Végzet
A sors vagy végzet az az elképzelés, hogy a jövő már el van tervezve, még akkor is, ha az emberek nem tudják, mi a sorsuk (mi fog történni velük). Az embereknek szinte minden kultúrában voltak olyan elképzeléseik, hogy sorsuk "előre meghatározott" (előre rögzített).
A boldogtalan életet élő emberek azt hihetik, hogy nyomorúságuk a sorsuk miatt van, és hogy semmit sem tehetnek ellene. Ezt nevezik "fatalizmusnak". Más emberek úgy gondolhatják, hogy irányíthatják a sorsukat, ha bátrak, és megpróbálják "legyőzni" a sorsot azzal, hogy javítanak önmagukon és az életükön.
A görög mitológiában három sors volt. Három istennő, akik meghatározták, hogy mikor születik meg valaki, hogyan éljen, és mikor és hogyan haljon meg. Az embereknek számos kultúrában rengeteg módja volt arra, hogy megpróbáljanak "olvasni" a sorsukban (tudni, mi fog történni velük). Néha a csillagokból próbálták kiolvasni a sorsukat (ezt nevezik asztrológiának). Más kultúrákban megkérdezhettek egy mágikus képességekkel rendelkező személyt, például egy sámánt. Az ókori görögök gyakran elmentek Delphoiba, hogy megkérdezzék a jósnőt.
A sorsra szinte minden ország és kor irodalmában rengeteg utalás található, a görög tragédiától (pl. Oidipusz Rex) Shakespeare-en (pl. Macbeth) át az orosz irodalomig.
A zeneszerzők a zenében kifejezhetik a sorsot. Beethoven a sorsra gondolt, amikor az V. szimfóniát írta, Csajkovszkij pedig a Hatodik szimfóniát, közvetlenül öngyilkossága előtt.
Lásd még:
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sors vagy végzet?
V: A sors vagy végzet az az elképzelés, hogy a jövő már előre meg van határozva, és az emberek nem tudhatják, mi fog velük történni.
K: Hogyan tekintenek egyes emberek a sorsukra?
V: Egyesek úgy gondolhatják, hogy nem tudják irányítani a sorsukat, és fatalistává válnak, míg mások megpróbálhatnak felülkerekedni rajta azzal, hogy javítanak önmagukon és az életükön.
K: Ki volt a három sors a görög mitológiában?
V: A görög mitológiában a három sors három istennő volt, akik meghatározták, hogy egy személy mikor születik, hogyan fog élni, és mikor és hogyan fog meghalni.
K: Hogyan próbálták az ókori kultúrák a sorsukat olvasni?
V: Az ókori kultúrák gyakran asztrológia segítségével próbálták megfejteni a sorsukat, mágikus képességekkel rendelkező sámánnal konzultáltak, vagy megkérdeztek egy jósnőt, mint például Delphoiban.
K: Vannak-e utalások a sorsra a különböző országok és korok irodalmában?
V: Igen, a sorsra számos utalás található szinte minden ország és időszak irodalmában, beleértve a görög tragédiákat (pl. Oidipusz Rex), Shakespeare-t (pl. Macbeth), az orosz irodalmat stb.
K: A zeneszerzők kifejezhetik a sorsot a zenében?
V: Igen, olyan zeneszerzők, mint Beethoven (V. szimfónia) és Csajkovszkij (VI. szimfónia) öngyilkosságuk előtt zenével fejezték ki gondolataikat a sorsról.
