Bertrand Russell (1872–1970) – filozófus, logikus, matematikus, békeaktivista

Bertrand Russell élete és gondolatai: filozófus, logikus, matematikus és békeaktivista – életrajz, meghatározó esszék és vitatott nézetek átfogó, olvasmányos bemutatása.

Szerző: Leandro Alegsa

Bertrand Arthur William Russell, 3rd Earl Russell, OM, FRS, (1872. május 18. – 1970. február 2.) a 20. század egyik legismertebb gondolkodója volt. Már kortársai is így emlegették: értelmisége, aki egyszerre volt filozófus, logikus és matematikus. Walesben született nemesi családban, de élete nagy részét Angliában töltötte, pályafutása főként a 20. században zajlott.

Élete röviden

Russell arisztokrata családból származott, politikai múltú rokonsággal; fiatalon veszítette el szüleit, ez meghatározó volt neveltetésében. Cambridge-ben tanult matematikát és filozófiát, majd hamar kiemelkedett logikai munkáival. Élete során többször nősült és több gyermeke született; nyilvános szerepe 1931-től megerősödött, amikor tagja lett a Lordok Házának.

Filozófiai és logikai munkásság

Russell a modern analitikus filozófia egyik alapító alakja volt. Törekvése az volt, hogy a matematika és a tudomány megalapozása logikai elemzésre épüljön (az ún. logizmus). Legismertebb logikai eredményei közé tartozik a Russell-paradoxon, amely rámutatott a naiv halmazelmélet ellentmondásaira, és amelynek kezelése a matematikai logika fejlődését gyorsította fel. A paradoxon kezelésére bevezette a típusteóriát, amely a későbbi formális rendszerek gyakorlatára is hatott.

Leghíresebb filozófiai esszéje az "On Denoting" című dolgozat (1905), amely a megnevezések és a jelentés problémáit tárgyalta, és alapvető befolyással volt a nyelvfilozófia fejlődésére. Russell és Alfred North Whitehead közösen jegyezték a Principia Mathematica-t, amely nagyszabású kísérlet volt a matematika logikai alapokra helyezésére (a mű többkötetes, 1910–1913 körül jelent meg).

Russell fejlesztette tovább az ún. logikai atomizmus eszméjét, amely szerint a világ elemi tényekből áll, és a nyelv feladata ezeknek a tényeknek a pontos leírása. Tanításai és írásai erősen hatottak tanítványaira és kortársaira, így például Ludwig Wittgenstein-re is, aki korai munkáiban Russell hatását tükrözte.

Ismeretterjesztés és fő művek

Russell nemcsak szakmai dolgozatokat írt, hanem nagy közönségnek szóló könyveket is: ilyen például The Problems of Philosophy (magyarul: A filozófia problémái), az átfogó A History of Western Philosophy (magyarul: A nyugati filozófia története), továbbá számos esszé és vitairat, amelyek a mindennapi élet kérdéseit is taglalták. Írásaiban igyekezett a filozófiát népszerűsíteni, és sok témában kifejtette véleményét – egyaránt foglalkozott elvont elméleti problémákkal és gyakorlati kérdésekkel.

Politikai nézetek és aktivizmus

Russell közéleti szerepvállalása kiterjedt: egész életében ismert volt liberális és szocialista érzelmei miatt, valamint határozottan háborúellenes aktivista volt. Az első világháború idején nyíltan bírálta a háborút, amiért börtönbüntetésre is ítélték (1918). Később a nukleáris fegyverkezés elleni harc fontos alakja lett: az 1950-es években részt vett a nukleáris leszerelésért folytatott kampányokban, ő és más tudósok jegyezték az 1955-ös Russell–Einstein nyilatkozatot, amely a világméretű atomveszélyre figyelmeztetett. Aktivizmusa miatt többször tartóztatták le, és szónoklataival milliók figyelmét hívta fel béke- és emberi jogi ügyekre.

Vita és ellentmondások

Russell személye és nézetei sokszor ellentmondásosak voltak. Egyes nézeteit – különösen magánéleti és erkölcsi állításait – korának és ma is éles viták övezték. Ugyanakkor sokan tisztelték őt mint a kreatív és racionális gondolkodó példaképét, aki a tudományos gondolkodást és a humanista értékeket egyszerre hirdette.

Díjak, elismerések és örökség

Russell élete során számos elismerést kapott: tagja volt a Királyi Társaságnak (FRS), megkapta az OM kitüntetést, és 1950-ben irodalmi Nobel-díjat nyert „sokoldalú és jelentős írásaiért, amelyekben az emberiesség eszméit és a gondolkodás szabadságát védelmezte”. Munkássága alapvetően befolyásolta a 20. századi filozófia, logika és nyelvfilozófia alakulását, és ma is gyakran idézik, tanítják és vitatják gondolatait.

