Abd al-Qadir al-Gilani — Qadiriyya alapítója, szúfi misztikus
ʿAbd al‑Qādir al‑Gilani — a Qadiriyya rend alapítója, kiemelkedő szúfi misztikus és teológus; tanításai és spirituális öröksége ma is inspirálja a muszlim világot.
ʿAbd al-Qādir Gīlānī, (perz: عبدالقادر گیلانی, hivatalosan Muḥyī l-Dīn Abū Muḥammad b. Abū Sālih ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī al-Ḥasanī wa'l-Ḥusaynī (arab: عبدالقادر الجيلاني, török: Abdülkâdir Geylânî, kurd: Evdilqadirê Geylanî, Sorani Kurdish: عهبدوالقادری گهیلانی), röviden csak úgy ismert hanbali szunnita muszlim prédikátor, szónok, aszkéta, misztikus, sayyid, faqīh és teológus volt. A szufizmus Qadiriyya tariqa (szúfi rend) névadó alapítójaként vált ismertté.
Képgaléria
4 Képek
Élete
ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī hagyományosan 1077 körül (470 H.) Gilān tartományban, a Perzsa-öböl délkeleti partjaihoz közel született, és 1166 körül (561 H.) halt meg Bagdadban, ahol hosszú időn át élt és tanított. Családi hagyományok szerint a Próféta leszármazottja (sayyid) volt. Fiatalon Bagdadba költözött, ahol a korabeli iszlám tudományokat, különösen a jogtudományt (fiqh), a hadísz-tudományt és a teológiát tanulmányozta, valamint elmélyült a szúfi gyakorlatokban és aszketikus életmódban.
Tanításai és szellemi irányzat
- Sharia és tariqa összeegyeztetése: Al-Gīlānī tanításaiban hangsúlyozta a hittudományoknak (különösen a hanbali jogi iskola szemléletének) és a szúfi belső megtapasztalásnak az összhangját: a külső vallási kötelezettségek (sharia) betartása elengedhetetlen a valódi lelki fejlődéshez.
- Gyakorlatok: A Qadiriyya rend jellemzője a rendszeres dhikr (Isten emlékezete) és más spirituális gyakorlatok, amelyek célja a lelki tisztulás és a szív megtisztítása. Al-Gīlānī tanításai gyakran hangsúlyozták az egyszerű, erkölcsös életet, az önmegtartóztatást és a közösségi szolgálatot.
- Kariszma és legendák: Hagiográfiai források számos csodáról (karamát) és hiteles történetről tudósítanak, amelyek népszerűsége hozzájárult szent státuszához. Modern történészek azonban óvatosan bánnak ezekkel a forrásokkal, és megkülönböztetik az autentikus történeti adatokat a hagiográfiai kiegészítésektől.
Művei
Al-Gīlānī egyes beszédeit, tanításait és leveleit írásban is megőrizték. A legismertebb művei közé tartoznak:
- Futūḥ al-Ghayb (Gyakran magyarul "A Látomások/Leleplezések" címmel fordítják; angolul: "Revelations of the Unseen") – gyűjtemény a prédikációkról és spirituális tanításokról.
- Al-Ghunyah li-Talibi Tariq al-Haqq (A "Szükséges útmutatás az Igazság útját keresőknek") – útmutatás a lelki fejlődésre vágyó tanítványok számára.
Ezek a művek a Qadiriyya hagyomány alapjául szolgáltak, és széles körben tanulmányozták őket a muszlim világban.
Öröksége és hatása
A Qadiriyya rend elterjedt Észak-Afrikában, a Szudánban, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában (különösen Indiában és Pakisztánban), valamint a török és balkáni területeken. Számos más szúfi rend és helyi szellemi központ tekinti őt illetékes spirituális elődjének, és silsiláját (spirituális láncolatát) gyakran visszavezetik hozzá.
Bagdadban található sírja és síremléke (a Geylani vagy Qadiriyya türbéje) évszázadok óta zarándokhely, és a helyi muszlim közösségek számára fontos kulturális és vallási központ. Az általa képviselt eszme: a szúfi belső élmény és a szabatos sharia-követés összehangolása – továbbra is befolyásolja a szunnita szúfizmust.
Történeti források és megítélés
A ránk maradt információk egy részét hagiográfiák és késői források közvetítették, ezért a pontos történeti részletek egyes pontjai vitatottak lehetnek. Modern kutatók igyekeznek megkülönböztetni a hitet formáló legendákat a korabeli dokumentumokban alapuló tényektől. Míg a történelemírásban visszafogottabb megítélést kap, a hívők szemében ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī továbbra is kiemelkedő szent és mester a szúfizmus történetében.
