Colosseum - Róma ókori amfiteátruma, története és jellemzői
A Colosseum, eredeti nevén Flavius amfiteátrum, az ókori amfiteátrumok egyik legjelentősebb példája Rómában. Az építkezés Kr. u. 70–72 körül kezdődött Vespasianus uralkodása idején, és formálisan Kr. u. 80-ban nyitotta meg kapuit Titus császár alatt; később Domitianus (ur. Kr. u. 81–96) további módosításokat hajtott végre. A Colosseum az egyik legnagyobb ókori aréna volt: külső méretei nagyjából 189 méter hosszú és 156 méter szélesek. A nézőtér befogadóképességét a kutatók általában 50 000 és 80 000 fő közé teszik; a homlokzat eredeti magasságát sok forrás kb. 48 méternek adja (egyes források 57 m-et említenek).
Elhelyezkedés és környezet
A Colosseum Rómában, Olaszország fővárosában található, a Tiberis keleti partján, az ókori fórumtól keletre. Az Óváros (Forum Romanum) és a Palatinus-domb közelsége miatt az amfiteátrum az ókori városi élet központi látványossága volt. A közeli nagy létesítmények közé tartozott a Circus Maximus, amely kevesebb mint egy kilométerre volt délnyugatra, a Capitolium pedig alig több mint egy kilométerre nyugatra helyezkedett el.
Elnevezés és eredeti funkciók
Az épületet eredetileg Flaviai amfiteátrumnak nevezték, latinul Amphitheatrum Flavium, Vespasianus és Titus családneve, a Flavius után. Szerepelt a római szórakoztatás és propaganda eszközeként: gladiátorversenyeket, venationes (állatvadászatokat), fogolykivégzéseket, történelmi csatajelenetek dramatizálását és ritkábban naumachia jellegű, vízzel töltött arénán tartott tengeri ütközeteket is rendeztek itt. A nézők elosztása szigorúan szabályozott volt: a társadalmi rétegződésnek megfelelően különültek el a helyek (podium, maenianumok, cavea), és a bejáratokból (vomitoria) gyorsan ki- és beáramolhattak a tömegek. Sok alkalommal a játékok a római állam pénzén zajlottak, ezért a nézők számára az események gyakran ingyenesek voltak.
Építészeti jellemzők és szerkezet
A Colosseumot többféle anyagból építették: travertin mészkő, tufa, téglaburkolatú beton és kőből faragott díszítések alkották. Az amfiteátrum ovális alaprajzú, az aréna közepén fa- és homokpadló volt, alatt pedig kiterjedt, többszintes alagsori rendszer (hypogeum) húzódott, amely ketrecekkel, liftekkel és csapórendszerekkel szolgálta a gyors műsorváltást (állatok, színészek, dekorációk felhozatalát). A homlokzat három árkádos emelet dór, ión és korinthoszi oszlopsorokkal, felette pedig záró külső szint található.
Középkor, újkor és átalakulások
A középkorban, az ötödik század közepe után már nem használták előadásokra. Az épületet lakóhelyként, műhelyként és erődítményként is használták; egyes részeit kolostorok és templomok foglalták el. A Colosseum sok kőanyagot szolgáltatott építőanyagként a város más épületeihez, mígnem a pápák – többek között a XVIII. században – egyes részeket védetté nyilvánítottak. A középkori és újkori átalakítások, valamint a kőanyagkivétel és a későbbi földrengések súlyosan megrongálták az épületet.
Rongálódások és helyreállítás
A földrengések (például a 9. századi és a 14. századi rengések) és a kőanyagkivétel miatt az épület ma részben romosan áll. A délkeleti külső fal egy jelentős része összeomlott a 14. században. A 18–19. században és a 20. században több régészeti kutatás és konzerválási munka indult; a 21. században nagyobb helyreállítási projektek is zajlottak (köztük magánfinanszírozású beruházások), hogy megőrizzék a szerkezetet és javítsák a látogatói élményt.
Kulturális jelentőség és turizmus
A Colosseum a Római Birodalom és magának Rómának a jelképe lett; a világ egyik legismertebb műemléke és a város leglátogatottabb látványosságai közé tartozik. Ma múzeumi és emlékhelyi funkciója van, és a látogatók betekintést kapnak az ókori előadások világába. Sok modern rendezvény is kapcsolódik hozzá: Nagypéntekenként például a pápa gyakran vezet fáklyás körmenetet vagy imádságot az amfiteátrum közelében, a hely hangulata és története miatt. A Colosseum megjelenik az olasz emlékérme-sorozatokon is: az ötcentes euroérméken szerepel.
Védettség és látogatás
A Colosseum része Róma történelmi központjának, amely az UNESCO világörökség részét képezi. Turisztikai látogatása szervezett belépéssel történik: jegyeket érdemes előre foglalni, különösen a főszezonban. A helyszínen információs táblák, kiállítások és tárlatvezetések segítik a megértést; egyes szintek és az alagsori területek megtekintése külön jegyhez vagy vezetéssel érhető el.
Összefoglalás
- A Colosseum a Flavius-dinasztia idején épült, és a római szórakoztatás központja volt.
