Terepágyú
A tábori ágyú egy tüzérségi löveg. A kifejezést először olyan kisebb ágyúk leírására használták, amelyeket menetelés közben a hadsereggel együtt lehetett vinni. Csatában a tábori ágyút szükség szerint gyorsan lehetett mozgatni a csatatéren. Az erődbe telepített ágyúk, az ostromágyúk és a mozsárágyúk túl nagyok voltak ahhoz, hogy gyorsan mozgathatók legyenek, és csak hosszú ostrom során használták őket.
Napóleon nagyon nagy kerekekkel ellátott tábori ágyúkat használt, amelyek lehetővé tették a gyors mozgatásukat még csata közben is. Azáltal, hogy az ágyúkat a csata során egyik helyről a másikra mozgatták, az ellenséges katonák alakzatai feloszthatók voltak, hogy a gyalogság kezelhesse őket, bárhol is gyülekezzenek, ami drámaian megnövelte a gyalogság általános hatékonyságát.
Egy első világháborús német 77 mm-es tábori ágyú
I. világháború
Ahogy a tüzérség technikailag fejlődött, szinte minden, bármilyen méretű ágyút lehetett valamilyen sebességgel mozgatni. Az I. világháború kezdetére még a legnagyobb ostromfegyvereket is lehetett közúton vagy vasúton mozgatni, majd a fejlesztés a kisebb, nagyobb mozgékonyságú fegyverek felé fordult. Még a második világháborús német szupernehéz ágyúk is mozgathatók voltak vasúton vagy lánctalpas járművekkel.
A briteknél a tábori ágyú legfeljebb 4,5 hüvelyk kaliberű volt. A nagyobb ágyúkat közepesnek, a legnagyobbakat pedig nehéznek nevezték. A legnagyobb ágyújuk (szemben a haubicssal) az 5,5 hüvelykes (140 mm) Medium volt, amely körülbelül 15 000\16 000 yardra tudott lőni egy lövedéket.
Az NZEF által zsákmányolt német tábori ágyúk Londonban, 1918-ban
II. világháború
A második világháború kezdete óta a tábori ágyú kifejezést olyan nagy hatótávolságú tüzérségi lövegekre használják, amelyek viszonylag alacsony szögben tüzelnek, szemben a nagyobb szögben tüzelni képes haubiccsal. A II. világháború végére a legtöbb használatban lévő tüzérségi eszköz 105 mm és 155 mm közötti méretű haubik volt. Az egyetlen még mindig használt általános tábori ágyú a brit 5,5 hüvelykes és az amerikai 155 mm-es Long Tom volt. A Long Tomot egy francia I. világháborús fegyverből fejlesztették ki.
Az 1960-as évek
Az amerikai hadsereg az 1960-as években az M107 175 mm-es löveggel ismét nagy hatótávolságú fegyvereket használt. Az M107-et a vietnami háborúban használták, és az észak-vietnami erőkkel vívott tüzérségi harcokban hatékonynak bizonyult. Ez a löveg sok javítást igényelt, és miután a csövek repedezni kezdtek, kivonták a szolgálatból. Az M107 gyártása az 1980-as években folytatódott, és a fegyvert az izraeli haderő még mindig használja.
Modern idők
Ma már nincs szükség a tábori pisztolyra. A kisméretű és nagy mozgékonyságú tüzérség szerepét átvette az aknavető, amelyet egy katona is magával vihet. Ezek szinte minden 105 mm-nél kisebb tüzérségi eszközt felváltottak. A középmezőnyt a löveghuszárok töltik ki, többnyire a 155 mm-es NATO vagy a 152 mm-es volt szovjet típusok. A nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényt a rakétatüzérség, vagy a repülőgépek töltik ki. A modern löveg-tüzérség, mint például az L118 105 mm-es könnyűágyú, a gyalogság és a páncélosok tűztámogatására szolgál olyan távolságokon, ahol az aknavetők nem kivitelezhetőek. A katonák által hordozott aknavetők nem rendelkeznek a lövegtüzérség hatótávolságával vagy találati erejével. A kettő között helyezkedik el a vontatott vontatott ágyús aknavető. Ez a fegyver (általában 120 mm-es kaliberű) elég könnyű ahhoz, hogy egy Land Rover vontassa, hatótávolsága meghaladja a 6000 métert, és egy tüzérségi lövedék erejével rendelkező bombát lő ki.
Kapcsolódó oldalak
- A terepfegyverek listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mezei pisztoly?
V: A tábori ágyú egy olyan tüzérségi eszköz, amely szükség szerint gyorsan mozgatható a csatatéren.
K: Mikor használták először a "tábori ágyú" kifejezést, és miért?
V: A "tábori ágyú" kifejezést először olyan kisebb ágyúk leírására használták, amelyeket menetelés közben is magukkal vihettek a hadsereggel.
K: Miért nem használták az erődbe telepített ágyúkat, az ostromágyúkat és a mozsárágyúkat a csatában?
V: Az erődbe telepített ágyúk, az ostromágyúk és a mozsárágyúk túl nagyok voltak ahhoz, hogy gyorsan lehessen őket mozgatni, és csak hosszú ostrom során használták volna őket.
K: Milyen tábori ágyúkat használt Napóleon?
V: Napóleon nagyon nagy kerekekkel ellátott tábori ágyúkat használt, amelyek lehetővé tették a gyors mozgatásukat még csata közben is.
K: Hogyan növelte a lövegek helyről helyre történő mozgatása a csata során a gyalogság általános hatékonyságát?
V: Azáltal, hogy az ágyúkat a csata során egyik helyről a másikra mozgatták, az ellenséges katonák alakzatai feloszlottak, hogy a gyalogság kezelhesse őket, bárhol is gyülekezzenek, ami drámaian megnövelte a gyalogság általános hatékonyságát.
K: Milyen előnyei vannak annak, ha egy tábori ágyú van a csatatéren?
V: A tábori ágyú megléte a csatatéren lehetővé teszi a tüzérség gyors és rugalmas alkalmazását, amely megzavarhatja az ellenséges alakzatokat, és fedezőtűzzel támogathatja a baráti csapatokat.
K: Miben különbözik a tábori löveg más tüzérségi típusoktól?
V: A tábori löveget úgy tervezték, hogy mobil legyen, és szükség szerint gyorsan mozgatható a csatatéren, míg más típusú tüzérségi eszközök, például az erődbe telepítettek, helyhez kötöttek, és nem könnyen mozgathatók a csata során.