Colosseum
A Colosseum, eredeti nevén Flavius amfiteátrum, egy nagy amfiteátrum Róma városában. A Colosseum építése Kr. u. 70-72 körül kezdődött és Kr. u. 80-ban fejeződött be. Vespasianus császár kezdte el a munkálatokat, Titus császár pedig befejezte. Domitianus császár Kr. u. 81-96 között néhány változtatást eszközölt az épületen. Az épület 50 000 férőhelyes volt. A templom 156 méter széles, 189 méter hosszú és 57 méter magas volt. Ez a Római Birodalom legnagyobb amfiteátruma.
A Colosseum Rómában, Olaszország fővárosában található. Pontosabban a várost átszelő folyó, a Tiberis keleti partján, az ókori római fórumtól keletre található. A fórum az ókorban olyan földrajzi terület volt, amelyen a hatalom fő épületei, valamint az a nagy tér helyezkedett el, amelyen a lakosság találkozott. Egyszerre volt forgalmas lakóhely, a házasságkötések, nagy partik, közösségi gyűlések helyszíne. A stadion kevesebb mint egy kilométerre volt délnyugatra, a Capitolium pedig alig több mint egy kilométerre nyugatra.
A Colosseumot először Flaviai amfiteátrumnak vagy latinul Amphitheatrum Flaviumnak nevezték. Ez Vespasianus és Titus után történt, akiknek a családneve Flavius volt. Gladiátorversenyekre és egyéb bemutatókra használták, például állatvadászatokra, amelyeken állatok vadásztak foglyokra és ették meg őket; vagy ahol gladiátorok küzdöttek állatok ellen. Voltak itt fogolykivégzések, színdarabok és csatajelenetek is; néha vízzel töltötték meg, hogy tengeri csatákat vívjanak. A rómaiak minden költség nélkül bemehettek a Colosseumba; ingyenes volt.
A középkorban, az ötödik század közepe után már nem használták előadásokra. Ezután lakóhelyként, műhelyként, keresztény szentélyként és építőkövek készleteként használták.
A földrengések miatt ma már romokban hever. A Colosseum a Római Birodalom szimbóluma. Róma egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. Nagypéntekenként a pápa fáklyás körmenetet vezet az amfiteátrum különböző szintjein.
A Colosseum az ötcentes euroérméken is szerepel.
A föld
A Colosseum építése Vespasianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 70-72 körül kezdődött. A terület sík volt, a Caelianus-, az Esquilinus- és a Palatinus-hegyek közötti völgyben. A völgyben egy patak folyt, amelyet azonban csatornává alakítottak. Az emberek már több mint 200 éve éltek ezen a területen, de a házak elpusztultak a Kr. u. 64-es római nagy tűzvészben. Néró császár a föld nagy részét saját használatra vette el. Nagy palotát építtetett, a Domus Aurea-t, amelyhez tó, kertek, oszlopok által tartott tetővel fedett utak (oszlopcsarnokok) és nagy bódék (pavilonok) tartoztak, amelyekben ülni lehetett. Az Aqua Claudia vízvezetékkel hosszabb vízvezetéket készíttetett, hogy a területet vízzel lássa el. A Domus Aurea homlokzatán egy nagy bronzszobor, Néró kolosszusa is állt. Kr. u. 68-ban Néró elvesztette a kormány feletti uralmat. A szenátus nyilvánosan törvényen kívül helyezte, és nem sokkal később öngyilkos lett.
Az ókori Róma térképe, a Colosseummal a jobb felső sarokban, az Amphiteatrum Flavium nevű épülettel.
Egy nagyszerű emlékmű
Néró uralmának végét ünnepelve Vespasianus császár a Colosseumot Néró tavának helyén építtette. Ezt úgy tekintették, mint a föld visszaadását Róma népének. A rómaiak gyakran építettek emlékműveket a fontos események megünneplésére, és a Colosseum is ennek a hagyománynak a része.
