Nargis-ciklon (2008) — Mianmar pusztító trópusi vihar és következményei

Nargis-ciklon (2008): Mianmar pusztító trópusi vihar, tízezrek halála, milliók otthontalanná váltak — elemzés a katasztrófa okairól, következményeiről és nemzetközi segélyezésről.

Szerző: Leandro Alegsa

A Nargis ciklon 2008 áprilisában és májusában pusztított Délkelet-Ázsiában; trópusi ciklonként az Indiai-óceánon alakult ki és a Saffir–Simpson skála szerint 4. kategóriába sorolták. A vihart a szárazföldnek ütközésekor erős széllökések és nagy, több helyen többméteres viharhullám (storm surge) jellemezte, ami különösen súlyosan érintette a Mianmar (Burma) Irrawaddy-deltáját.

A vihar lefolyása

A ciklon a térségben gyorsan megerősödött, és 2008. május elején érte el a partvidéket. A széllökések, az erős esőzés és a viharhullám együtt nagyon kiterjedt területeken okoztak közvetlen pusztítást: elsősorban a tengerparti síkságokat és a deltavidékeket találta telibe, ahol a földrajzi adottságok miatt a víz visszahúzódására és a gyors kimenekítésre kevés lehetőség volt.

Pusztítás és áldozatok

Az ENSZ egyik jelentése szerint a ciklon mintegy 1,5 millió embert érintett súlyosan, és később azt jelezték, hogy akár 2,5 millió embernek is lehet szüksége alapvető segítségre. A halálos áldozatok számáról és a sebesültek, eltűntek adatairól eltérő becslések jelentek meg:

  • Hivatalos burmai jelentések kezdetben legalább 78 000 halottról számoltak be, valamint körülbelül 58 000 eltűnt személyről; később a kormány mintegy 80 000 halottról tett említést.
  • Nem kormányzati szervezetek és segélymunkások becslései gyakran jóval magasabbak: egyesek a végső áldozatok számát a 100 000-et meghaladhatónak tartották.
  • A Vöröskereszt egyes jelentéseiben akár 128 000 halottról is szóltak, míg bizonyos segélymunkások 2–3 millióra becsülték a hajléktalanok számát.

A ciklon több várost súlyosan megrongált: az Ayeyarwady körzetben található Labutta városában az állami televízió szerint az épületek mintegy 75%-a összedőlt és a további 20% tetőszerkezete megsérült. Bogale városáról is jelentettek több ezer áldozatot; egyes források szerint a deltavidéken hatalmas károk keletkeztek a mezőgazdaságnak, különösen a rizstermesztésnek, ami később élelmiszerár-emelkedéshez vezethetett.

Nemzetközi és hazai reakció, segítségnyújtás

A katasztrófa után a burmai kormány segélyt kért a helyzet kezeléséhez, ugyanakkor több nemzetközi szereplő és segélyszervezet aggályát fejezte ki a segélyek elérésének nehézségei és a bejutási korlátozások miatt. Az ENSZ és egyéb szervezetek arról számoltak be, hogy a károsodott infrastruktúra, a lezárt utak és a kormányzati intézkedések akadályozták a gyors és hatékony segélyszállítást.

Andrew Kirkwood, egy brit jótékonysági szervezet országos igazgatója így fogalmazott: "50 000 halottról és több millió hajléktalanról van szó. Úgy jellemezném, hogy Burma történetében ez példa nélküli. Körülbelül olyan hatása volt, mint a szökőárnak az egyes országokra. Lehet, hogy több halottja van, mint amennyit a szökőár okozott" Srí Lankán. Az idézet és a hasonlat rávilágított arra, hogy a nemzetközi közösség milyen gyors és nagymértékű katasztrófahelyzetre tekintett.

Közegészségügyi és gazdasági hatások

A közvetlen fizikai károk mellett a vihar súlyos következményekkel járt az élelmiszerbiztonságra, lakhatásra és az egészségügyi ellátásra nézve. A csatornarendszerek, kutak és mezőgazdasági földek szennyeződtek, ami megnövelte a fertőző betegségek – köztük hasmenéses megbetegedések, kolera és malária – kockázatát. Sok területen tönkrementek a rizsültetvények, ami a helyi élelmiszertermelés visszaeséséhez és árnövekedéshez vezetett.

Hosszabb távú következmények és tanulságok

A Nargis-ciklon rámutatott néhány fontos, hosszabb távú kérdésre:

  • Az Irrawaddy-delta és más tengerparti területek sebezhetőségét növelték a természetes védőövezetek, például a mangrove-erdők kiterjedésének csökkenése; ezek helyreállítása szerepet játszhat a jövőbeni védelmi stratégiákban.
  • Szükség van korszerű korai figyelmeztető rendszerekre és hatékony evakuációs tervekre, különösen a sűrűn lakott deltatérségekben.
  • A humanitárius hozzáférés biztosítása és a nemzetközi segélyek zökkenőmentes fogadása kulcsfontosságú a károk és emberi szenvedés csökkentéséhez.

Összegzés

A 2008-as Nargis-ciklon Mianmar történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt: rövid idő alatt hatalmas területeket pusztított el, milliók életét érintette, és több tízezer – egyes becslések szerint akár több százezer – ember halálát okozhatta. A vihar hatásai hosszú évekre visszavetették az érintett régiók fejlődését, és rávilágítottak arra, mennyire fontos a felkészülés, a természetes partvédelmi elemek megőrzése és a nemzetközi együttműködés a katasztrófák kezelésében.

