Bertrand Russell (1872–1970) – filozófus, logikus, matematikus, békeaktivista

Nagy-Britannia gazdasági és politikai felemelkedésének csúcsán született, és csaknem egy évszázaddal később halt meg influenzában, amikor a Brit Birodalom már szinte teljesen eltűnt, hatalma két győztes, de gyengítő világháborúban szétfoszlott. Russell hangja még 90 éves korában is hatalmas erkölcsi tekintélyt sugárzott. Russell sokat támogatta a nukleáris leszerelést, de nem támogatta az amerikaiak vietnami háborúját, még akkor sem, amikor az népszerű volt.

1950-ben Russellt irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "változatos és jelentős írásai elismeréseként, amelyekben a humanitárius eszmék és a gondolat szabadsága mellett száll síkra". Influenzában halt meg.

Russel A tudomány hatása a társadalomra című könyvében azt írta:

" Úgy gondolom, hogy az a téma, amely politikailag a legfontosabb lesz, a tömegpszichológia. A tömegpszichológia tudományos szempontból nem túl fejlett tudomány, és eddig nem az egyetemeken tanítottak róla: reklámszakemberek, politikusok és mindenekelőtt diktátorok voltak a professzorai. Ez a tanulmány mérhetetlenül hasznos a gyakorlati emberek számára, akár meg akarnak gazdagodni, akár meg akarják szerezni a kormányt. Jelentőségét a modern propagandamódszerek elterjedése óriási mértékben megnövelte. Ezek közül a legbefolyásosabb az, amit "oktatásnak" neveznek. A vallás is szerepet játszik, bár egyre csökkenő mértékben; a sajtó, a mozi és a rádió egyre nagyobb szerepet játszik...

Ez a téma akkor fog nagyot lépni előre, ha a tudósok egy tudományos diktatúra alatt foglalkoznak vele... A jövő szociálpszichológusainak számos osztálynyi iskolás gyermeke lesz, akiken különböző módszereket fognak kipróbálni annak a megingathatatlan meggyőződésnek a kialakítására, hogy a hó fekete. Hamarosan különböző eredményekre fognak jutni. Először is, hogy az otthon hatása akadályozó. Másodszor, hogy nem sokat lehet tenni, hacsak nem kezdődik meg a beavatás tízéves kor előtt. Harmadszor, hogy a megzenésített és ismételten intonált versek nagyon hatásosak. Negyedszer, hogy a hó fehérnek tartása a különcség beteges ízlését mutatja. De én előre látom. A jövő tudósaira vár, hogy ezeket a maximákat pontosítani tudják, és pontosan kiderítsék, mennyibe kerül fejenként, ha a gyerekekkel elhitetik, hogy a hó fekete, és mennyivel kevesebbe, ha elhitetik velük, hogy sötétszürke. Bár ezt a tudományt szorgalmasan tanulmányozni fogják, de mereven a kormányzó osztályra lesz korlátozva. A lakosság nem tudhatja meg, hogyan alakult ki a meggyőződése. Amikor a technika tökéletesedik, minden kormány, amely egy nemzedék óta az oktatásért felelős, képes lesz arra, hogy biztonságosan, hadseregek és rendőrök nélkül ellenőrizze alattvalóit."

Mint férfi

"Bertrand Russell nem kívánta volna, hogy bármilyen szentnek nevezzék, de nagyszerű és jó ember volt."

- A.J. Ayer, Bertrand Russell, NY: Russell Russell: Viking Press, 1972.

Mint filozófus

"Nehéz túlbecsülni, hogy Russell gondolkodása milyen mértékben uralta a huszadik századi analitikus filozófiát: gyakorlatilag a filozófia fejlődésének minden irányzata vagy tőle származik, vagy rajta keresztül alakult át. Maga az analitikus filozófia jobban köszönheti létét Russellnek, mint bármely más filozófusnak."

- Nicholas Griffin, The Cambridge Companion to Bertrand Russell, Cambridge: Cambridge University Press, 2003.