A Domus Aurea nagy részét lebontották. A tavat feltöltötték, és a területet a Colosseum számára használták. A Domus Aurea régi kertjeiben gladiátoriskolákat és más épületeket emeltek. A kolosszust a helyén hagyták, de Néró fejét kicserélték. Vespasianus a napistenről, Hélioszról nevezte át (Colossus Solis). Sok történész szerint a Colosseum neve a szoborról, a Kolosszusról származik. A római városokban az amfiteátrumokat általában a város szélén építették. A Colosseumot a városközpontban építették; ezzel Róma valódi és szimbolikus szívébe helyezték.
Épület
Vespasianus 79-ben bekövetkezett halálakor a Colosseum a harmadik emeletig elkészült. A legfelső szintet a fia, Titus 80-ban fejezte be és nyitotta meg az épületet. Cassius Dio szerint a megnyitó játékok során több mint 9000 vadállatot öltek meg. Az épületet Vespasianus kisebbik fia, Domitianus császár változtatta meg. Ő építtette hozzá a hypogeumot, a föld alatti alagutakat, amelyekben a játékokon használt állatokat és rabszolgákat tartották. A Colosseum tetejére egy negyedik szintet is épített, hogy több ülőhelyet tudjon elhelyezni.
Javítások
217-ben a Colosseumot tűzvész súlyosan megrongálta. Cassius Dio szerint a tüzet villámlás okozta. A tűz elpusztította az amfiteátrumon belül a fából készült felső szinteket. Csak 240 körül javították ki teljesen, majd 250-ben vagy 252-ben és 320-ban újabb javításokon esett át. II. Theodosius és III. Valentinianus (uralkodott 425-450 között) 443-ban kijavította a földrengés okozta károkat; további munkálatok következtek 484-ben és 508-ban. Az utolsó feljegyzés gladiátorviadalokról 435 körül készült, míg az állatvadászat legalább 523-ig folytatódott.
A Colosseum a középkorban
A Colosseum a középkorban nagy változásokon ment keresztül. Az 500-as évek végén egy kis templomot építettek az épület egy részébe. Az arénát temetőként használták. Az ülőhelyek alatti területeket házak és műhelyek számára használták. Vannak feljegyzések arról, hogy a teret még az 1100-as években is bérelték. 1200 körül a Frangipani család vette át a Colosseumot, és kastéllyá alakította át.
Az 1349-es nagy földrengés során a külső déli oldal leomlott. A lehullott kövek nagy részét paloták, templomok, kórházak és más épületek építéséhez használták fel Rómában. Az 1300-as évek közepén egy vallási csoport költözött az északi részbe, és még az 1800-as években is ott voltak. A Colosseum belsejét használták az építőkövek utánpótlására. A márványhomlokzatot égették, hogy égetett meszet készítsenek belőle. A bronzbilincseket, amelyek a kőszerkezetet összetartották, letépték a falakról, és olyan nyomokat hagytak, amelyek ma is láthatók.
A középkori Róma térképe, rajta a Colosseummal
A Colosseum az újkorban
A 16. és 17. században az egyházi tisztviselők a nagy és romos épület hasznosítását keresték. V. Sixtus pápa (1521-1590) gyapjúgyárrá akarta alakítani az épületet, hogy munkát adjon a római prostituáltaknak, de meghalt, és az ötletet feladták. Altieri bíboros 1671-ben azt mondta, hogy bikaviadalokra lehetne használni. Sokakat felháborított ez az ötlet, gyorsan elvetették.
1749-ben XIV. Benedek pápa azt mondta, hogy a Colosseum szent hely, ahol a korai keresztények mártírhalált haltak. Megakadályozta, hogy az emberek további építőköveket vigyenek el. Az épületen belül felállította a keresztutat. Azt mondta, hogy a helyet az ott meghalt keresztény mártírok vére tette szentté. Történelmi bizonyíték azonban nincs arra, hogy a Colosseumban keresztényeket öltek volna meg.