Végső megjegyzés

Bertrand Russell hosszú, aktív és termékeny életet élt; munkássága egyszerre volt elméleti és gyakorlati, tudományos és közéleti. Írásai – a szakmai dolgozatoktól az ismeretterjesztő könyvekig – továbbra is fontos forrásai a filozófiai és logikai kutatásnak, valamint a béke- és emberi jogi diskurzusnak.

Személyes élet

Nagy-Britannia gazdasági és politikai felemelkedésének csúcsán született, és csaknem egy évszázaddal később halt meg influenzában, amikor a Brit Birodalom már szinte teljesen eltűnt, hatalma két győztes, de gyengítő világháborúban szétfoszlott. Russell hangja még 90 éves korában is hatalmas erkölcsi tekintélyt sugárzott. Russell sokat támogatta a nukleáris leszerelést, de nem támogatta az amerikaiak vietnami háborúját, még akkor sem, amikor az népszerű volt.

1950-ben Russellt irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "változatos és jelentős írásai elismeréseként, amelyekben a humanitárius eszmék és a gondolat szabadsága mellett száll síkra". Influenzában halt meg.

Beliefs

Russel A tudomány hatása a társadalomra című könyvében azt írta:

" Úgy gondolom, hogy az a téma, amely politikailag a legfontosabb lesz, a tömegpszichológia. A tömegpszichológia tudományos szempontból nem túl fejlett tudomány, és eddig nem az egyetemeken tanítottak róla: reklámszakemberek, politikusok és mindenekelőtt diktátorok voltak a professzorai. Ez a tanulmány mérhetetlenül hasznos a gyakorlati emberek számára, akár meg akarnak gazdagodni, akár meg akarják szerezni a kormányt. Jelentőségét a modern propagandamódszerek elterjedése óriási mértékben megnövelte. Ezek közül a legbefolyásosabb az, amit "oktatásnak" neveznek. A vallás is szerepet játszik, bár egyre csökkenő mértékben; a sajtó, a mozi és a rádió egyre nagyobb szerepet játszik...

Ez a téma akkor fog nagyot lépni előre, ha a tudósok egy tudományos diktatúra alatt foglalkoznak vele... A jövő szociálpszichológusainak számos osztálynyi iskolás gyermeke lesz, akiken különböző módszereket fognak kipróbálni annak a megingathatatlan meggyőződésnek a kialakítására, hogy a hó fekete. Hamarosan különböző eredményekre fognak jutni. Először is, hogy az otthon hatása akadályozó. Másodszor, hogy nem sokat lehet tenni, hacsak nem kezdődik meg a beavatás tízéves kor előtt. Harmadszor, hogy a megzenésített és ismételten intonált versek nagyon hatásosak. Negyedszer, hogy a hó fehérnek tartása a különcség beteges ízlését mutatja. De én előre látom. A jövő tudósaira vár, hogy ezeket a maximákat pontosítani tudják, és pontosan kiderítsék, mennyibe kerül fejenként, ha a gyerekekkel elhitetik, hogy a hó fekete, és mennyivel kevesebbe, ha elhitetik velük, hogy sötétszürke. Bár ezt a tudományt szorgalmasan tanulmányozni fogják, de mereven a kormányzó osztályra lesz korlátozva. A lakosság nem tudhatja meg, hogyan alakult ki a meggyőződése. Amikor a technika tökéletesedik, minden kormány, amely egy nemzedék óta az oktatásért felelős, képes lesz arra, hogy biztonságosan, hadseregek és rendőrök nélkül ellenőrizze alattvalóit."

Mit mondtak az emberek Russellről

Mint férfi

"Bertrand Russell nem kívánta volna, hogy bármilyen szentnek nevezzék, de nagyszerű és jó ember volt."

- A.J. Ayer, Bertrand Russell, NY: Russell Russell: Viking Press, 1972.

Mint filozófus

"Nehéz túlbecsülni, hogy Russell gondolkodása milyen mértékben uralta a huszadik századi analitikus filozófiát: gyakorlatilag a filozófia fejlődésének minden irányzata vagy tőle származik, vagy rajta keresztül alakult át. Maga az analitikus filozófia jobban köszönheti létét Russellnek, mint bármely más filozófusnak."

- Nicholas Griffin, The Cambridge Companion to Bertrand Russell, Cambridge: Cambridge University Press, 2003.

Íróként és a történelemben elfoglalt helye

"Russell prózáját T. S. Eliot David Hume prózájához hasonlította. Én magasabbra sorolnám, mert több színe, leve és humora van. De a főművében világosnak, izgalmasnak és mélyrehatónak lenni az erények olyan kombinációja, amely kevés filozófusnak adatott meg. Bertrand Russell filozófiai írásaival halhatatlanságot szerzett."

- Sidney Hook, Out of Step, An Unquiet Life in the 20th Century, NY: Carol & Graff, 1988.

