Bombay elnökség — Brit India egykori közigazgatási tartománya
Bombay elnökség: Brit India történelmi közigazgatási területe — Gudzsarát, Maharashtra, Sindh és Aden kolonializmusának, gazdasági és politikai örökségének áttekintése.
A Bombay Presidency Brit India egykori tartománya volt. A 17. században a Brit Kelet-indiai Társaság kereskedelmi állomásaként indult, de később kiterjedt Nyugat- és Közép-India nagy részére, valamint Pakisztán és az Arab-félsziget egyes részeire.
Legnagyobb kiterjedésében a Bombay elnökség a mai Gudzsarát államból, Maharashtra állam nyugati kétharmadából, beleértve Konkan, Desh és Kandesh régióit, valamint az indiai Karnataka állam északnyugati részéből állt, továbbá magában foglalta Pakisztán Szindh tartományát és a jemeni Aden brit területét. Részben kerületekből állt, amelyek közvetlenül brit uralom alatt álltak, részben pedig bennszülött vagy hercegi államokból, amelyeket helyi uralkodók irányítottak egy kormányzó igazgatása alatt.
A terület fejlődése és közigazgatási státusza több évszázadon át változott. Bombay (ma Mumbai) a terület északi és központi részeinek legfontosabb kereskedelmi és közigazgatási központjává vált: kikötője stratégiai szerepet játszott a tengeri kereskedelemben, és a város hamar ipari, pénzügyi és kulturális központtá nőtte ki magát. A Brit Kelet-indiai Társaság 1668 körül vette át a Bombay-szigeteket a brit koronától, és innen indult az elnökség későbbi kiépítése.
Közigazgatás és szerkezet
- A Bombay elnökség élén általában egy brit kormányzó (governor) állt, akit a bukott hatalmi központ, a Indiai kormány (Viceroy) felügyelete mellett neveztek ki.
- A területet több kerületre (district) és adminisztratív régióra osztották. Egyes részek közvetlen brit igazgatás alatt álltak, másokat brit "rezidensek" és ügynökök felügyeltek a helyi hercegi államoknál.
- A 19. és 20. század folyamán fokozatosan alakultak meg helyi tanácsok és törvényhozó testületek, különösen a 19. század második felétől és az 1919–1935 közötti alkotmányreformok hatására.
Területi változások
A Bombay elnökség kiterjedése a 19. században és a 20. század első felében jelentősen módosult. A Szindh területet a brit hadsereg annektálta a 19. század közepén, és hosszabb ideig a Bombay elnökséghez tartozott, majd az 1930-as években külön közigazgatási státuszt kapott. Aden az 1830-as–1840-es évektől brit érdekszféra része lett, és kezdetben a Bombay elnökség felügyelete alatt állt; később, a 1930-as évek végén Aden külön koronagyarmattá vált.
Princely államok
A Bombay elnökség területén sok kisebb és közepes méretű hercegi állam (princely state) található, amelyek viszonya a brit hatalomhoz változó volt: bizonyos államok nagyfokú belső autonómiát élveztek, míg a kül- és védelmi ügyekben a brit rezidensek befolyása érvényesült. Ilyen uralkodó államok például Baroda (Vadodara), Kolhapur, Junagadh, Bhavnagar, Porbandar, Gondal és Rajkot.
Népesség, nyelvek és vallások
A elnökségben sokféle etnikai és nyelvi közösség élt. A nyelvek közé tartozott a gujaráti, maráthi, kannada és szindhi, valamint a közigazgatásban az angol is jelentős szerepet játszott. Vallási szempontból hinduk, muszlimok, parsik és kisebb keresztény közösségek éltek együtt, a városi központokban jellemző volt a kulturális sokszínűség.
