Andamán-tenger
Az Andamán-tenger vagy Burma-tenger a Bengáli-öböltől délkeletre fekvő víztömeg. Burmától délre, Thaiföldtől nyugatra és az indiai Andaman-szigetektől keletre található. Az Indiai-óceán része.
A tengert a halászatra és a part menti országok közötti áruszállításra használták. Korallzátonyai és szigetei népszerűek a turizmus számára. A 2004-es indiai-óceáni földrengés és szökőár sok épületet súlyosan megrongált.
A tenger átlagos mélysége körülbelül 1000 méter. Az északi és keleti részek az Irrawaddyfolyó által lerakott iszap miatt 180 méternél (600 láb) sekélyebbek. Ez a nagy folyó északról Burmán keresztül ömlik a tengerbe. A nyugati és középső területek 900-3000 méter mélyek. A tenger kevesebb mint 5%-a 3000 méternél (10 000 láb) mélyebb. Az Andamán-Nikobár-hátságtól keletre található tenger alatti völgyek rendszerében a mélység több mint 4000 méter (13 200 láb). A tengerfeneket kavics, kavics és homok borítja.
Flora
Az Andamán-tenger part menti területein mangroveerdők és tengeri füves rétek találhatók. A mangrove gyökerei megkötik a talajt és az üledéket. Menedéket nyújtanak, és a halak és a kisebb vízi élőlények táplálékául szolgálnak. Testük védi a partot a széltől és a hullámoktól. Törmelékeik a vízi tápláléklánc részét képezik.
Az Andamán-tengerben a tápanyagok további fontos forrásai a tengeri fű, valamint a lagúnák és a part menti területek iszapos feneke. Számos vízi faj naponta vagy életciklusuk bizonyos szakaszaiban a tengeri fűből és a tengeri fűbe költözik.
Fauna
A Maláj-félsziget mentén a tengervíz kedvez a puhatestűek fejlődésének. Körülbelül 280 ehető halfaj tartozik 75 családba. Ezek közül 232 faj (69 család) mangroveerdőkben, 149 faj (51 család) pedig tengeri fűben él. 101 faj mindkét helyen gyakori. A tengerben számos veszélyeztetett állatfaj is él, köztük a dugong, több delfinfaj, például az irrawaddy delfin és négy tengeri teknősfaj: a kritikusan veszélyeztetett bőrhátú teknős és a karvalyteknős, valamint a veszélyeztetett zöld teknős és az olajfóka teknős. Az Andamán-tengeren mindössze mintegy 150 dugong él, szétszórva Ranong és Satun tartományok között.
Fantom lobogóhal (Heniochus pleurotaenia), Similan-szigetek, Thaiföld
Dugong
Vulkanikus tevékenység
A Nagy Andaman-szigetcsoporttól keletre található a Barren-sziget. A Barren-sziget az egyetlen jelenleg aktív vulkán, amely az indiai szubkontinenshez kapcsolódik. Ez a szigetvulkán 3 km átmérőjű, és 354 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A közelmúltban, közel 200 éves nyugalmi időszak után 1991-ben indult újra aktivitása. A legutóbbi kitörés 2008. május 13-án kezdődött és még mindig tart. A Narcondam vulkanikus sziget, amely északabbra fekszik. Aktivitásáról nincsenek feljegyzések.
A Barren-szigeti vulkán kitörése 1995-ben. Az Andaman-szigetek (a tetején) kb. 90 km-re vannak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Andamán-tenger?
V: Az Andamán-tenger vagy Burma-tenger az Indiai-óceán részét képező Bengáli-öböltől délkeletre fekvő víztömeg.
K: Mely országok találhatók az Andamán-tenger körül?
V: Az Andamán-tenger Burmától délre, Thaiföldtől nyugatra és az indiai Andamán-szigetektől keletre található.
K: Mi az Andamán-tenger fő felhasználási területe?
V: Az Andamán-tengert a halászatra és a part menti országok közötti áruszállításra használták.
K: Melyek az Andamán-tenger népszerű turisztikai látványosságai?
V: Az Andamán-tenger korallzátonyai és szigetei népszerűek a turizmus szempontjából.
K: Milyen esemény okozott károkat az Andamán-tengeri épületekben?
V: A 2004-es indiai-óceáni földrengés és szökőár sok épületet súlyosan megrongált az Andamán-tengeren.
K: Mekkora az Andamán-tenger átlagos mélysége?
V: Az Andamán-tenger átlagos mélysége körülbelül 1000 méter.
K: Melyik az Andamán-tenger legmélyebb pontja?
V: Az Andamán-Nikobár-gerinctől keletre található tenger alatti völgyek rendszerében a mélység több mint 4000 méter (13 200 láb).
