Abd al-Qadir al-Gillani
ʿAbd al-Qādir Gīlānī, (perz: عبدالقادر گیلانی, hivatalosan Muḥyī l-Dīn Abū Muḥammad b. Abū Sālih ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī al-Ḥasanī wa'l-Ḥusaynī (arab: عبدالقادر الجيلاني, török: Abdülkâdir Geylânî, kurd: Evdilqadirê Geylanî, Sorani Kurdish: عهبدوالقادری گهیلانی), röviden csak úgy ismert hanbali szunnita muszlim prédikátor, szónok, aszkéta, misztikus, sayyid, faqīh és teológus volt. A szufizmus Qadiriyya tariqa (szúfi rend) névadó alapítójaként vált ismertté.
Korai életút
Született Kr.u. 470 Sha'ban 29-én (1077 körül) Na'if városában, Gilan-e Gharb körzetében, Gilanban, Iránban, és meghalt 1166. február 14-én, hétfőn (Kr.u. 561 Rabi' al-Thani 11-én) Bagdadban (1077-1166 k.u.), perzsa hanbali szunnita jogtudós és szúfi volt Bagdadban. Róla nevezték el a Qadiriyya tariqát. És azt mondják, hogy ő született Gilan Irakban, egy történelmi falu közelében a városok (Al-Mada'in) a 40 kilométerre délre Bagdad, amint azt a történelmi tanulmányok bizonyítják akadémiai és elfogadott a Gilan család Bagdadban.
A név eredete
A Muhiyudin név "a vallás megújítójaként" jellemzi őt. A Gilan (arabul al-Dzsilani) a születési helyére, Gilánra utal. Gilani azonban a bagdadi melléknevet is viselte, utalva bagdadi lakóhelyére és temetésére. Az al-Hasani wa'l-Husayni nevet is viseli, ami arra utal, hogy mind Haszan ibn Ali és Husayn ibn Ali - Allah legyen velük elégedett - egyenes ági leszármazásra tart igényt.
Apai örökség
Gilani apja a Sayyid-vonalból származott. A korabeli emberek szentként tisztelték, és Jangi Dost "aki szereti Istent" néven ismerték, ezért a "Jangidost" volt a becézője.
Oktatás
Gilani korai életét Gilanban, szülővárosában töltötte. Tizennyolc éves korában, 1095-ben Bagdadba ment. Ott Abu Saeed Mubarak Makhzoomi és ibn Aqil Mubarak alatt folytatta a hanbali jog tanulmányait. Abu Muhammad Dzsa'far al-Sarraj adta neki a hadísztanórákat. Szufi szellemi tanítója Abu'l-Khair Hammad ibn Muslim al-Dabbas volt. (Különböző tanárainak és tantárgyainak részletes leírása az alábbiakban található). Tanulmányai befejezése után Gilani elhagyta Bagdadot. Huszonöt évet töltött visszavonult vándorként Irak sivatagos vidékein.
Oktatás Bagdadban
18 éves korában Gilani Bagdadba ment, hogy a hanbali fiqh iskolát tanulmányozza.
Tárgy: | Shaykh (tanár) |
Fiqh (iszlám jogtudomány) | Ibn Aqil |
Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Al Hasszán Muhammad ibn Qazi Abu Yala |
Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Al Khatab Mahfuz Hanbali |
Fiqh (iszlám jogtudomány) | Muhammad ibn Al Husnayn |
Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Saeed Mubarak Makhrami |
Tasawwuf (szufizmus) | Abu Saeed Mubarak Makhrami Abu'l-Khair Hammad ibn Muslim al-Dabbas Abu Zakariya ibn Yahya ibn Ali Al Tabrezi |
Hadith | Abu Bakr ibn Muzaffar |
Hadith | Muhammad Ibn Al Hasan Baqalai Abu Sayeed Muhammad ibn Abdul Kareem |
Hadith | Abu Al Ghanaem Muhammad Ibn Muhammad Ali Ibn Maymoon Al Farsi |
Hadith | Abu Bakr Ahmad Ibn Al Muzaffar |
Hadith | Abu Jafer Ibn Ahmad Ibn Ahmad Ibn Al Hussain Al Qari |
Hadith | Abu Al Qasim Ali Ibn Muhammad Ibn Banaan Al Karkhi |
Hadith | Abu Talib Abdul Qadri Ibn Muhammad Yusuf |
Hadith | Abdul Rahmán Ibn Ahmad Abu Al Barkat Hibtaallah Ibn Al Mubarak |
Hadith | Abu Al Nasr Ibn Il Mukhtar |
Hadith | Abu Nasr Muhammad |
Hadith | Abu Ghalib Ahmad |
Hadith | Abu Abdullah Aulad Ali Al Bana |
Hadith | Abu Al Hasan Al Mubarak Ibn Al Teyvari |
Hadith | Abu Mansur Abdurahman Al Taqrar |
Későbbi életút
1127-ben Gilani visszatért Bagdadba, és prédikálni kezdett. Csatlakozott a saját tanítójához, al-Mazkhzoomihoz tartozó iskola tanári karához, és népszerű volt a diákok körében. Délelőtt hadíszt és tafsirt tanított, délután pedig a szív tudományáról és a Korán erényeiről tartott előadást. Állítólag meggyőző prédikátor volt, és számos zsidót és keresztényt térített meg. Erőssége a szufizmus misztikus jellegének és a Korán szigorú természetének összeegyeztetésében rejlett.
