Karácsony-sziget – Ausztráliához tartozó Indiai-óceáni sziget
Fedezze fel a távoli Karácsony-szigetet: Ausztráliához tartozó Indiai-óceáni paradicsom, egyedi élővilág, nemzeti parkok, kis települések és különleges látnivalók.
A Karácsony-sziget egy kis sziget, amely Ausztráliához tartozik. Az Indiai-óceánban található, 2600 km-re északnyugatra a nyugat-ausztráliai Perth-től és 500 km-re délre az indonéziai Jakartától.
A Karácsony-szigeten körülbelül 1600 ember él, többnyire a sziget északi részén található néhány "településen":
- Flying Fish Cove (más néven Kampong)
- Település
- Silver City
- Poon Saan
- Drumsite
A Karácsony-sziget messze van a többi szigettől. Ezért sok növény és állat csak ezen a szigeten található meg. Nagy részét nem zavarja az ember.
Korábban bányászat folyt a szigeten, de ma már a Karácsony-sziget 65%-a nemzeti park.
Elhelyezkedés és elérhetőség
A sziget vázlatosan körülbelül 135 négyzetkilométeres területű és vulkanikus eredetű mészkőplatóból áll, amelyet trópusi erdők borítanak. A fő lakott település a Flying Fish Cove (Kampong), itt találhatók a kikötő, a legtöbb szolgáltatás és a sziget kis repülőtere is. A szigetet elsősorban légi úton lehet elérni, időszakos járatokkal Perth és néha Jakarta felől; hajóközlekedés ritkábban, menetrendtől függően biztosított.
Történet és közigazgatás
A Karácsony-szigetet európai felfedezők nevezték el (karácsony napján találták fel) és később foszfátbányászata miatt vált ismertté. A sziget végül Ausztrália külső területe lett; ma a helyi ügyeket a Shire of Christmas Island (helyi önkormányzat) és ausztrál központi szervek egyaránt kezelik. A bányászat hosszú időn át meghatározta a helyi gazdaságot, azóta azonban részben lecsökkent és több területet természetvédelmi célokra helyeztek át.
Népesség, kultúra
A települések lakói vegyes etnikai összetételűek: többségben kínai és maláj eredetű emberek élnek itt, de vannak európai és más hátterű lakosok is. Az angol hivatalos nyelv, de a helyi mindennapokban elterjedt a maláj és kínai nyelvjárások használata is. A közösség kis mérete ellenére gazdag helyi kultúrával és közösségi élettel rendelkezik.
Természetvédelem és élővilág
Az egész sziget egyedülálló ökológiai értékeket őriz. A Karácsony-sziget nemzeti parkja a sziget nagy részét védi, és itt találhatók számos endemikus fajok, amelyek máshol a világon nem fordulnak elő.
- Vörös rákok (Gecarcoidea natalis): évente tömeges vándorlásuk során milliószám kúsznak a belső erdőkből a tenger felé, hogy lerakják ikráikat — ez a vándorlás a sziget legismertebb természeti eseménye.
- Madárvilág: több ritka és veszélyeztetett madárfaj (például az Abbott-fajokhoz kapcsolódó fajok és albatroszok) költőhelye található itt, ezért szigorú védelmi intézkedések vannak.
- Tenger és korallzátonyok: a környező vizek gazdag tengeri élővilágnak adnak otthont, a korallok és a búvárkodási lehetőségek sok látogatót vonzanak.
A nemzeti park és a helyi hatóságok aktívan dolgoznak a bányászat utáni élőhely-rehabilitáción és az invazív fajok (például rágcsálók, bizonyos növények) visszaszorításán is.
Gazdaság és turizmus
Régebben a foszfátbányászat jelentette a fő gazdasági tevékenységet; mára ennek szerepe csökkent. A helyi gazdaságot ma a közigazgatás, kisebb szolgáltatások, halászat és turizmus alkotja. A sziget különleges természeti látványosságai — vörös rákvándorlás, madármegfigyelés, búvárkodás — az ide látogató turisták fő céljai. A látogatók száma viszonylag kicsi, ami segít megőrizni a sérülékeny ökoszisztémát.
Éghajlat
A Karácsony-szigeten trópusi tengerövi éghajlat uralkodik: meleg, párás idővel és jelentős éves csapadékkal. A hevesebb esőzések és a szélviszonyok a monszun-időszakhoz kötődnek, ami befolyásolja a rákok vándorlását és a tengeri körülményeket.