Íróként és a történelemben elfoglalt helye

"Russell prózáját T. S. Eliot David Hume prózájához hasonlította. Én magasabbra sorolnám, mert több színe, leve és humora van. De a főművében világosnak, izgalmasnak és mélyrehatónak lenni az erények olyan kombinációja, amely kevés filozófusnak adatott meg. Bertrand Russell filozófiai írásaival halhatatlanságot szerzett."

- Sidney Hook, Out of Step, An Unquiet Life in the 20th Century, NY: Carol & Graff, 1988.

"Russell könyveit két színnel kellene bekötni, a matematikai logikával foglalkozó könyveket piros színnel - és minden filozófushallgatónak el kellene olvasnia őket; az etikával és politikával foglalkozó könyveket kék színnel - és senkinek sem szabadna megengedni, hogy elolvassa őket."

- Ludwig Wittgenstein idézi: Rush Rhees, Recollections of Wittgenstein, Oxford Paperbacks, 1984.

Matematikusként és logikusként

A Principia: "...maradandó értéke egyszerűen a matematika központi fogalmainak, alapvető törvényeinek és összefüggéseinek mélyebb megértése volt. Teljes lefordíthatóságuk csupán elemi logikára és egy egyszerű, ismerős, kéthelyes predikátumra, a tagságra, önmagában is filozófiai szenzáció."

- W.V. Quine, From Stimulus to Science, Cambridge: Harvard University Press, 1995.

Mint aktivista

"Ó, Bertrand Russell! Ó, Hewlett Johnson! Hol, ó hol volt akkoriban a te lángoló lelkiismereted? "

- Alekszandr I. Szolzsenyicin, The Gulag Archipelago, Harper & Row, 1974.

Az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjeként

Más szóval, kifejezetten nem a filozófiához való vitathatatlanul nagyszerű hozzájárulásaiért - A matematika alapelvei, "A jelölésről" és a Principia Mathematica - kapta a kitüntetést, hanem a későbbi munkáiért, amelyeket filozófustársai egyöntetűen gyengébbnek tartottak.

- Ray Monk, Bertrand Russell, Az őrület szelleme, 332. o.

Egy lánytól

"Ő volt a leglenyűgözőbb férfi, akit valaha ismertem, az egyetlen férfi, akit valaha szerettem, a legnagyszerűbb férfi, akivel valaha is találkozni fogok, a legviccesebb, a legvidámabb, a legbájosabb. Kiváltság volt őt ismerni, és hálát adok Istennek, hogy az apám volt."

- Katharine Tait, My Father Bertrand Russell, NY: Harcourt Brace Jovanovich, 1975, 202. o.

• "A háború nem dönti el, hogy kinek van igaza. Csak azt, hogy ki marad." (Gyakran Russellnek tulajdonítják, de nincs forrás.)
• "A boldogság titka az, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy a világ szörnyű, szörnyű, szörnyű". (Forrás: Alan Wood, Bertrand Russell, a szenvedélyes szkeptikus, 1957)
• "Az egész világgal az a baj, hogy a bolondok és a fanatikusok mindig olyan biztosak önmagukban, a bölcsebb emberek viszont tele vannak kételyekkel." (Forrás?)
• "A beszélgetéséből [Aldous Huxley] meg lehetett állapítani, hogy az Encyclopaedia Britannica melyik kötetét olvasta. Egyik nap az Alpok, az Andok és az Appenninek, a következő nap pedig a Himalája és a hippokratészi eskü." (Forrás: B: Parris, M., Megvetés: With Added Vitriol, London: Penguin, 1996, idézi Russell 1963-as levelét Ronald W. Clarknak)
• "Mese két erkölcsről" "Nem kedvelem Nietzschét - írta Russell -, mert szereti a fájdalom szemlélését, mert az önhittséget kötelességgé emeli, mert azok az emberek, akiket a legjobban csodál, hódítók, akiknek dicsősége az emberek halálának okossága". (Forrás: A nyugati filozófia története, Nietzsche-fejezet, utolsó bek.)

• Russell teáskannája