Halál és temetés
Gilani 1166. február 21-én, kedden este (11. Rabi' al-thani 561 AH) halt meg, az iszlám naptár szerint kilencvenegy éves korában. Holttestét az iraki Bagdadban, a Tigris keleti partján fekvő Babul-Sejkben, Ruszafában lévő medreszében lévő szentélyben temették el. I. Iszmail szafavida sah uralkodása alatt Gilani szentélyét lerombolták. Az oszmán szultán, Szulejmán a Csodálatos 1535-ben azonban egy turba (kupola) építtetett a szentély fölé, amely a mai napig létezik.
Abdul Qadir Gilani sejk mecset Bagdadban 1925
Születésnap és halálozási évforduló ünneplése
Abdul Qadir Gilani születésnapjaként a Ramadán 1-jét ünneplik, míg halálának évfordulója Rabi us Thani 11-én van, bár egyes tudósok és hagyományok szerint Shaban 29. és Rabi us Sani 17. a születés, illetve a halál napja. Az utóbbit a szubkontinensen Giyarwee Shareefnek vagy 11. tiszteletbeli napnak nevezik.
Abdul Qadir sejk sírja, Bagdad, Irak.
Könyvek
- Kitab Sirr al-Asrar wa Mazhar al-Anwar (A titkok titkának és a fény megnyilvánulásának könyve)
Lásd még
- Jilala
- Moinuddin Chishti
Külső hivatkozások
- [1] GOGHRAFI ALBAZ ALASHB, az archive.org oldalon.
- Revelations of the Unseen Futuh al-Ghaib fordítása, az archive.org oldalon.
- Elégséges ellátás az igazság útjának keresői számára Az Al-Ghunya Li Talibi Tariq Al-Haqq részleteinek fordítása az archive.org-on.
- Nyitások az Úrtól Az Al-Fath Al-Rabbani kivonatainak fordítása az archive.org oldalon.
- Utterances Malfuzat fordítása, az archive.org-on.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt ʿAbd al-Qādir Gīlānī?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī szunnita muszlim prédikátor, szónok, aszkéta, misztikus, sayyid, faqīh és teológus volt, aki megalapította a Qadiriyya tariqát (szúfi rend).
K: Mi a Qadiriyya tariqa?
V: A Qadiriyya tariqa egy szúfi rend, amelyet ʿAbd al-Qādir Gīlānī alapított.
K: Milyen nyelveken volt ismert ʿAbd al-Qādir Gīlānī?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānīt több nyelven is ismerték, többek között perzsául, arabul, törökül, kurdul és sorani kurdul.
K: Mi a Shaikh Jilani Urs fesztiválja?
V: Shaikh Jilani Urs-fesztiválját Gyarvi Sharif néven ünneplik az indiai szubkontinensen és külföldön.
K: Mit jelent a "sayyid" kifejezés ʿAbd al-Qādir Gīlānīval kapcsolatban?
V: A "sayyid" kifejezés ʿAbd al-Qādir Gīlānīval kapcsolatban azt jelenti, hogy Mohamed próféta leszármazottja volt.
K: Mi volt ʿAbd al-Qādir Gīlānī teljes neve?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī teljes neve Muḥyī l-Dīn Abū Muḥammad b. Abū Sālih ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī al-Ḥasanī wa'l-Ḥusaynī volt.
K: Milyen kapcsolatban állt ʿAbd al-Qādir Gīlānī az iszlám jogtudomány hanbalista iskolájával?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī az iszlám jogtudomány hanbali iskolájának követője volt.