New Deal: Roosevelt programsorozata a Nagy Gazdasági Világválság kezelésére
New Deal: Roosevelt átfogó programjai a Nagy Gazdasági Világválság leküzdésére — munkahelyteremtés, agrárreformok és infrastrukturális beruházások, amelyek átalakították Amerikát.
A New Deal egy átfogó amerikai gazdaság- és társadalompolitikai programsorozat volt, amelyet Franklin D. Roosevelt indított el elnöksége alatt a Nagy Gazdasági Világválság következményeinek kezelésére. Célja a sürgős segélynyújtás (relief), a gazdasági helyreállítás (recovery) és a hosszabb távú reformok (reform) összehangolt megvalósítása volt. A New Deal-re gyakran két egymást követő szakaszként hivatkoznak: az Első New Deal-re (1933 körül, a krízis azonnali kezelésére) és a Második New Deal-re (1935 körül, a strukturális reformok és a szociális védelem megerősítésére).
Miért volt szükség a New Deal-re?
A 1929 utáni összeomlás súlyos munkanélküléshez, bankcsődökhöz és megtakarítások elértéktelenedéséhez vezetett; az agrárszektorban pedig a túltermelés és az árak összeomlása tetézte a gondokat. Roosevelt programjaival a szövetségi kormány jelentősen növelte beavatkozását a gazdaságban, hogy enyhítse a szociális feszültségeket és megakadályozza a további összeomlást.
Főbb intézkedések és programok
Az Első New Deal gyors, direkt beavatkozásokra összpontosított, többek között:
- Bankreformok: sürgősségi bankzár (bank holiday), az Emergency Banking Act és a váltakozó szabályozások, amelyek helyreállították a lakosság bankokba vetett bizalmát.
- Munkaalapú és közmunka-programok: a Civilian Conservation Corps (CCC) fiatalok környezetvédelmi munkákat végzett, míg a Civil Works Administration (CWA) rövid távú munkahelyeket teremtett.
- Állami beruházások: Public Works Administration (PWA) nagy infrastrukturális projektekre és a Tennessee Valley Authority (TVA) regionális fejlesztésre és villamosenergia-termelésre fókuszált.
- Mezőgazdasági szabályozás: az Agricultural Adjustment Act (AAA) célja a túltermelés csökkentése és a termelői árak stabilizálása volt.
- Ipari szabályozás: a National Recovery Administration (NRA) iparági önkéntes kódexeket próbált bevezetni a verseny és bérek rendezésére (a programot később alkotmányellenesnek nyilvánították).
A Második New Deal (kb. 1935–1938) nagyobb hangsúlyt helyezett a tartós társadalmi védelemre és a munkavállalói jogokra:
- WPA (Works Progress Administration): kiterjedt közmunkaprogram, amely százezreknek biztosított munkát és finanszírozott iskolai, kulturális és infrastrukturális projekteket.
- Szociális biztosítás: a 1935-ös Social Security Act bevezette az időskori nyugdíjat, munkanélküli-ellátást és segélyprogramokat a legelesettebbeknek.
- Munkajogok erősítése: a National Labor Relations Act (Wagner Act) segítette a szakszervezetek szerveződését és kollektív tárgyalási jogát.
- Bank- és pénzügyi reformok: például a Glass–Steagall-szabályok és a Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) létrehozása a betétek védelmére.
A programok rövid áttekintése (rövidítések és feladatok)
- CCC: Civilian Conservation Corps — természetvédelmi és erdőgazdálkodási munkák fiatalok számára.
- WPA: Works Progress Administration — széles körű közmunkaprogram építési, kulturális és adminisztratív projektekre.
- FDR: Franklin Delano Roosevelt — az elnök, aki a New Deal architektúráját vezette.
- AAA: Agricultural Adjustment Act — a mezőgazdasági termelés és árak szabályozása (kompenzáció a termelés csökkentéséért).
- TVA: Tennessee Valley Authority — regionális fejlesztés, árvízvédelem és energiaellátás a Tennessee-völgyben.
- HOLC: Home Owners' Loan Corporation — jelzálog-adósság átütemezését és lakástulajdonosok megsegítését szolgáló intézmény.
