Tengerfenék terjedése az
A tengerfenék terjedése az óceánok alján történik, amikor a tektonikus lemezek eltávolodnak egymástól. A tengerfenék mozog, és magával ragadja a kontinenseket. Az óceánok közepén lévő gerinceknél új óceáni kéreg keletkezik. A tengerfenék elterülő gerinceit a tektonikus lemezek húzódása, nem pedig a magma nyomása mozgatja, bár az elterülő gerinceknél jellemzően jelentős magmaaktivitás tapasztalható.
A Közép-atlanti gerincen (és más helyeken) a felső köpenyből származó anyag az óceáni lemezek közötti töréseken keresztül emelkedik fel. Új kéreg képződik belőle, ahogy a lemezek eltávolodnak egymástól. Az új kéreg aztán lassan eltávolodik a gerinctől. A tengerfenék terjedése segít megmagyarázni a kontinensek sodródását a lemeztektonikában. Az óceáni árkoknál a tengerfenék kérge lecsúszik a kontinentális kéreg alá.
A kontinensek sodródásáról szóló korábbi elméletek (pl. Alfred Wegener) szerint a kontinensek az óceánon keresztül "szántottak". A modern elképzelés szerint maga az óceánfenék mozog, és magával viszi a kontinenseket, ahogyan egy óceánközépi gerincből kitágul. Ma ez elfogadott. A jelenséget a gyenge felső köpenyben, az asztenoszférában kialakuló konvekció okozza.
Emellett a terjedési sebesség határozza meg, hogy a gerinc gyors, közepes vagy lassú. Általános szabályként a gyors gerincek terjedési sebessége meghaladja a 9 cm/év értéket. A közepes terjedésű gerincek terjedési sebessége 4-9 cm/év, míg a lassan terjedő gerinceké 4 cm/év alatt van.
Terjedés egy óceánközépi gerincen
Az óceáni gerinc ábrája
Az óceáni középhegységek világméretű eloszlása: a nagy kép.
Az óceáni kéreg kora: a legfiatalabb (piros) az elterjedési központok mentén található.
Közép-óceáni gerinc
Az óceánközépi gerinc egy víz alatti hegységrendszer. Ez hegyláncokból áll, gerincén végigfutó, lemeztektonikai úton kialakult hasadékvölgyekkel. Az óceánközéphegység két, egymástól távolodó tektonikus lemez közötti határt jelöli. Az óceánközépi gerincet egy divergens határvonal hozza létre.
A világ óceánközéphegységi gerincei összekapcsolódnak, és egyetlen globális óceánközéphegységi gerincrendszert alkotnak, amely minden óceán részét képezi. Az óceánközéphegységi gerincrendszer a világ leghosszabb hegyvonulata. Az összefüggő hegyvonulat 65 000 km (40 400 mi) hosszú. Többször hosszabb, mint az Andok, a leghosszabb kontinentális hegyvonulat. Az óceáni gerincrendszer teljes hossza 80 000 km (49 700 mi) hosszú.
Hogyan működik
Az óceánközépi-tengeri gerincek geológiailag aktívak, a gerincek tengelyei mentén húzódó hasadékoknál és azok közelében folyamatosan új magma tör fel az óceánfenékre és a kéregbe. A kikristályosodott magma bazaltból és gabbróból álló új kérget alkot.
A tengerfenék alatti kérget alkotó kőzetek a gerinc tengelyénél a legfiatalabbak, és a tengelytől való távolság növekedésével egyre öregebbek. A bazalt összetételű új magma a tengelynél és annak közelében keletkezik, mivel az alatta lévő földköpenyben dekompressziós olvadás következik be.
Az óceáni kéreg sokkal fiatalabb kőzetekből áll, mint maga a Föld: az óceáni kéreg az óceáni medencékben mindenütt 200 millió évnél fiatalabb. A kéreg az óceáni gerinceknél állandó "megújulásban" van. Az óceánok középső gerincétől távolodva az óceánok mélysége fokozatosan növekszik; a legnagyobb mélységeket az óceáni árkok jelentik. Ahogy az óceáni kéreg távolodik a gerinc tengelyétől, az alatta lévő köpenyben lévő peridotit lehűl és merevebbé válik. A kéreg és az alatta lévő viszonylag merev peridotit alkotja az óceáni litoszférát.
Az olyan lassan terjedő gerincek, mint a Közép-atlanti gerinc, nagy, széles, néha 10-20 km széles hasadékvölgyekkel rendelkeznek, és a gerinc csúcsán nagyon zord terep található. Ezzel szemben a gyorsan terjedő gerincek, mint például a Kelet-csendes-óceáni emelkedés, keskeny, éles bemetszések, amelyeket általában sík domborzat vesz körül, amely több száz mérföldön keresztül lejt a gerinctől.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tengerfenék elterjedése?
V: A tengerfenék terjedése egy olyan folyamat, amely az óceán fenekén történik, ahol a tektonikus lemezek eltávolodnak egymástól. Mozgásuk során új óceáni kéreg keletkezik, és a kontinenseket is magával ragadja.
K: Mi okozza a tengerfenék terjedését?
V: A tengerfenék elterülő gerinceit inkább a tektonikus lemezek húzódása, mint a magma nyomása mozgatja, bár az elterülő gerinceknél jellemzően jelentős magmaaktivitás tapasztalható. Emellett a gyenge felső köpenyben vagy az asztenoszférában zajló konvekció is hozzájárul ehhez a jelenséghez.
K: Hol történik a tengerfenék terjedése?
V: A tengerfenék terjedése főként az óceánok közepén lévő gerinceknél és a kontinentális kéreg közelében lévő árkoknál következik be.
K: Milyen gyorsan zajlik a tengerfenék terjedése?
V: A tengerfenék terjedésének sebessége attól függően változik, hogy milyen típusú gerinceken zajlik; a gyors terjedésű gerincek sebessége több mint 9 cm/év, a közepes terjedésűeké 4-9 cm/év között van, a lassan terjedő gerinceké pedig 4 cm/év alatt van.
K: Hogyan magyarázza a tengerfenék terjedését a kontinensek sodródása?
V: A tengerfenék terjedése segít megmagyarázni a kontinensek sodródását a lemeztektonikában, mivel azt mutatja, hogy ahogy az óceánfenék távolodik az óceán középső gerincétől, a terjeszkedés során magával ragadja a kontinenseket is. Ez a modern elképzelés váltotta fel a korábbi elméleteket (pl. Alfred Wegener elméletét), amelyek szerint a kontinensek ehelyett az óceánon keresztül "szántottak".
K: Mi volt Alfred Wegener elmélete a kontinensek sodródásáról?
V: Alfred Wegener elmélete a kontinensek sodródásáról az volt, hogy a kontinensek az óceánon keresztül "szántottak", ahelyett, hogy a mozgó óceánfenék vitte volna őket, ahogy azt a mai elméletek sugallják.