Vendégeknek és látogatóknak
A sziget elsősorban természetbarátok, madármegfigyelők és búvárok számára vonzó. A látogatás tervezésekor célszerű figyelembe venni az időjárást, a járatokat és a természetvédelmi szabályokat (például bizonyos területek zárva lehetnek költési időszakokban). A helyi közösség és hatóságok törekednek rá, hogy a turizmus fenntartható legyen és ne veszélyeztesse a sziget különleges élővilágát.
Összefoglalva: a Karácsony-sziget kis, ám biológiailag és kulturálisan gazdag terület, amely különleges természeti jelenségeivel — mint a vörös rákvándorlás — és védett területeivel fontos szerepet tölt be az Indiai-óceán térségének természetvédelmében.
Poon Saan üzletek
Történelem
William Mynors kapitány, a brit Kelet-indiai Társaság hajójának, a Royal Marynek a kapitánya adta a sziget nevét, mivel 1643. december 25-én, karácsony napján érkeztek.
A legkorábbi feljegyzett látogatás 1688 márciusában történt, amikor William Dampier a brit Cygnet hajóval ellátogatott ide. Dampier-t elfújta a szél abból az irányból, amerre menni akart, és eltévedt. Huszonnyolc nap után érkezett meg a Karácsony-szigetre. Legénységének két tagja volt az első feljegyzett ember, aki a Karácsony-szigetre lépett.
A szigetet többször is meglátogatták és feltárták, de csak az értékes mészfoszfát felfedezése után, 1888. június 6-án csatolták a szigetet a brit koronához.
Letelepedés és hasznosítás
Nem sokkal később G. Clunies Ross, a Keeling-szigetek tulajdonosa (mintegy 900 kilométerre délnyugatra) egy kis települést alapított Flying Fish Cove-ban, hogy fát és ellátmányt gyűjtsön a Cocos-szigeteken növekvő ipar számára.
A foszfátbányászat az 1890-es években kezdődött Szingapúrból, Kínából és Malajziából származó bérmunkások segítségével.
A szigetet a brit foszfátbiztosok és az Egyesült Királyság Gyarmati Hivatalának kerületi tisztviselői közösen irányították a Straits Settlements, majd a szingapúri koronagyarmat révén.
Japán invázió
Japán 1942-ben megszállta és elfoglalta a szigetet, mivel az indiai helyőrség fellázadt, és a lakosokat 1945-ig, a második világháború végéig internálták (ott kellett maradniuk, ahol voltak).
Transzfer Ausztráliába
Ausztrália kérte az Egyesült Királyságot, hogy engedje meg nekik, hogy uralják a szigetet; 1957-ben az ausztrál kormány 2,9 millió font kártérítést fizetett a szingapúri kormánynak. Ezt az összeget úgy határozták meg, hogy megtippelték, mennyit ér a Szingapúr által feladott foszfát.
Az első ausztrál hivatalos képviselő 1958-ban érkezett, és 1968-ban egy adminisztrátor váltotta fel. A Karácsony-sziget és a Kókusz-szigetek (Keeling-szigetek) együttesen az Ausztrál Indiai-óceáni Területek nevet viselik, és 1997 óta egy közös adminisztrátoruk van, aki a Karácsony-szigeten él.
Az 1980-as évek vége óta menekültek hajórakományai érkeztek a Karácsony-szigetre, főként Indonéziából. 2001-ben a Karácsony-szigetre nagyszámú menedékkérő érkezett hajóval, többségük a Közel-Keletről, akik Ausztráliában akartak menedékjogot kérni. Az MV Tampa norvég teherhajó embereket mentett ki a süllyedő indonéz Palapa halászhajóról. A hajón 420 afganisztáni, 13 Srí Lanka-i és öt indonéziai menedékkérő tartózkodott. A hajó kapitánya kérte, hogy a menekültek a Karácsony-szigeten hagyhassák el a hajót. Az ausztrál SAS a fedélzetre lépett és átvette az irányítást. A menedékkérőket Naurura küldték. Egy másik hajórakomány menedékkérőket a Karácsony-szigetről Pápua Új-Guineába vittek. Állítólag a felnőtt menedékkérők közül sokan a vízbe dobták gyermekeiket tiltakozásul, amiért visszautasították őket. Később bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A menekültek közül sokakat befogadott Új-Zéland.