"Russell könyveit két színnel kellene bekötni, a matematikai logikával foglalkozó könyveket piros színnel - és minden filozófushallgatónak el kellene olvasnia őket; az etikával és politikával foglalkozó könyveket kék színnel - és senkinek sem szabadna megengedni, hogy elolvassa őket."

- Ludwig Wittgenstein idézi: Rush Rhees, Recollections of Wittgenstein, Oxford Paperbacks, 1984.

Matematikusként és logikusként

A Principia: "...maradandó értéke egyszerűen a matematika központi fogalmainak, alapvető törvényeinek és összefüggéseinek mélyebb megértése volt. Teljes lefordíthatóságuk csupán elemi logikára és egy egyszerű, ismerős, kéthelyes predikátumra, a tagságra, önmagában is filozófiai szenzáció."

- W.V. Quine, From Stimulus to Science, Cambridge: Harvard University Press, 1995.

Mint aktivista

"Ó, Bertrand Russell! Ó, Hewlett Johnson! Hol, ó hol volt akkoriban a te lángoló lelkiismereted? "

- Alekszandr I. Szolzsenyicin, The Gulag Archipelago, Harper & Row, 1974.

Az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjeként

Más szóval, kifejezetten nem a filozófiához való vitathatatlanul nagyszerű hozzájárulásaiért - A matematika alapelvei, "A jelölésről" és a Principia Mathematica - kapta a kitüntetést, hanem a későbbi munkáiért, amelyeket filozófustársai egyöntetűen gyengébbnek tartottak.

- Ray Monk, Bertrand Russell, Az őrület szelleme, 332. o.

Egy lánytól

"Ő volt a leglenyűgözőbb férfi, akit valaha ismertem, az egyetlen férfi, akit valaha szerettem, a legnagyszerűbb férfi, akivel valaha is találkozni fogok, a legviccesebb, a legvidámabb, a legbájosabb. Kiváltság volt őt ismerni, és hálát adok Istennek, hogy az apám volt."

- Katharine Tait, My Father Bertrand Russell, NY: Harcourt Brace Jovanovich, 1975, 202. o.

Idézetek

  • "A háború nem dönti el, hogy kinek van igaza. Csak azt, hogy ki marad." (Gyakran Russellnek tulajdonítják, de nincs forrás.)
  • "A boldogság titka az, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy a világ szörnyű, szörnyű, szörnyű". (Forrás: Alan Wood, Bertrand Russell, a szenvedélyes szkeptikus, 1957)
  • "Az egész világgal az a baj, hogy a bolondok és a fanatikusok mindig olyan biztosak önmagukban, a bölcsebb emberek viszont tele vannak kételyekkel." (Forrás?)
  • "A beszélgetéséből [Aldous Huxley] meg lehetett állapítani, hogy az Encyclopaedia Britannica melyik kötetét olvasta. Egyik nap az Alpok, az Andok és az Appenninek, a következő nap pedig a Himalája és a hippokratészi eskü." (Forrás: B: Parris, M., Megvetés: With Added Vitriol, London: Penguin, 1996, idézi Russell 1963-as levelét Ronald W. Clarknak)
  • "Mese két erkölcsről" "Nem kedvelem Nietzschét - írta Russell -, mert szereti a fájdalom szemlélését, mert az önhittséget kötelességgé emeli, mert azok az emberek, akiket a legjobban csodál, hódítók, akiknek dicsősége az emberek halálának okossága". (Forrás: A nyugati filozófia története, Nietzsche-fejezet, utolsó bek.)

Lásd még

  • Russell teáskannája

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Bertrand Russell?


V: Bertrand Russell brit filozófus, logikus és matematikus volt, aki élete nagy részét Angliában töltötte.

K: Melyik században dolgozott Bertrand Russell?


V: Bertrand Russell főként a 20. században dolgozott.

K: Milyen díjat nyert Bertrand Russell 1950-ben?


V: Bertrand Russell 1950-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.

K: Mi az az "On Denoting" (A jelölésről) című könyv?


V: Az "On Denoting" (A jelölésről) egy Bertrand Russell által írt esszé, amelyet a 20. század egyik legnagyobb hatású filozófiai esszéjeként emlegetnek.

K: Melyek voltak azok a témák, amelyekről Bertrand Russell kifejtette véleményét?


V: Bertrand Russell számos témáról nyilvánított véleményt, köztük nagyon komoly kérdésekről és hétköznapi dolgokról is.

K: Népszerű volt Bertrand Russell?


V: Igen, Bertrand Russell ismert liberális, szocialista és háborúellenes aktivista volt, és milliók néztek fel rá, mint a kreatív és racionális élet prófétájára.

K: Bertrand Russell témákkal kapcsolatos álláspontja mindig széles körben elfogadott volt?


V: Nem, Bertrand Russell számos témában kifejtett álláspontja rendkívül ellentmondásos volt. 1931-től haláláig a Lordok Házának tagja volt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3