Fontos megjegyzés
Bár a népszerű hagyományok számos csodát és személyes epizódot mesélnek el róla, ezek kezelése forrásonként eltérő. A tudományos vizsgálat célja a különböző forrástípusok (hagiográfiai, történeti, jogi) összevetése és a korabeli kontextus jobb megértése.
Korai életút
Született Kr.u. 470 Sha'ban 29-én (1077 körül) Na'if városában, Gilan-e Gharb körzetében, Gilanban, Iránban, és meghalt 1166. február 14-én, hétfőn (Kr.u. 561 Rabi' al-Thani 11-én) Bagdadban (1077-1166 k.u.), perzsa hanbali szunnita jogtudós és szúfi volt Bagdadban. Róla nevezték el a Qadiriyya tariqát. És azt mondják, hogy ő született Gilan Irakban, egy történelmi falu közelében a városok (Al-Mada'in) a 40 kilométerre délre Bagdad, amint azt a történelmi tanulmányok bizonyítják akadémiai és elfogadott a Gilan család Bagdadban.
A név eredete
A Muhiyudin név "a vallás megújítójaként" jellemzi őt. A Gilan (arabul al-Dzsilani) a születési helyére, Gilánra utal. Gilani azonban a bagdadi melléknevet is viselte, utalva bagdadi lakóhelyére és temetésére. Az al-Hasani wa'l-Husayni nevet is viseli, ami arra utal, hogy mind Haszan ibn Ali és Husayn ibn Ali - Allah legyen velük elégedett - egyenes ági leszármazásra tart igényt.
Apai örökség
Gilani apja a Sayyid-vonalból származott. A korabeli emberek szentként tisztelték, és Jangi Dost "aki szereti Istent" néven ismerték, ezért a "Jangidost" volt a becézője.
Oktatás
Gilani korai életét Gilanban, szülővárosában töltötte. Tizennyolc éves korában, 1095-ben Bagdadba ment. Ott Abu Saeed Mubarak Makhzoomi és ibn Aqil Mubarak alatt folytatta a hanbali jog tanulmányait. Abu Muhammad Dzsa'far al-Sarraj adta neki a hadísztanórákat. Szufi szellemi tanítója Abu'l-Khair Hammad ibn Muslim al-Dabbas volt. (Különböző tanárainak és tantárgyainak részletes leírása az alábbiakban található). Tanulmányai befejezése után Gilani elhagyta Bagdadot. Huszonöt évet töltött visszavonult vándorként Irak sivatagos vidékein.
Oktatás Bagdadban
18 éves korában Gilani Bagdadba ment, hogy a hanbali fiqh iskolát tanulmányozza.
| Tárgy: | Shaykh (tanár) |
| Fiqh (iszlám jogtudomány) | Ibn Aqil |
| Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Al Hasszán Muhammad ibn Qazi Abu Yala |
| Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Al Khatab Mahfuz Hanbali |
| Fiqh (iszlám jogtudomány) | Muhammad ibn Al Husnayn |
| Fiqh (iszlám jogtudomány) | Abu Saeed Mubarak Makhrami |
| Tasawwuf (szufizmus) | Abu Saeed Mubarak Makhrami Abu'l-Khair Hammad ibn Muslim al-Dabbas Abu Zakariya ibn Yahya ibn Ali Al Tabrezi |
| Hadith | Abu Bakr ibn Muzaffar |
| Hadith | Muhammad Ibn Al Hasan Baqalai Abu Sayeed Muhammad ibn Abdul Kareem |
| Hadith | Abu Al Ghanaem Muhammad Ibn Muhammad Ali Ibn Maymoon Al Farsi |
| Hadith | Abu Bakr Ahmad Ibn Al Muzaffar |
| Hadith | Abu Jafer Ibn Ahmad Ibn Ahmad Ibn Al Hussain Al Qari |
| Hadith | Abu Al Qasim Ali Ibn Muhammad Ibn Banaan Al Karkhi |
| Hadith | Abu Talib Abdul Qadri Ibn Muhammad Yusuf |
| Hadith | Abdul Rahmán Ibn Ahmad Abu Al Barkat Hibtaallah Ibn Al Mubarak |
| Hadith | Abu Al Nasr Ibn Il Mukhtar |
| Hadith | Abu Nasr Muhammad |
| Hadith | Abu Ghalib Ahmad |
| Hadith | Abu Abdullah Aulad Ali Al Bana |
| Hadith | Abu Al Hasan Al Mubarak Ibn Al Teyvari |
| Hadith | Abu Mansur Abdurahman Al Taqrar |
Későbbi életút
1127-ben Gilani visszatért Bagdadba, és prédikálni kezdett. Csatlakozott a saját tanítójához, al-Mazkhzoomihoz tartozó iskola tanári karához, és népszerű volt a diákok körében. Délelőtt hadíszt és tafsirt tanított, délután pedig a szív tudományáról és a Korán erényeiről tartott előadást. Állítólag meggyőző prédikátor volt, és számos zsidót és keresztényt térített meg. Erőssége a szufizmus misztikus jellegének és a Korán szigorú természetének összeegyeztetésében rejlett.