- Számos műfajnak adott otthont: gladiátorok, állatviadalok, kivégzések és ritkábban tengeri csaták.
- Az épület technikai megoldásai (hypogeum, liftek, gyors be- és kijárás) kiemelkedőek voltak az ókorban.
- Középkori és újkori használata során sok kárt szenvedett, ma pedig intenzív restauráció és védelmi munka zajlik rajta.
A Colosseum ma egyrészt a múlt emléke, másrészt élő része a modern városnak: kulturális szimbólum, jelentős turisztikai célpont és kutatások tárgya is egyben.
A föld
A Colosseum építése Vespasianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 70-72 körül kezdődött. A terület sík volt, a Caelianus-, az Esquilinus- és a Palatinus-hegyek közötti völgyben. A völgyben egy patak folyt, amelyet azonban csatornává alakítottak. Az emberek már több mint 200 éve éltek ezen a területen, de a házak elpusztultak a Kr. u. 64-es római nagy tűzvészben. Néró császár a föld nagy részét saját használatra vette el. Nagy palotát építtetett, a Domus Aurea-t, amelyhez tó, kertek, oszlopok által tartott tetővel fedett utak (oszlopcsarnokok) és nagy bódék (pavilonok) tartoztak, amelyekben ülni lehetett. Az Aqua Claudia vízvezetékkel hosszabb vízvezetéket készíttetett, hogy a területet vízzel lássa el. A Domus Aurea homlokzatán egy nagy bronzszobor, Néró kolosszusa is állt. Kr. u. 68-ban Néró elvesztette a kormány feletti uralmat. A szenátus nyilvánosan törvényen kívül helyezte, és nem sokkal később öngyilkos lett.
Az ókori Róma térképe, a Colosseummal a jobb felső sarokban, az Amphiteatrum Flavium nevű épülettel.
Egy nagyszerű emlékmű
Néró uralmának végét ünnepelve Vespasianus császár a Colosseumot Néró tavának helyén építtette. Ezt úgy tekintették, mint a föld visszaadását Róma népének. A rómaiak gyakran építettek emlékműveket a fontos események megünneplésére, és a Colosseum is ennek a hagyománynak a része.
A Domus Aurea nagy részét lebontották. A tavat feltöltötték, és a területet a Colosseum számára használták. A Domus Aurea régi kertjeiben gladiátoriskolákat és más épületeket emeltek. A kolosszust a helyén hagyták, de Néró fejét kicserélték. Vespasianus a napistenről, Hélioszról nevezte át (Colossus Solis). Sok történész szerint a Colosseum neve a szoborról, a Kolosszusról származik. A római városokban az amfiteátrumokat általában a város szélén építették. A Colosseumot a városközpontban építették; ezzel Róma valódi és szimbolikus szívébe helyezték.
Épület
Vespasianus 79-ben bekövetkezett halálakor a Colosseum a harmadik emeletig elkészült. A legfelső szintet a fia, Titus 80-ban fejezte be és nyitotta meg az épületet. Cassius Dio szerint a megnyitó játékok során több mint 9000 vadállatot öltek meg. Az épületet Vespasianus kisebbik fia, Domitianus császár változtatta meg. Ő építtette hozzá a hypogeumot, a föld alatti alagutakat, amelyekben a játékokon használt állatokat és rabszolgákat tartották. A Colosseum tetejére egy negyedik szintet is épített, hogy több ülőhelyet tudjon elhelyezni.
Javítások
217-ben a Colosseumot tűzvész súlyosan megrongálta. Cassius Dio szerint a tüzet villámlás okozta. A tűz elpusztította az amfiteátrumon belül a fából készült felső szinteket. Csak 240 körül javították ki teljesen, majd 250-ben vagy 252-ben és 320-ban újabb javításokon esett át. II. Theodosius és III. Valentinianus (uralkodott 425-450 között) 443-ban kijavította a földrengés okozta károkat; további munkálatok következtek 484-ben és 508-ban. Az utolsó feljegyzés gladiátorviadalokról 435 körül készült, míg az állatvadászat legalább 523-ig folytatódott.
A Colosseum a középkorban
A Colosseum a középkorban nagy változásokon ment keresztül. Az 500-as évek végén egy kis templomot építettek az épület egy részébe. Az arénát temetőként használták. Az ülőhelyek alatti területeket házak és műhelyek számára használták. Vannak feljegyzések arról, hogy a teret még az 1100-as években is bérelték. 1200 körül a Frangipani család vette át a Colosseumot, és kastéllyá alakította át.
Az 1349-es nagy földrengés során a külső déli oldal leomlott. A lehullott kövek nagy részét paloták, templomok, kórházak és más épületek építéséhez használták fel Rómában. Az 1300-as évek közepén egy vallási csoport költözött az északi részbe, és még az 1800-as években is ott voltak. A Colosseum belsejét használták az építőkövek utánpótlására. A márványhomlokzatot égették, hogy égetett meszet készítsenek belőle. A bronzbilincseket, amelyek a kőszerkezetet összetartották, letépték a falakról, és olyan nyomokat hagytak, amelyek ma is láthatók.