Később a pápák projekteket indítottak az épület megmentésére az összeomlástól. Kiszedték a sok növényt, amelyek benőtték az épületet, és egyre nagyobb károkat okoztak. A homlokzatot 1807-ben és 1827-ben háromszög alakú tégla ékekkel erősítették meg. A belsejét 1831-ben, 1846-ban és az 1930-as években javították. A föld alatti területet 1810-1814-ben és 1874-ben részben kiásták. Ezt az ásatást Benito Mussolini fejezte be az 1930-as években.
A Colosseum belseje, Róma. Thomas Cole, 1832. Az aréna körül látható a keresztúti stációk és a sok növény, mindkettőt később, a 19. században eltávolították.
A Colosseum 1757-ben, Giovanni Battista Piranesi
Leírás
A külső
A Colosseum egy szabadon álló épület, amely teljesen különbözik a korábbi görög színházaktól, amelyeket a dombok oldalába építettek. Valójában két római színházból áll, amelyek össze vannak kötve. Ovális alakú, 189 méter (615 láb / 640 római láb) hosszú és 156 méter (510 láb / 528 római láb) széles. Területe 6 hektár (24 281 m2). A külső fal 48 méter (157 láb / 165 római láb) magas. Az épület körüli távolság 545 méter (1788 láb / 1835 római láb). Az aréna egy 287 láb (87 m) hosszú és 180 láb (55 m) széles ovális, amelyet egy 15 láb (5 m) magas fal vett körül. Az aréna körül magasított üléssorok voltak.
A külső fal mintegy 100 000 köbméter (130 000 köbméter) travertin kőből készült. Ezt 300 tonna (660 000 font) vasbilincs tartotta össze. A fal összetartásához nem használtak habarcsot. A külső fal az évek során súlyosan megrongálódott. Földrengések után nagy szakaszok dőltek le. A külső fal északi oldala még mindig áll. Mindkét végén háromszög alakú tégla ékek vannak, amelyeket az 1800-as évek elején építettek be a fal megtartására. A ma látható külső fal többi része valójában az eredeti belső fal.
A Colosseum külseje, a külső fal maradványai (balra) és a majdnem teljes belső fal (jobbra).
A Colosseum eredeti homlokzata
A Colosseum LII bejárata, a római számokkal, amelyek még mindig láthatók.
Keresztmetszet a Lexikon der gesamten Technikből (1904)
Kérdések és válaszok
K: Mikor épült a Colosseum?
V: A Colosseum építése i. sz. 70-72 körül kezdődött, és i. sz. 80-ban fejeződött be. Domitianus császár Kr. u. 81-96 között néhány változtatást eszközölt az épületen.
K: Hány embernek tudott helyet biztosítani?
V: 50 000 ember számára volt hely.
K: Mi az a fórum?
V: Az ókorban a fórum egy olyan földrajzi terület volt, amelyen a hatalom fő épületei, valamint a nagy tér helyezkedett el, amelyen a lakosság találkozott. Egyszerre volt forgalmas lakóhely, a házasságkötés, a nagy partik, a közösségi gyűlések stb. helyszíne.
K: Milyen típusú események zajlottak a Colosseumban?
V: A Colosseumot gladiátorversenyek, állatvadászatok (amelyeken állatok vadásztak és ettek foglyokat, vagy gladiátorok küzdöttek állatok ellen), fogolykivégzések, színdarabok és csatajelenetek helyszíne volt; néha vízzel töltötték meg, hogy tengeri csatákat vívjanak.
K: Volt-e belépődíj a Colosseumba?
V: Nem - A rómaiak minden költség nélkül bemehettek a Colosseumba; ingyenes volt.
K: Mi történt vele a középkorban?
V: A középkorban (az ötödik század közepe után) már nem használták előadásokra, helyette lakóhely, műhelyek, keresztény szentély és építőkövek készlete lett.
K: Hogyan jelenik meg szimbolikusan ma? V: A Colosseum ma Róma egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, és az ötcentes euróérméken is szerepel. Nagypénteken a pápa fáklyás "keresztutat" vezet az amfiteátrum különböző szintjein.