Előtte (fent) és utána (lent)Zoom
Előtte (fent) és utána (lent)

Az Ayawawardy körzet leginkább érintett körzeteZoom
Az Ayawawardy körzet leginkább érintett körzete

Nemzetközi segítség

május 6-án a burmai kormány New York-i képviselete hivatalosan segítséget kért az ENSZ-től. Más tekintetben azonban továbbra is ellenáll a legalapvetőbb segítségnek is. 2008. május 7-én a burmai kormány hivatalosan nem támogatta a nemzetközi segítséget, de kijelentette, hogy "hajlandó elfogadni a nemzetközi segítséget, lehetőleg kétoldalú, kormánytól kormánynak kormánynak". A legnagyobb kihívást jelenleg az országba való beutazáshoz szükséges vízumok megszerzése jelenti.

A thaiföldi Thai Rath újság 2008. május 8-i száma szerint 2008. május 7-én délután (bangkoki idő szerint) a burmai junta engedélyezte, hogy az ENSZ segélyszállítmányait és huszonöt tonna fogyasztási cikket szállító olasz járatok leszálljanak Mianmarban. Számos nemzet és szervezet azonban reméli, hogy késedelem nélkül szállíthat segítséget és segélyt Burmába. A legtöbb tisztviselőjük, ellátmányuk és készletük Thaiföldön és a jangoni repülőtéren várakozik, mivel a burmai junta sokuknak nem akar vízumot kiadni. Ezek a politikai feszültségek felvetik annak az aggodalmát, hogy egyes élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok használhatatlanná válhatnak, még mielőtt a burmai junta hivatalosan elfogadná a nemzetközi segélyakciókat.

A Nargis ciklon pusztítást végzett Burmában, a mai hivatalos nevén Mianmarban. Ez 2008. május 2-án történt. A vihar becslések szerint 4-es kategóriájú (105 mérföld/óra) volt A Nargis ciklon pusztítást okozott és legalább 138 000 halálos áldozatot követelt. Körülbelül 55 000 ember eltűnt, és sok más halálos áldozatot találtak más helyeken. Srí Lankán a ciklon tömeges esőzéseket okozott, amelyek az ország tíz körzetében áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezettek. A legsúlyosabban Ratnapura és Kegalle körzetek voltak érintettek, ahol több mint 3000 család vesztette életét. Több ezer házat öntött el a víz, 21 ház pedig a jelentések szerint elpusztult. Az esőzések következtében 4500 ember vált hajléktalanná, a szigeten pedig több mint 35 000 embert érintett az esőzés. A jelentések szerint három ember megsérült a szigeten, ketten pedig meghaltak. A ciklon ereje csökkentette a hőmérsékletet az indiai partvidéken. A becslések szerint 53 836 ember még mindig eltűnt, 84 537 halottat már megerősítettek. Több ezer ember még mindig eltűnt vagy a tengerbe sodródott és vízbe fulladt, félő volt, hogy akár 1 millió ember is meghalhatott a katasztrófában. Thaiföld 100 000 amerikai dollár értékben küldött segélyt, harminc tonna orvosi ellátmányt és tizenkét tonna élelmiszert. Ezen kívül Olaszország 30 tonna vészhelyzeti felszerelést, például hordágyakat, generátorokat és víztisztítókat biztosított. Az Egyesült Királyság is 17 millió ₤-ot ajánlott fel. Ausztrália 25 millió dollárt és 31 tonna ellátmányt adott, míg Belgium 250 000 eurót küldött. Kína 10 millió dollárnyi segélyt küldött. Franciaország 1500 tonna gyógyszert, élelmiszert és vizet, Németország pedig 3,0 millió dollárt küldött. Mindezt az érintett emberek megsegítésére.

További erőfeszítések 2010-ig

  • Humanitárius erőfeszítések sikertelenek
    • A sürgősségi csapatok küldetése a burmai emberek megsegítése volt. A 2008. májusi ciklon óta a jelenlegi katonai rezsim elutasítja a nemzetközi segélyeket és humanitárius erőfeszítéseket, miközben zaklatja és korlátozza a még mindig segítségre szoruló állampolgárait. A segélymunkások letartóztatása és az a helyzet, hogy a kormány nem engedi, hogy a munkások hozzáférjenek az újjáépítésre szoruló területekhez, példák arra, hogy ezek az emberek nem kapják meg azokat az erőforrásokat, amelyekre szükségük van a Nargis ciklon utáni felépüléshez.
    • Forrásinformációk: Science Daily

Kérdések és válaszok

K: Milyen vihar volt a Nargis ciklon?


V: A Nargis ciklon egy trópusi ciklon volt, és a 4. kategóriába sorolták.

K: Mikor érte el a ciklon a szárazföldet?


V: A ciklon 2008 áprilisában és májusában ért partot Mianmarban (Burma).

K: Az ENSZ jelentése szerint hány embert érintett ez a ciklon?


V: Az ENSZ jelentése szerint 1,5 millió embert érintett súlyosan ez a ciklon.

K: Hány ember halálát jelentették a vihar miatt?


V: Hivatalosan legalább 78 000-en haltak meg, 58 000-et nem találtak meg (eltűntek); azonban a kormány újabb jelentései szerint körülbelül 80 000-en haltak meg, és egyes nem kormányzati szervezetek becslései szerint a végső szám jóval meghaladja a 100 000-et.

K: A burmai kormány mely területeket nyilvánította katasztrófa sújtotta területté a vihar után?


V: A vihar után a burmai kormány öt régiót nyilvánított katasztrófa sújtotta területté: Yangon, Ayeyarwady, Bago körzetek, Mon és Kayin államok.


K: Vélhetően milyen hatással volt az élelmiszerárakra Mianmarban?


V: A Daily Telegraph arról számolt be, hogy a katasztrófa hatással lehet az élelmiszerárakra Mianmarban.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3