Örményország nemzeti címere: jelentése és története
Fedezze fel Örményország nemzeti címere történetét és szimbólumainak jelentését: sas, oroszlán, ősi hagyományok és a modern állami címer kialakulása.
Örményország nemzeti címere egy pajzsot tartó sasból és egy oroszlánból áll. A címer egyesíti az új és a régi szimbólumokat. A sas és az oroszlán ősi örmény szimbólumok, amelyek a Krisztus előtti első örmény királyságokból származnak.
Jelentése és elemei
A címert középen egy pajzs alkotja, amelynek központi motívuma a Kaukázus jelképe, Ararát hegy és a rajta megjelenített Noé bárkája — ez a motívum az örmény népi és vallási emlékezet egyik legerősebb jelképe, a haza, a túlélés és a történelmi gyökerek kifejezője. A pajzs körül, támogatóként állva, egy sas és egy oroszlán szerepel; ezek az állatok a hatalom, bátorság és nemesi erények hagyományos szimbólumai az örmény kultúrában.
A pajzs négy kisebb mezője a történelmi örmény dinasztiák és államalakulatok emblematikus jeleit idézi, így a címer egyszerre utal a középkori királyságokra és a modern államiságra. A címert gyakran kísérik növényi motívumok és díszítések, amelyek az ország természeti gazdagságát és mezőgazdasági hagyományait jelképezik.
Történeti háttér
Az örmény címer elemei több évszázados hagyományra épülnek: az oroszlán és a sas már a korai örmény királyságok kultikus és uralkodói jelképei voltak. A modern, hivatalos változatot az első posztszovjet időszakban alkották meg, mint az új államiság vizuális kifejezését.
A jelenlegi címert 1992. április 19-én fogadta el az Örmény Legfelsőbb Tanács. Az örmény parlament 2006. június 15-én fogadta el az Örményország állami címeréről szóló törvényt, amely részletesen szabályozza a címer formáját, színeit és használatát.
Használat és jelentőség napjainkban
- A címer az állami jelképek része: megjelenik hivatalos dokumentumokon, állami pecséteken, útleveleken és egyes pénz- és éremkiadásokon.
- Kulturális és politikai értelemben a címer fontos identitásjelző: Ararát és a bibliai vonatkozások a diaszpórában élő örmények számára is erős kötődési pontot jelentenek.
- Változó stílusban, de azonos tartalommal több ábrázolási formában is felbukkan — a jogszabály pontosan meghatározza a hivatalos, használható változatot.
A címer tehát egyszerre történelmi emlék és modern állami jelkép: összekapcsolja a múlt örökségét a jelen nemzeti identitásával, és vizuálisan is kifejezi Örményország államiságát és kulturális kontinuitását.
Szimbolizmus
Pajzs
A pajzs több részből áll. Középen az Ararát-hegy képe látható, rajta Noé bárkájával. A hagyomány szerint a bárka a nagy özönvíz után végül a hegyen pihent meg. Az Ararátot Örményország nemzeti szimbólumának tekintik, ezért a címerben is jelentős szerepet játszik. Az Ararát-hegy körül a régi örmény dinasztiák szimbólumai találhatók. A pajzs bal alsó részén két, egymásra néző sas látható, amelyek a Kr. e. 1. században uralkodó Artaxiad-dinasztia uralkodása idején az örmény terület hosszát jelképezik. A bal felső részen egy keresztet tartó oroszlán látható, amely a középkorban, a 7. és 11. század között uralkodó Bagratuni-dinasztia jelképe. E dinasztia alatt Örményország kulturálisan felvirágzott, és fővárosa, Ani a kor egyik legfontosabb kulturális, társadalmi és kereskedelmi központjává vált. Bagratuni a Bizánci Birodalom térhódítása és a szeldzsuk invázió miatt pusztult el a Kr. u. 11. században. A jobb felső részen egy kétfejű sas látható, amely a keresztény Örményországot uraló első dinasztia, az örményországi Arszakida-dinasztia jelképe. Az Arszakida-dinasztia III. Tiridatész Kr. u. 301-ben tette Örményországot az első keresztény országgá. Ez a dinasztia a Kr. u. 1. századtól Kr. u. 428-ig uralkodott. A jobb alsó részen egy oroszlán látható kereszttel, a Rubenidák dinasztia jelvénye. Ez a dinasztia a Kilikiai Örmény Királyságban uralkodott, amely állam a 12. és 13. században terjeszkedett és virágzott, amíg végül a mamelukok és a törökök le nem hódították.