- FERA: Federal Emergency Relief Administration — közvetlen segélynyújtás az államoknak és egyéneknek a krízis idején.
- PWA: Public Works Administration — nagyobb, kormány által finanszírozott infrastrukturális beruházások.
- CWA: Civil Works Administration — rövid távú közmunka program.
- NRA: National Recovery Administration — ipari szabályozást és bérek rendezését célzó program (kétséges alkotmányosság miatt megszűnt).
Gazdasági és társadalmi hatások
A New Deal részben sikeres volt: helyreállította a pénzügyi rendszerek stabilitását, sokmillió embernek adott ideiglenes és tartós munkát, és megteremtette a modern amerikai jóléti állam alapjait (például a társadalombiztosítást). Ugyanakkor a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatás csak fokozatosan valósult meg, és a második világháború mobilizációja játszott kulcsszerepet a teljes kilábalásban.
Kritika és alkotmányjogi viták
A New Dealet élesen bírálták mind a konzervatívok, akik túlzott állami beavatkozást láttak és költségvetési fegyelmet hiányoltak, mind a baloldal egy része, amely szerint a programok nem mentek elég messzire a nagyvállalatok és a vagyonosok terheinek igazságosabb újraelosztásáig. Több intézkedést bíróság alkotmányellenesnek nyilvánított a 1930-as évek közepén, ami később jogi és politikai finomhangolásokhoz vezetett.
Szakszervezeti tagság alakulása (példák)
A New Deal és a hozzá kapcsolódó törvények (pl. Wagner Act) jelentősen növelték a szakszervezetek erejét az 1930-as és 1940-es években. Például a szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági dolgozók aránya (háttéradatok, példák):
- 1930: 11,6%
- 1937: 22,6%
- 1945: 35,5% (a tagság egy történelmi csúcsa)
- 1999: 13,9% (a későbbi hanyatlás példája)
Hagyaték
A New Deal tartósan átalakította az Egyesült Államok kormányának szerepét: a szövetségi állam aktív gazdaság- és társadalompolitikai szereplővé vált, amely képes közvetlen támogatást nyújtani polgárainak és beavatkozni a gazdasági stabilitás érdekében. Infrastrukturális beruházások, a társadalombiztosítás és a munkajogi szabályozás máig ható intézményi örökségként maradtak meg.
A New Dealről további részletek találhatók a különböző programokról és törvényekről; annak értékelése továbbra is vitatott a történészek és közgazdászok között, de konszenzus van abban, hogy a New Deal alapvető fordulatot jelentett az amerikai kormányzati politika történetében.

Franklin Delano Roosevelt 1933-ban.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a New Deal?
V: A New Deal egy programsorozat volt, amelyet Franklin D. Roosevelt amerikai elnök indított a nagy gazdasági világválság okozta problémák megoldására.
K: Hogyan oszlik meg a New Deal?
V: A New Deal-t gyakran két kisebb New Deal-re osztják: az Első New Deal-re és a Második New Deal-re.
K: Mi történt Roosevelt elnökségének első száz napja alatt?
V: Roosevelt elnökségének első száz napja alatt Roosevelt és kormánya számos tervet javasolt a gazdaság rendbetételére.
K: Mekkora volt a szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági munkások aránya 1930-ban?
V: A szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági munkások aránya 1930-ban 11,6% volt.
K: Mennyi volt a szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági dolgozók aránya 1999-ben?
V: A szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági dolgozók aránya 1999-ben 13,9% volt.
K: Milyen programokat indítottak a New Deal keretében?
V: A New Deal keretében indított programok közé tartozik a CCC (Civilian Conservation Corps), WPA (Works Progress Administration), AAA (Agricultural Adjustment Act), TVA (Tennessee Valley Authority), HOLC (Home Owners Loan Corporation), FERA (Federal Emergency Relief Administration), PWA (Public Works Administration), CWA (Civil Works Administration) és NRA (National Recovery Administration).
K: Mekkora volt a szakszervezetekben dolgozó nem mezőgazdasági dolgozók aránya 1945-ben?
V: A nem mezőgazdasági dolgozók aránya a szakszervezetekben 1945-ben 35,5% volt.
Keres