Gazdaság
A Bombay elnökség gazdasági jelentőségét elsősorban tengeri kereskedelme és ipara adta. A kikötőkön keresztül folyt a textil-, gyapot- és egyéb áruk exportja; a 19. században a gőzhajózás és a vasút kiépítése tovább növelte a kereskedelmi áramlásokat. Bombay városa ipari központtá fejlődött: textilgyárak, finanszírozási intézmények és kereskedőházak települtek oda. A mezőgazdasági termelés (gabonafélék, gyapot) és a helyi kézműipar szintén fontosak voltak az elnökség gazdaságában.
Politikai változások és megszűnés
A Brit India általános átalakulása a 20. század első felében, majd az 1947-es függetlenség és felosztás (Partition) alapvetően átrendezte a Bombay elnökség sorsát. 1936–1937 körül Sindh és Aden külön közigazgatási státuszt kaptak; 1947-ben a Bombay elnökség területének nagy része az indiai függetlenséggel összhangban India részévé vált, míg a Szindh rész a Pakisztánhoz került. Az önálló India kormányzata 1950 után további közigazgatási átszervezéseket hajtott végre: a korábbi elnökség területéből kialakult a Bombay State, amelyet 1960-ban nyelvi alapon további államokra, köztük Gujaratra és Maharashtrára osztottak.
Örökség
A Bombay elnökség öröksége jól látható a mai Mumbai, Gujarat és Maharashtra városaiban és intézményeiben: a brit korszak infrastruktúrája (kikötők, vasút, közigazgatási épületek), a városi multilaterális kultúra és a korszakban kibontakozó ipari és kereskedelmi kapcsolatok hosszú távon formálták a régió gazdasági és társadalmi fejlődését.
Rövid áttekintés — fontos jellemzők
- Keletkezés: 17. századi brit kereskedelmi állomásból fejlődött ki.
- Főközpont: Bombay (ma Mumbai), a legfontosabb kikötő és városi központ.
- Terület: magában foglalta mai Gujarat, Maharashtra nyugati részeit, Karnataka északi részét, valamint egy időben Szindhet és Adenet.
- Közigazgatás: vegyes rendszer — közvetlen brit igazgatás és hercegi államok kombinációja.
- Megszűnés/átalakulás: 1947 után a terület India és Pakisztán része lett; a Bombay State később feloszlott (pl. Gujarat és Maharashtra létrejötte).
Bombay Presidency 1909-ben, déli része
Bombay Presidency 1909-ben, északi része
Korai történelem
Az első brit település a Bombay elnökség területén 1618-ban volt, amikor a Kelet-indiai Társaság gyárat alapított Suratban. A briteket a mogul császár, Dzsahangir által kiadott oklevél védte. Bombay abban az időben Portugália ellenőrzése alatt állt. 1661-ben Bombayt a brit kormánynak adták, Braganza Katalin hozományának részeként, amikor feleségül ment II Károly angol királyhoz. 1668-ban Bombayt a Kelet-indiai Társaságnak adták át évi 10 fontért. 1687-ben Bombay lett a Társaság indiai területeinek fővárosa. Azonban 1753-ban Kalkutta lett a Bombayi Kormány irányítása alatt.
Expansion
A 18. században a Maratha Birodalom gyorsan növekedett, meghódítva Konkant és Kelet-Gudzsarát nagy részét a Mogul Birodalomtól. Nyugat-Gudzsarátban, beleértve Kathiawart és Kutchot, a gyengülő mugli ellenőrzés sok helyi uralkodónak tette lehetővé, hogy függetlenné váljon. A britek és a marathák közötti első ütközet az 1774-ben kezdődött első angol-maratha háború volt, amely az 1782-es szalbai szerződéssel végződött. A szerződés azt jelentette, hogy a Bombay-sziget melletti Szalbai-szigetet a briteknek adták. A britek 1800-ban foglalták el Suratot. A brit terület az 1803-ban véget ért második angol-maratha háborúban lett nagyobb.1803-ban a Bombayi Elnökség csak Salsette, a kikötő szigetei (1774 óta), Surat és Bankot (1756 óta) tartozott hozzá; de 1803 és 1827 között az elnökség még tovább bővült. A gudzsaráti körzetek 1805-ben kerültek a bombayi kormányhoz, és 1818-ban kibővültek. Kathiawar és Mahikantha kis államokat 1807 és 1820 között brit irányítás alatt álló hercegi államokká szervezték.