Sas és oroszlán
A címer bal oldalán a sas, míg jobb oldalán az oroszlán tartja a pajzsot. A sas volt az Artaxiad-dinasztia, majd később az örményországi Arsacid-dinasztia jelképe. Az Artaxiad-dinasztia pajzsának ágát tartja. Míg az oroszlán a Bagratuni-dinasztia, majd később a Rubenid-dinasztia jelképe volt. A pajzs a Rubenidák dinasztia pajzsának ágát tartja.
Mindkét állatot azért választották, mert az állatvilágban erőt, bátorságot, türelmet, bölcsességet és nemességet mutatnak.
Öt létfontosságú elem
- A kard a nemzet hatalmát és erejét jelképezi, amely széttöri az elnyomás láncait.
- Az elszakadt lánc a nemzet által a szabadság és függetlenség kivívása érdekében tett erőfeszítéseket jelképezi.
- A búzakévék az örmény nép szorgalmas természetét jelképezik.
- A toll az örmény nép szellemi és kulturális örökségét képviseli.
- A szalag Örményország zászlajának színeit ábrázolja.
Történelem
Az Örmény Demokratikus Köztársaság címere
A mai örmény címer az Örmény Demokratikus Köztársaság (DRA) 1918-as megalakulásával kezdődött. Ebben az évben a DRA elfogadta a címer egy korai változatát. Ezen a korábbi változaton a szimbólumok kissé más sorrendben helyezkedtek el, a sas és az oroszlán pedig kinyújtott nyelvvel, ami fenyegetőbb megjelenést kölcsönöz nekik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy csak az Ararát-hegy (a Kis-Araráttal együtt) van ábrázolva, míg Noé bárkája hiányzik. A címert Alekszandr Tamanian építész és az Orosz Képzőművészeti Akadémia tagja (leginkább Jereván városrendezési tervéről ismert) és Hakob Kojoyan festőművész tervezte.
Transzkaukázusi SFSR
1922-ben Örményországot Grúziával és Azerbajdzsánnal együtt a Transzkaukázusi SZSZK-hoz csatolták. A Transzkaukázusi SZSZK kormánya elfogadta a Transzkaukázusi SZSZK címerét. Nem tudni, hogy pontosan mikor fogadták el. A címer a Transzkaukázusi SZSZK-ban egyesült három fő csoport, az örmények, az azeriek és a grúzok mindegyikének mintáit tartalmazza, és szokatlan módon az iszlám művészet és a kommunista elemek egymás mellett találhatók rajta. Maga a csillag rácsszerkezete Grúzia korábbi, 1918-1921-ben használt, majd 1991-2004 között újra elfogadott címerére utal; a félhold a muszlim azerieket jelképezi, az örmények nemzeti szimbólumát, az Ararát hegyet ábrázoló háttéren.
Szovjet címer
1937-ben új címert fogadtak el. A DRA címeréhez hasonlóan ez a címer is az Ararát-hegyet ábrázolta, mögötte a szovjet kalapács és sarló, valamint a vörös csillaggal. Az Ararát szerepeltetése ellenvetéseket váltott ki Törökország részéről, mivel a hegy az ő területének része. A Kreml azzal vágott vissza, hogy bár a török szimbólum a félhold, ez nem jelenti azt, hogy igényt tartanak a Holdra. A Szovjetunió 1991-ben felbomlott, és Örményország így független köztársasággá vált.
Az Örmény Demokratikus Köztársaság címere 1918-1922.
A Transzkaukázusi SZSZK címere 1922-1936.
Szovjet Örményország címere 1936-1991.
Kapcsolódó oldalak
- Örményország zászlaja
Kérdések és válaszok
K: Mi Örményország nemzeti címere?
V: Örményország nemzeti címere egy pajzsot tartó sasból és egy oroszlánból áll.
K: Milyen szimbólumokat egyesít a címer?
V: A címer új és régi szimbólumokat ötvöz, nevezetesen a sast és az oroszlánt, amelyek az első örmény királyságokból származó ősi örmény szimbólumok.
K: Mikor fogadták el a jelenlegi címert?
V: A jelenlegi címert 1992. április 19-én fogadta el az Örmény Legfelsőbb Tanács határozata.
K: Mikor fogadták el az Örményország állami címeréről szóló törvényt?
V: Örményország állami címeréről szóló törvényt 2006. június 15-én fogadta el az örmény parlament.
K: Mit jelképez a sas és az oroszlán az örmény kultúrában?
V: A sas és az oroszlán ősi örmény szimbólumok, amelyek a Krisztus előtti első örmény királyságokból származnak.
K: Ki döntött a jelenlegi címer elfogadásáról?
V: Az Örmény Legfelsőbb Tanács 1992. április 19-én döntött a jelenlegi címer elfogadásáról.
K: Mi a jelentősége Örményország címerének?
V: A címer egyszerre jelképezi az ország ősi történelmét és modern identitását.
Keres