlött ki (ez hozzávetőleg 14 milliárd m3, ami a bazalt sűrűségét figyelembe véve nagyjából 42 milliárd tonna anyagnak felel meg). Egyidejűleg hatalmas mennyiségű gáz került a légkörbe, köztük kén-dioxid és fluorvegyületek.
Gázkibocsátás és kémiai hatások
A vulkáni por- és gázkibocsátás – köztük a fluorsav- és kén-dioxid-vegyületek – savas csapadékot és mérgező aeroszolokat hozott létre. A kén-dioxid (SO2) kénsavcseppekké és szulfát-aeroszolokká oxidálódott a légkörben, amelyek szétszóródtak Európa nagy részén, és rövid távon jelentős légköri hűtést, valamint savas ülepedést okoztak.
Hatások Izlandon
A közvetlen helyi hatások súlyosak voltak. A gázok és a savas ülepedés szennyezték a gyepet és a takarmányt, így az állatállomány tömeges pusztulásához vezetett: az addigi állomány több mint felét elvesztették. A fluor‑ és kénvegyületek mérgezése különösen a juhokat és a lovakat érintette, a legyengült állatok elpusztultak vagy levágásra kényszerültek. A termés majdnem teljesen elpusztult, a mezőgazdasági alapok megrongolódtak, így az élelemhiány kiterjedt éhínséghez vezetett. Ennek következtében Izland lakosságának mintegy 20–25%-a vesztette életét a következő hónapokban és években.
Szélesebb körű és klimatikus hatások
A kitörésnek nem csak helyi, hanem regionális és globális következményei is voltak. A légkörbe jutó aeroszolok és gázok miatt egész Európában megfigyeltek a „száraz köd” jelenséget (angolul "Laki haze" vagy "dry fog"), amely elszíneződött eget, látási problémákat és egészségügyi panaszokat okozott. A kén‑aeroszolok visszaszórták a napsugárzást, ami rövid távú lehűlést okozott az északi féltekén; egyes források szerint az 1783–1784-es hideg télnek és a következő évi gyengébb termésnek is volt vulkanikus komponense.
Társadalmi következmények és emlékezet
A lakosságot sújtó éhínség, a bolti és termelői veszteségek, valamint a megnövekedett halálozás hosszú távú társadalmi és gazdasági következményekkel járt: falvak elnéptelenedtek, családok veszítették el megélhetésüket, és a helyreállítás évekig tartott. Izlandi források ezt a korszakot gyakran az Móðuharðindin (kb. „a ködök/füstök miatti nehézségek”) névvel említik.
Összegzés
- A Lakagígar (Laki) kitörése 1783–84-ben egyszerre volt geológiai, környezeti és társadalmi katasztrófa.
- Mintegy 14 km3 láva (kb. 42 milliárd tonna) és nagy mennyiségű mérgező gáz került a légkörbe.
- Izlandon jelentős állat‑ és terménypusztulás történt, amely az emberi lakosság negyedének elvesztéséhez vezetett.
- Az esemény Európa-szerte és a globális éghajlatra is érezhető hatással bírt rövid távon.
A terület ma
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Lakagígar?
V: A Lakagígar látványos kráterek sora huszonöt kilométer hosszan a dél-izlandi Felföldön.
K: Hogyan alakult ki a Lakagígar?
V: A Lakagígar a Lakíban 1784-ben bekövetkezett kitörések során alakult ki.
K: Mennyi ideig tartott a Lakagígar rendszer kitörése?
V: A Lakagígar-rendszer nyolc hónapon keresztül, 1783 júniusa és 1784 februárja között tört ki hevesen.
K: Honnan származott a láva, amely a Lakagígart formálta?
V: A láva a Laki hasadékból és a szomszédos Grímsvötn vulkánból származott.
K: Milyen következményekkel járt a Lakagígar kitörése?
V: A Lakagígar kitörése becslések szerint 42 milliárd tonna vagy 14 km3 bazaltlávát és mérgező fluorsav- és kén-dioxid-vegyületek felhőjét zúdította ki. Ez megfertőzte a talajt, ami Izland állatállományának több mint 50%-ának elpusztulásához és szinte az összes termény elpusztulásához vezetett. Ez éhínséghez vezetett, amely a sziget emberi lakosságának mintegy 25%-át megölte. A lávafolyamok 20 falut is elpusztítottak.
K: Hány állatállomány pusztult el a Lakagígar kitörése miatt?
V: Izland állatállományának több mint 50%-a pusztult el a Lakagígar kitörés következtében.
K: Hány falut pusztítottak el a Lakagígar lávafolyamai?
V: A Lakagígar lávafolyásai 20 falut pusztítottak el.
Keres