Halál és temetés
Gilani 1166. február 21-én, kedden este (11. Rabi' al-thani 561 AH) halt meg, az iszlám naptár szerint kilencvenegy éves korában. Holttestét az iraki Bagdadban, a Tigris keleti partján fekvő Babul-Sejkben, Ruszafában lévő medreszében lévő szentélyben temették el. I. Iszmail szafavida sah uralkodása alatt Gilani szentélyét lerombolták. Az oszmán szultán, Szulejmán a Csodálatos 1535-ben azonban egy turba (kupola) építtetett a szentély fölé, amely a mai napig létezik.
Születésnap és halálozási évforduló ünneplése
Abdul Qadir Gilani születésnapjaként a Ramadán 1-jét ünneplik, míg halálának évfordulója Rabi us Thani 11-én van, bár egyes tudósok és hagyományok szerint Shaban 29. és Rabi us Sani 17. a születés, illetve a halál napja. Az utóbbit a szubkontinensen Giyarwee Shareefnek vagy 11. tiszteletbeli napnak nevezik.
Könyvek
- Kitab Sirr al-Asrar wa Mazhar al-Anwar (A titkok titkának és a fény megnyilvánulásának könyve)
Lásd még
- Jilala
- Moinuddin Chishti
Külső hivatkozások
- [1] GOGHRAFI ALBAZ ALASHB, az archive.org oldalon.
- Revelations of the Unseen Futuh al-Ghaib fordítása, az archive.org oldalon.
- Elégséges ellátás az igazság útjának keresői számára Az Al-Ghunya Li Talibi Tariq Al-Haqq részleteinek fordítása az archive.org-on.
- Nyitások az Úrtól Az Al-Fath Al-Rabbani kivonatainak fordítása az archive.org oldalon.
- Utterances Malfuzat fordítása, az archive.org-on.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt ʿAbd al-Qādir Gīlānī?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī szunnita muszlim prédikátor, szónok, aszkéta, misztikus, sayyid, faqīh és teológus volt, aki megalapította a Qadiriyya tariqát (szúfi rend).
K: Mi a Qadiriyya tariqa?
V: A Qadiriyya tariqa egy szúfi rend, amelyet ʿAbd al-Qādir Gīlānī alapított.
K: Milyen nyelveken volt ismert ʿAbd al-Qādir Gīlānī?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānīt több nyelven is ismerték, többek között perzsául, arabul, törökül, kurdul és sorani kurdul.
K: Mi a Shaikh Jilani Urs fesztiválja?
V: Shaikh Jilani Urs-fesztiválját Gyarvi Sharif néven ünneplik az indiai szubkontinensen és külföldön.
K: Mit jelent a "sayyid" kifejezés ʿAbd al-Qādir Gīlānīval kapcsolatban?
V: A "sayyid" kifejezés ʿAbd al-Qādir Gīlānīval kapcsolatban azt jelenti, hogy Mohamed próféta leszármazottja volt.
K: Mi volt ʿAbd al-Qādir Gīlānī teljes neve?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī teljes neve Muḥyī l-Dīn Abū Muḥammad b. Abū Sālih ʿAbd al-Qādir al-Gīlānī al-Ḥasanī wa'l-Ḥusaynī volt.
K: Milyen kapcsolatban állt ʿAbd al-Qādir Gīlānī az iszlám jogtudomány hanbalista iskolájával?
V: ʿAbd al-Qādir Gīlānī az iszlám jogtudomány hanbali iskolájának követője volt.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Abd al-Qadir al-Gilani — Qadiriyya alapítója, szúfi misztikus Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/339
Források
- islam.uga.edu : "Sufism, Sufis, and Sufi Orders: Sufism's Many Paths"
- books.google.com : The Sultan of the Saints: Mystical Life and Teaching of Shaikh Syed Abdul Qadir Jilani
- sulook.org : "Sulook organisation website"
- books.google.co.ma : Encyclopedia of Islam
- britannica.com : 'Abd al-Qadir al-Jilani
- islamictourism.com : "The Qadirya Mausoleum"
- ghousia.net : "Ghousia"
- nafseislam.com : "Sirr-ul-Asrar"