Írország cromwelli hódítása
A királyságok háborúi során az angol parlament csapatai 1649 és 1653 között meghódították Írországot. Ezeket az erőket Oliver Cromwell vezette. Az esemény Cromwell-féle Írország meghódítása vagy Cromwell-féle írországi háború néven ismert. Cromwell 1649 augusztusában szállta meg Írországot az Új Modell Hadseregével az angol csonka parlament nevében.
Az 1641-es ír lázadás után Írország nagy része az Ír Katolikus Konföderáció ellenőrzése alá került. 1649 elején a konföderáció szövetségre lépett az angol királypártiakkal, akiket az angol polgárháborúban a parlamentaristák legyőztek. 1652 májusára Cromwell parlamenti serege legyőzte a konföderációs és a royalista koalíciót Írországban, és elfoglalta az országot, véget vetve az ír konföderációs háborúknak (vagy tizenegyéves háborúnak). A gerillaháború azonban még egy évig folytatódott. Cromwell büntető törvények sorát hozta a római katolikusok (a lakosság túlnyomó többsége) ellen, és nagy mennyiségű földjüket elkobozta.
A parlamenti hódítás brutális volt, és Cromwell még mindig gyűlölt figura Írországban. A mai napig vitatott, hogy a hadjárat első évében a közvetlen parancsnokságot viselő Cromwell milyen mértékben felelős a kegyetlenkedésekért. Egyes történészek azzal érvelnek, hogy Cromwell tettei az akkor elfogadott háborús szabályokon belül voltak, vagy a későbbi propagandisták eltúlozták vagy elferdítették azokat; ezeket az állításokat mások vitatják.
A háború hatása az ír lakosságra kétségtelenül súlyos volt, bár az emberveszteség mértékét illetően nincs egyetértés. A háború éhínséghez vezetett, amelyet súlyosbított a bubópestis kitörése. Az ír népességnek a parlamenti hadjárat következtében bekövetkezett csökkenésére vonatkozó becslések 15 és 83 százalék között mozognak. A parlamenterek mintegy 50 000 embert rabszolgamunkásként is elszállítottak. Egyes becslések csak a hódítás időszakának (1649-52) népességveszteségére vonatkoznak, míg mások a hódítás 1653-ig tartó időszakát és a cromwelli rendezés 1652 augusztusától 1659-ig tartó időszakát együttesen fedik le.
Kérdések és válaszok
K: Melyik eseményt nevezik Írország cromwelli hódításának?
V: Írország cromwelli hódítása vagy Cromwelli háború Írországban az 1649 és 1653 közötti időszakra utal, amikor az Oliver Cromwell vezette angol parlament erői meghódították Írországot.
K: Ki vezette ezeket az erőket?
V: Ezeket az erőket Oliver Cromwell vezette.
K: Miért szállta meg Cromwell Írországot?
V: Cromwell 1649 augusztusában szállta meg Írországot az Új Modell Hadseregével az angol csonka parlament nevében. Az 1641-es ír lázadás után Írország nagy része az Ír Katolikus Konföderáció ellenőrzése alá került. 1649 elején a konföderáció szövetkezett az angol királypártiakkal, akiket az angol polgárháborúban a parlamentaristák legyőztek.
K: Mennyi időbe telt, amíg meghódították Írországot?
V: 1652 májusára Cromwell parlamenti serege legyőzte a konföderációs és a royalista koalíciót Írországban, és elfoglalta az országot, véget vetve az ír konföderációs háborúk (vagy tizenegyéves háború) néven ismert eseménynek. A gerillaháború azonban még egy évig folytatódott.
K: Milyen intézkedéseket hoztak a római katolikusok ellen?
V: Cromwell büntető törvények sorát hozta a római katolikusok (a lakosság túlnyomó többsége) ellen, és nagy mennyiségű földjüket elkobozta.
K: Milyen súlyos hatása volt az ír lakosságra?
V: A háború hatása az ír népességre kétségtelenül súlyos volt; becslések szerint a népesség 15-41 százalék közötti csökkenése lehetett az éhínség és a kitört bubópestis miatt ebben az időszakban. Ezenfelül körülbelül 50 000 embert szállítottak el bérmunkásként ebben az időszakban.
