A Bombay Presidency Brit India egykori tartománya volt. A 17. században a Brit Kelet-indiai Társaság kereskedelmi állomásaként indult, de később kiterjedt Nyugat- és Közép-India nagy részére, valamint Pakisztán és az Arab-félsziget egyes részeire.

Legnagyobb kiterjedésében a Bombay elnökség a mai Gudzsarát államból, Maharashtra állam nyugati kétharmadából, beleértve Konkan, Desh és Kandesh régióit, valamint az indiai Karnataka állam északnyugati részéből állt, továbbá magában foglalta Pakisztán Szindh tartományát és a jemeni Aden brit területét. Részben kerületekből állt, amelyek közvetlenül brit uralom alatt álltak, részben pedig bennszülött vagy hercegi államokból, amelyeket helyi uralkodók irányítottak egy kormányzó igazgatása alatt.

A terület fejlődése és közigazgatási státusza több évszázadon át változott. Bombay (ma Mumbai) a terület északi és központi részeinek legfontosabb kereskedelmi és közigazgatási központjává vált: kikötője stratégiai szerepet játszott a tengeri kereskedelemben, és a város hamar ipari, pénzügyi és kulturális központtá nőtte ki magát. A Brit Kelet-indiai Társaság 1668 körül vette át a Bombay-szigeteket a brit koronától, és innen indult az elnökség későbbi kiépítése.

Közigazgatás és szerkezet

  • A Bombay elnökség élén általában egy brit kormányzó (governor) állt, akit a bukott hatalmi központ, a Indiai kormány (Viceroy) felügyelete mellett neveztek ki.
  • A területet több kerületre (district) és adminisztratív régióra osztották. Egyes részek közvetlen brit igazgatás alatt álltak, másokat brit "rezidensek" és ügynökök felügyeltek a helyi hercegi államoknál.
  • A 19. és 20. század folyamán fokozatosan alakultak meg helyi tanácsok és törvényhozó testületek, különösen a 19. század második felétől és az 1919–1935 közötti alkotmányreformok hatására.

Területi változások

A Bombay elnökség kiterjedése a 19. században és a 20. század első felében jelentősen módosult. A Szindh területet a brit hadsereg annektálta a 19. század közepén, és hosszabb ideig a Bombay elnökséghez tartozott, majd az 1930-as években külön közigazgatási státuszt kapott. Aden az 1830-as–1840-es évektől brit érdekszféra része lett, és kezdetben a Bombay elnökség felügyelete alatt állt; később, a 1930-as évek végén Aden külön koronagyarmattá vált.

Princely államok

A Bombay elnökség területén sok kisebb és közepes méretű hercegi állam (princely state) található, amelyek viszonya a brit hatalomhoz változó volt: bizonyos államok nagyfokú belső autonómiát élveztek, míg a kül- és védelmi ügyekben a brit rezidensek befolyása érvényesült. Ilyen uralkodó államok például Baroda (Vadodara), Kolhapur, Junagadh, Bhavnagar, Porbandar, Gondal és Rajkot.

Népesség, nyelvek és vallások

A elnökségben sokféle etnikai és nyelvi közösség élt. A nyelvek közé tartozott a gujaráti, maráthi, kannada és szindhi, valamint a közigazgatásban az angol is jelentős szerepet játszott. Vallási szempontból hinduk, muszlimok, parsik és kisebb keresztény közösségek éltek együtt, a városi központokban jellemző volt a kulturális sokszínűség.

Gazdaság

A Bombay elnökség gazdasági jelentőségét elsősorban tengeri kereskedelme és ipara adta. A kikötőkön keresztül folyt a textil-, gyapot- és egyéb áruk exportja; a 19. században a gőzhajózás és a vasút kiépítése tovább növelte a kereskedelmi áramlásokat. Bombay városa ipari központtá fejlődött: textilgyárak, finanszírozási intézmények és kereskedőházak települtek oda. A mezőgazdasági termelés (gabonafélék, gyapot) és a helyi kézműipar szintén fontosak voltak az elnökség gazdaságában.

Politikai változások és megszűnés

A Brit India általános átalakulása a 20. század első felében, majd az 1947-es függetlenség és felosztás (Partition) alapvetően átrendezte a Bombay elnökség sorsát. 1936–1937 körül Sindh és Aden külön közigazgatási státuszt kaptak; 1947-ben a Bombay elnökség területének nagy része az indiai függetlenséggel összhangban India részévé vált, míg a Szindh rész a Pakisztánhoz került. Az önálló India kormányzata 1950 után további közigazgatási átszervezéseket hajtott végre: a korábbi elnökség területéből kialakult a Bombay State, amelyet 1960-ban nyelvi alapon további államokra, köztük Gujaratra és Maharashtrára osztottak.

Örökség

A Bombay elnökség öröksége jól látható a mai Mumbai, Gujarat és Maharashtra városaiban és intézményeiben: a brit korszak infrastruktúrája (kikötők, vasút, közigazgatási épületek), a városi multilaterális kultúra és a korszakban kibontakozó ipari és kereskedelmi kapcsolatok hosszú távon formálták a régió gazdasági és társadalmi fejlődését.

Rövid áttekintés — fontos jellemzők

  • Keletkezés: 17. századi brit kereskedelmi állomásból fejlődött ki.
  • Főközpont: Bombay (ma Mumbai), a legfontosabb kikötő és városi központ.
  • Terület: magában foglalta mai Gujarat, Maharashtra nyugati részeit, Karnataka északi részét, valamint egy időben Szindhet és Adenet.
  • Közigazgatás: vegyes rendszer — közvetlen brit igazgatás és hercegi államok kombinációja.
  • Megszűnés/átalakulás: 1947 után a terület India és Pakisztán része lett; a Bombay State később feloszlott (pl. Gujarat és Maharashtra létrejötte).