Szibériai csapdák
A Szibériai csapdák egy nagy vulkanikus kőzetekből álló, nagy vulkáni tartományként ismert területet alkotnak Szibéria oroszországi régiójában.
A csapdákat kialakító nagy kitörések a földtörténet elmúlt 500 millió évének egyik legnagyobb ismert vulkáni eseményei voltak. Egymillió éven át tartottak, és a perm-triász határon, körülbelül 251-250 millió évvel ezelőtt zajlottak. Ez egybeesett a perm-triász kihalási eseménnyel, amely a becslések szerint az akkor létező fajok 90%-át elpusztította. A szibériai csapdák kitörése a "nagy kihalás" egyik lehetséges oka.
A "trapp" kifejezés a svéd "lépcső" (trappa, vagy néha trapp) szóból származik, a régió tájképét alkotó, az árvízi bazaltokra jellemző, lépcsőszerű dombokra utalva.
A szibériai csapdák kiterjedése. (Térkép németül)
Földrajzi kiterjedés
Hatalmas mennyiségű bazaltláva borította be az őskori Szibéria nagy kiterjedésű területét egy özönvízszerű bazaltesemény során. Ma a lefedett terület mintegy 2 millió km² - nagyjából Nyugat-Európa területének felel meg -, és az eredeti kiterjedés becslések szerint 7 millió km² is lehet. A láva eredeti térfogata a becslések szerint 1 és 4 millió km³ között mozog.
Eredet
A szibériai csapdák bazaltjának forrása valószínűleg a kéreg alján lévő köpenyfúvóka volt, amely a szibériai kráton (a szibériai kontinentális lemez legrégebbi része) keresztül tört fel. A bazaltok héliumizotópos elemzése a bazaltok eredetére utal. A tudományos vita folytatódik. Van egy kisebbségben lévő, vitatott elmélet, amely szerint a csapdákat egy nagy aszteroida becsapódása okozta.
Az őskori életre gyakorolt hatás
Ez a hatalmas kitörés a perm-triász határon, mintegy 250 millió évvel ezelőtt történt, és széles körben a perm-triász kihalási esemény okaként említik. Ez a kihalási esemény, amelyet a Nagy Kihalásnak is neveznek, a Föld összes élőlényét érintette, és a becslések szerint az akkor élt fajok 90%-át elpusztította. A szárazföldi életnek 30 millió évbe telt, mire felépült a szibériai csapdák kitörése által okozott környezeti zavarokból.
Az egyik világörökségi helyszín, a Putorana-fennsík a Szibériai Csapdákból áll.
Szibériai csapdák és nikkel
A szibériai csapdák valószínűleg a szibériai Norilszktól keletre és délre, valószínűleg a szibériai Norilszktól keletre és délre, egy vagy több millió év alatt törtek ki számos nyíláson keresztül. Az óriási norilszki nikkel-réz-palládium lelőhely a fő szibériai csapdák magmaáramlásaiban alakult ki. A kiterjedt tufa- és piroklasztikus lerakódások jelenléte arra utal, hogy a bazaltos lávák kitörései alatt vagy előtt számos nagy robbanásos kitörés történt. A szilíciumos vulkáni kőzetek, például riolit jelenléte szintén robbanásos kitörésekre utal.