Az ausztrál parlament később törvényt fogadott el, amely megtiltotta, hogy a Karácsony-szigetre érkezők automatikusan menekültstátuszra hivatkozhassanak. Ez lehetővé teszi az ausztrál haditengerészet számára, hogy más országokba (Pápua Új-Guinea Manus-szigetére és Naurura) szállítsa őket. 2005-ben a Bevándorlási Minisztérium megkezdte a "Bevándorlási Befogadó és Feldolgozó Központ" építését, amely 2007-ben készült el 210 millió dollárból. Ez 800 férőhellyel rendelkezik. []
Kormány
A Karácsony-sziget Ausztrália nem önigazgatási területe. Ausztrália királynőjét a főkormányzó által kinevezett adminisztrátor képviseli. Neil Lucast 2006. január 28-án nevezték ki adminisztrátornak.
A szövetségi kormányzati szolgáltatásokat a Közlekedési és Regionális Szolgáltatások Minisztériuma és a Karácsony-szigeti Igazgatóság biztosítja.
A nyugat-ausztrál kormány és más vállalkozók állami kormányzati szolgáltatásokat nyújtanak, de mivel a Karácsony-sziget egy terület, a költségeket a Commonwealth (szövetségi) ausztrál kormány fizeti.
A helyi önkormányzat a Shire of Christmas Island. Ez a tanács 9 tagú, a tagok felét kétévente választják.
A Karácsony-sziget ausztrál állampolgárságú lakosai a Nemzetközösségi választásokon is részt vesznek az északi terület Lingiari választókerületében, a képviselőházban. A szenátusban az Északi Terület szenátorai képviselik őket.
1986 elején a Karácsony-szigeti Közgyűlés tervpályázatot hirdetett a sziget zászlajának megtervezésére; a győztes tervet több mint tíz évig a terület nem hivatalos zászlajaként használták, majd 2002-ben ez lett a Karácsony-sziget hivatalos zászlaja.
A vörös rákok éves tömeges vándorlását (mintegy 100 millió állat) a tengerbe ívásra a természet egyik csodájának nevezik, és minden évben november körül zajlik; az esős évszak kezdete után és a hold ciklusával szinkronban.
Turizmus
A Karácsony-szigeti Nemzeti Park a sziget 63%-át foglalja el. Ez azt jelenti, hogy a növények és állatok iránt érdeklődő látogatók számára rengeteg látnivalót kínál. A tengerben is rengeteg csodálatos tengeri élőlény található.
Növények és állatok
- A Christmas Island Pipistrelle egy nagyon kicsi denevér, amely csak a Karácsony-szigeten él. Kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel a jegyzékben. 2008-ban már csak körülbelül 20 denevér maradt, és a tudósok úgy vélték, hogy 2009-ben kihalhat. A denevért többször is keresték, de 2009. augusztus 27. óta nem láttak egyet sem. Az ICUN úgy véli, hogy a denevér már kihalt.
Kérdések és válaszok
K: Hol található a Karácsony-sziget?
V: A Karácsony-sziget az Indiai-óceánban található, 2600 km-re északnyugatra a nyugat-ausztráliai Perth-től és 500 km-re délre az indonéziai Jakartától.
K: Hány ember él a Karácsony-szigeten?
V: A Karácsony-szigeten körülbelül 1600 ember él.
K: Hol él a legtöbb ember a Karácsony-szigeten?
V: A legtöbb ember a sziget északi részén található néhány "településen" él, köztük Flying Fish Cove (más néven Kampong) településen, Silver Cityben, Poon Saanban és Drumsite-ban.
K: Miért van az, hogy sok növény és állat csak a Karácsony-szigeten található meg?
V: A Karácsony-sziget messze van a többi szigettől, ezért sok növény és állat csak ezen a szigeten található meg.
K: Volt valaha bányászat a Karácsony-szigeten?
V: Igen, korábban volt bányászat a szigeten.
K: A Karácsony-sziget hány százaléka ma már nemzeti park?
V: A Karácsony-sziget 65%-a ma már nemzeti park.
K: A Karácsony-szigetet erősen zavarja az ember?
V: A Karácsony-sziget nagy részét nem zavarja az ember.
Keres