Edvard Grieg

Korai élet

Grieg 1843. június 15-én született Bergenben. Ősei skótok voltak, akik 1770 körül költöztek Norvégiába. A család eredeti nevét "Greig"-nek írták.

Grieg zenei családból származott. Édesanyja volt az első zongoratanára. Több iskolába is járt, és már fiatalon elkezdett komponálni. Kompozícióit mindig elvitte az iskolába, de a tanár nem mutatott nagy érdeklődést irántuk.

1858 nyarán Grieg megismerkedett a nagy norvég hegedűművésszel, Ole Bullal, aki a család barátja volt, és akinek a bátyja Grieg nagynénjének a felesége volt. Bull felfigyelt a 15 éves fiú tehetségére, és rábeszélte szüleit, hogy engedjék el a németországi Lipcsébe zenét tanulni.

Grieg beiratkozott a konzervatóriumba, ahol a zongorára koncentrált, és élvezte a lipcsei koncerteket és hangversenyeket. Nem szerette a konzervatóriumi tanulmányok fegyelmét, de így is nagyon jó jegyeket kapott. Az első zongoraestjét Svédországban adta. 1862-ben befejezte lipcsei tanulmányait, és visszament Bergenbe, ahol újabb hangversenyt adott.

1863-ban Grieg a dániai Koppenhágába ment, ahol három évig maradt. Megismerkedett J. P. E. Hartman és Niels Gade dán zeneszerzőkkel. Gade azt mondta neki, hogy menjen és írjon egy szimfóniát. Grieg nem érezte magát boldognak, hogy hosszú szimfóniát írjon, bár megpróbálta. Találkozott Rikard Nordraak norvég zeneszerzővel is, aki a norvég nemzeti himnuszt komponálta. Nordraak megmutatta Griegnek, milyen csodálatos a norvég népzene. Grieg addig alig hallott norvég népzenét. Amikor Nordraak meghalt, Grieg egy gyászindulót komponált a tiszteletére.

Érett évek

1867. június 11-én Grieg feleségül vette első unokatestvérét, Ninát. A következő évben megszületett egyetlen gyermekük, Alexandra. A következő nyáron Grieg dániai nyaralása alatt írta meg a-moll zongoraversenyét. Edmund Neupert 1869. április 3-án a koppenhágai Casino Színházban mutatta be a versenyművet. Maga Grieg nem tudott ott lenni, mert Christianában (ma "Oslo") vezényelt.

1869 nyarán Grieg lánya, Alexandra megbetegedett és 13 hónapos korában meghalt.

1870-ben Rómában találkozott Liszt Ferenccel. Liszt tette lehetővé, hogy Grieg utazási ösztöndíjat kapjon. Együtt játszották el Grieg 1. hegedűszonátáját, ami Lisztnek nagyon tetszett. Egy második látogatásra, áprilisban Grieg magával hozta a Zongoraversenyének kéziratát, amelyet Liszt látásból játszott el. Liszt tanácsokat adott neki a hangszereléssel kapcsolatban.

Grieg ideje nagy részét karmesterkedéssel és koncerteken való zongorázással töltötte. Gyakran utazott, és 1876-ban Bayreuthba utazott, hogy meghallgassa Wagner Ring-ciklusának első előadását. Az operákról kritikát írt egy norvég újság számára.

1876-ban Ibsen felkérte Grieget, hogy írjon kísérőzenét a norvég hősről, Peer Gyntről írt darabjának ősbemutatójára. E mű számos darabja nagyon népszerű lett. Játsszák őket zenekarok, valamint zongorára vagy zongora duóra készült feldolgozásokban.

Grieg otthona Troldhaugen Bergenben

Későbbi életút

1883-ban feleségével egy időre elváltak, bár a barátoknak sikerült rávenniük a párt, hogy újra találkozzanak, és négy hónapot töltöttek Rómában. Bergenben építettek egy Troldhaugen nevű házat, ahonnan kilátás nyílt a fjordra. A házba 1885-ben költöztek be, és Grieg élete végéig ott élt. Továbbra is utazgattak és koncerteztek. Ninának jó hangja volt, és férje dalait énekelte. Grieg csak saját műveit adta elő a koncerteken. Utolsó éveiben számos kitüntetést kapott.

Későbbi életében Grieg híres lett, bár soha nem lett gazdag. A norvég kormány nyugdíjat adott neki. Grieg zongoradarabjaiból néhány felvételt készített. Ezek a legelső gramofonfelvételek közé tartoznak. A hangzás nem túl jó, de megmutatják, hogy Grieg kiváló zongorista volt. Zongoradarabokat is rögzített zongorán.

Edvard Grieg 1907 őszén, 64 évesen, hosszú betegség után halt meg. Légzési problémáktól szenvedett, amióta 1860-ban, lipcsei diákként súlyosan megbetegedett. Temetésén több ezer ember vonult ki szülővárosának utcáira, hogy tisztelegjen előtte. Kívánságának megfelelően Rikard Nordraak saját gyászindulóját, valamint Frederic Chopin gyászindulóját játszották el. Az ő és felesége hamvait egy hegyi kriptában temették el a háza közelében, Troldhaugenben.

Zene

Grieget gyakran inspirálta a norvég népzene. Ez hallható dalaiban és néhány hangszeres zenéjében. Kamarazenéje 3 hegedűszonátát és egy csellószonátát, valamint egy zongoraszonátát és számos rövidebb zongoradarabot tartalmaz. Az egész világon nagyon ismertté azonban zongoraversenye és a Peer Gynthez írt zenéje tette. Egy másik népszerű műve a Holberg-szvit, amely eredetileg zongorára íródott, de később vonószenekarra hangszerelték.

Trivia

Grieg zongoraversenyének híres nyitánya az 1970-es években szerepelt a Morecambe és Wise vígjátékban. André Previn karmester volt a különleges vendégük a klasszikusnak számító szkeccsben.