Az 1857-es felkelés után a Brit Kelet-indiai Társaság uralma megszűnt, és India a brit kormány közvetlen ellenőrzése alá került. 1932-ben Ádent elválasztották Bombaytől, és külön tartományt hoztak létre, Szind pedig 1936. április 1-jén vált külön tartományt alkotott.
Emberek
A Bombay elnökség nagy és sokszínű lakossággal rendelkezett. Az 1901. évi népszámlálás szerint összesen 25 468 209 ember élt itt. Vallás szerint a lakosság 19 916 438 hindu, 4 567 295 muzulmán, 535 950 dzsain, 78 552 zoroasztriánus és körülbelül 200 000 keresztény volt.Sindhben az iszlám volt a fő vallás a 8. századi arab hódítás óta. Gudzsarátban a fő vallás a hinduizmus, bár a tartomány számos részén muszlim királyságok hagytak befolyást. A Dekkán a marathik otthona, akik a lakosság 30%-át tették ki. A Konkanban a portugálok uralma miatt különböző keresztény kasztok éltek.
Az elnökség fő nyelvei a szindhi Sindhben, a kutchi Kutchban, a gujarati és a hindusztáni Gujaratban, a marathi Thanában és a központi körzetben, a gujarati és a marathi Khandeshben, valamint a marathi és a kannada a déli körzetben. Voltak még bhil (120 000) és cigány (30 000) nyelvjárások is.
A függetlenség után
1947-ben Bombay tartomány az újonnan függetlenné vált India, Szindh tartomány pedig Pakisztán része lett. 1950-ben Bombay tartományt Bombay Állammá szervezték át, amely magában foglalta a hercegségi államokat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Bombay Presidency?
V: A Bombay Presidency Brit India egykori tartománya volt.
K: Hogyan kezdődött a Bombayi Elnökség?
V: A Bombayi Elnökség a 17. században a Brit Kelet-indiai Társaság kereskedelmi állomásaként indult.
K: Milyen területeket foglalt magában a Bombayi Elnökség legnagyobb kiterjedésében?
V: A Bombayi Elnökség magában foglalta Nyugat- és Közép-India nagy részét, valamint Pakisztán és az Arab-félsziget egyes részeit. Legnagyobb kiterjedésében a mai Gudzsarát állam, Mahárástra állam nyugati kétharmada, beleértve Konkan, Desh és Kandesh régióit, valamint az indiai Karnataka állam északnyugati részét foglalta magába, továbbá Pakisztán Szindh tartományát és a jemeni Aden brit területet.
K: Miből állt a Bombayi elnökség?
V: A Bombay Presidency részben kerületekből állt, amelyek közvetlenül brit uralom alatt álltak, részben pedig bennszülött vagy hercegi államokból, amelyeket helyi uralkodók irányítottak egy kormányzó igazgatása alatt.
K: Kik irányították a Bombayi Elnökségen belül a bennszülött vagy hercegi államokat?
V: A Bombay elnökségben lévő bennszülött vagy fejedelmi államokat helyi uralkodók irányították egy kormányzó igazgatása alatt.
K: Maharashtra állam mely régiói tartoztak a Bombayi Elnökséghez?
V: Maharashtra állam nyugati kétharmada, beleértve Konkan, Desh és Kandesh régióit, a Bombayi Elnökséghez tartozott.
K: Milyen más területek tartoztak még a Bombayi elnökséghez?
V: A Bombayi Elnökséghez tartozott továbbá Nyugat- és Közép-India nagy része, Pakisztán egyes részei és a jemeni Aden brit terület.
Keres