A középkori Róma térképe, rajta a Colosseummal
A Colosseum az újkorban
A 16. és 17. században az egyházi tisztviselők a nagy és romos épület hasznosítását keresték. V. Sixtus pápa (1521-1590) gyapjúgyárrá akarta alakítani az épületet, hogy munkát adjon a római prostituáltaknak, de meghalt, és az ötletet feladták. Altieri bíboros 1671-ben azt mondta, hogy bikaviadalokra lehetne használni. Sokakat felháborított ez az ötlet, gyorsan elvetették.
1749-ben XIV. Benedek pápa azt mondta, hogy a Colosseum szent hely, ahol a korai keresztények mártírhalált haltak. Megakadályozta, hogy az emberek további építőköveket vigyenek el. Az épületen belül felállította a keresztutat. Azt mondta, hogy a helyet az ott meghalt keresztény mártírok vére tette szentté. Történelmi bizonyíték azonban nincs arra, hogy a Colosseumban keresztényeket öltek volna meg.
Később a pápák projekteket indítottak az épület megmentésére az összeomlástól. Kiszedték a sok növényt, amelyek benőtték az épületet, és egyre nagyobb károkat okoztak. A homlokzatot 1807-ben és 1827-ben háromszög alakú tégla ékekkel erősítették meg. A belsejét 1831-ben, 1846-ban és az 1930-as években javították. A föld alatti területet 1810-1814-ben és 1874-ben részben kiásták. Ezt az ásatást Benito Mussolini fejezte be az 1930-as években.
A Colosseum belseje, Róma. Thomas Cole, 1832. Az aréna körül látható a keresztúti stációk és a sok növény, mindkettőt később, a 19. században eltávolították.
A Colosseum 1757-ben, Giovanni Battista Piranesi
Leírás
A külső
A Colosseum egy szabadon álló épület, amely teljesen különbözik a korábbi görög színházaktól, amelyeket a dombok oldalába építettek. Valójában két római színházból áll, amelyek össze vannak kötve. Ovális alakú, 189 méter (615 láb / 640 római láb) hosszú és 156 méter (510 láb / 528 római láb) széles. Területe 6 hektár (24 281 m2). A külső fal 48 méter (157 láb / 165 római láb) magas. Az épület körüli távolság 545 méter (1788 láb / 1835 római láb). Az aréna egy 287 láb (87 m) hosszú és 180 láb (55 m) széles ovális, amelyet egy 15 láb (5 m) magas fal vett körül. Az aréna körül magasított üléssorok voltak.
A külső fal mintegy 100 000 köbméter (130 000 köbméter) travertin kőből készült. Ezt 300 tonna (660 000 font) vasbilincs tartotta össze. A fal összetartásához nem használtak habarcsot. A külső fal az évek során súlyosan megrongálódott. Földrengések után nagy szakaszok dőltek le. A külső fal északi oldala még mindig áll. Mindkét végén háromszög alakú tégla ékek vannak, amelyeket az 1800-as évek elején építettek be a fal megtartására. A ma látható külső fal többi része valójában az eredeti belső fal.
A Colosseum külseje, a külső fal maradványai (balra) és a majdnem teljes belső fal (jobbra).
A Colosseum eredeti homlokzata
A Colosseum LII bejárata, a római számokkal, amelyek még mindig láthatók.
Keresztmetszet a Lexikon der gesamten Technikből (1904)
Kérdések és válaszok
K: Mikor épült a Colosseum?
V: A Colosseum építése i. sz. 70-72 körül kezdődött, és i. sz. 80-ban fejeződött be. Domitianus császár Kr. u. 81-96 között néhány változtatást eszközölt az épületen.
K: Hány embernek tudott helyet biztosítani?
V: 50 000 ember számára volt hely.
K: Mi az a fórum?
V: Az ókorban a fórum egy olyan földrajzi terület volt, amelyen a hatalom fő épületei, valamint a nagy tér helyezkedett el, amelyen a lakosság találkozott. Egyszerre volt forgalmas lakóhely, a házasságkötés, a nagy partik, a közösségi gyűlések stb. helyszíne.
K: Milyen típusú események zajlottak a Colosseumban?
V: A Colosseumot gladiátorversenyek, állatvadászatok (amelyeken állatok vadásztak és ettek foglyokat, vagy gladiátorok küzdöttek állatok ellen), fogolykivégzések, színdarabok és csatajelenetek helyszíne volt; néha vízzel töltötték meg, hogy tengeri csatákat vívjanak.
K: Volt-e belépődíj a Colosseumba?
V: Nem - A rómaiak minden költség nélkül bemehettek a Colosseumba; ingyenes volt.
K: Mi történt vele a középkorban?
V: A középkorban (az ötödik század közepe után) már nem használták előadásokra, helyette lakóhely, műhelyek, keresztény szentély és építőkövek készlete lett.
K: Hogyan jelenik meg szimbolikusan ma? V: A Colosseum ma Róma egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, és az ötcentes euróérméken is szerepel. Nagypénteken a pápa fáklyás "keresztutat" vezet az amfiteátrum különböző szintjein.
