Az egyiptomi hadsereg az egyiptomi fegyveres erők legnagyobb szolgálati ága. A modern hadsereget Muhammad Ali pasa (uralkodott 1805-1849), a modern Egyiptom megalapítója indította el. Muhammad Ali a 19. század elején modernizálta az állományt, bevezette a rendszeres hadsereget, megteremtette a páncélos és tüzérségi alapokat, illetve európai mintájú kiképzési és gyártási rendszereket hozott létre.

Történeti áttekintés

Az egyiptomi hadsereg a 19. századtól kezdve folyamatosan fejlődött és modernizálódott, részben európai, részben szovjet minták alapján. A 20. század közepétől a katonaság meghatározó politikai és társadalmi szereplővé vált: a hadsereg játszott központi szerepet a 1952-es forradalomban és az azt követő politikai berendezkedésben. A hidegháború időszakában Egyiptom szovjet haditechnikát és tanácsadókat kapott, később, a Camp David-i béke után, közelítés történt az Egyesült Államok felé és nyugati fegyverzet is bekerült a készletek közé.

Szervezet és felépítés

Az egyiptomi hadsereg hagyományosan a szárazföldi erőkre koncentrál, de magába foglal tüzérségi, páncélos, gyalogos és mérnök alakulatokat, valamint különleges műveleti és logisztikai egységeket. Felépítésére jellemző a hadosztály- és dandárszintű szerveződés, illetve a határvédelem és a Sínai-félsziget stratégiai védelme köré szervezett alakulatok.

  • Páncélos és harckocsizó erők – korábban főként szovjet típusokra épültek, a későbbiekben M1 Abrams harckocsikat is rendszeresítettek.
  • Gyalogság és motoros gyalogság – a hagyományos gyalogos alakulatoktól a páncélozott szállítókkal felszerelt egységekig.
  • Tüzérség és rakétaegységek – mező- és nehéztüzérség, valamint tüzérségi támogatás fontos szerepet játszik a hadműveletekben.
  • Hadjáratigazgatás és logisztika – a nagy létszám és a sivatagi környezet miatt kiemelt fontosságú a utánpótlás és logisztika.
  • Különleges műveleti erők és légideszant – több speciális alakulat rendelkezik bevetési és terrorellenes feladatkörrel.

Felszerelés és harcmodor

Az egyiptomi hadsereg felszerelése kevert forrásokból származik: találhatók benne régebbi szovjet típusok és modern nyugati rendszerek egyaránt. A hadviselésben a páncélos-műveleti képesség, a tüzérségi tűztámogatás és a védelem a fő hangsúlyok, ugyanakkor a 21. században a terrorellenes és belső biztonsági műveletek is központi szerephez jutottak. A kiképzésben hagyományosan fontos a nagy létszámú mozgósíthatóság és a sivatagi hadviselésre való felkészítés.

Jelentős hadműveletek

E hadsereg legjelentősebb hadműveletei a 20. században Egyiptom és Izrael Állam öt háborújában zajlottak:

  • 1948 – az első arab–izraeli háború (arab oldal egyik résztvevője).
  • 1956 – az úgynevezett szuezi válság, amikor a hadsereg összeütközött Nagy-Britannia és Franciaország erőivel, miután Izrael is hadműveletet indított.
  • 1967 – a hatnapos háború, mely súlyos vereséget jelentett Egyiptom számára, és Izrael ellenőrzése alá került a Sínai-félsziget.
  • 1967–1970 – a Kifáradás (War of Attrition), a hatnapos háborút követő folyamatos határincidensek és tűzharcok időszaka.
  • 1973 – a jom kippuri háború (Ramadán-háború), amikor Egyiptom átlépte a Szuezi-csatornát és kezdeti sikereket ért el.

Továbbá az egyiptomi hadsereg részt vett az észak-jemeni polgárháborúban (1962–1967 között a közel-keleti beavatkozások részeként), és harcolt a rövid líbiai–egyiptomi összecsapásban 1977 júliusában. Utolsó nagy nemzetközi bevetése a Sivatagi Vihar hadművelet volt, Kuvait felszabadítása az iraki megszállás alól 1991-ben: ebben a műveletben az egyiptomi kontingens a második legnagyobb volt a szövetséges erők között.

2011 utáni szerep és belső műveletek

A 2011-es arab tavasz és a tömeges tüntetések után az egyiptomi hadsereg beavatkozása politikai értelemban is meghatározóvá vált: 2013-ban a hadsereg megdöntötte Mohamed Morsi elnök kormányát, majd az azt követő években jelentős szerepet vállalt a belbiztonság és a terrorellenes műveletek vezetésében, különösen a Sínai-félszigeten növekvő fegyveres csoportok elleni küzdelemben. Az utóbbi években a fegyveres konfliktusok és terrorcselekmények elleni fellépés rendre a hadsereg feladatai közé tartozik, emellett a katonaság továbbra is részt vesz nagy infrastrukturális és fejlesztési projektekben is.

Létszám, toborzás és kiképzés

2014-ben a hadseregnek mintegy 310 000 katonája volt, ebből körülbelül 90 000–120 000 hivatásos, a többi sorkatona. A tényleges létszámok azóta ingadozhattak; a pontos jelenlegi számok hivatalosan változhatnak. Az egyiptomi rendszerben kötelező katonai szolgálat van férfiak számára; a sorkatonaság időtartama és feltételei a képesítés, az életkor és az időszak függvényében változnak, jellemzően néhány hónaptól több évig terjedő intervallumban.

Nemzetközi kapcsolatok és gyakorlatok

Az egyiptomi hadsereg aktív résztvevője nemzetközi hadgyakorlatoknak, többek között az Egyesült Államokkal közös Bright Star gyakorlatnak. Egyiptom katonai együttműködést ápol több nagyhatalommal is, ennek része a haditechnikai támogatás, kiképzés és közös gyakorlatok szervezése.

Záró megjegyzés

Az egyiptomi hadsereg története több mint két évszázadra nyúlik vissza a modern értelemben, és a 20–21. század során katonai, politikai és társadalmi értelemben is kulcsfontosságú intézménnyé vált. Feladatai közé tartozik a hagyományos védelem, a határbiztonság, a belső rend fenntartása és a nemzetközi humanitárius/műveleti hozzájárulások. A szervezet és felszereltség időről időre átalakul, alkalmazkodva a regionális biztonsági kihívásokhoz és a rendelkezésre álló nemzetközi támogatáshoz.