A Sárkányhajó Fesztivál a Kínai Népköztársaságban évente megrendezett ünnep. Qu Yuan írót és kormányfőt ünnepli, aki nagyon régen élt és meghalt, mert nagyon szerette hazáját. A Sárkányhajó Fesztivál mindig a régi kínai naptár 5. hónapjának 5. napján van, de - mivel ez a naptár a Hold és nem a Nap változásán alapul - az új naptárban nem mindig ugyanazon a napon van. A régi naptár azonban hozzáad egy 13. hónapot, amikor az évszakoktól nagyon eltér, így a Sárkányhajó Fesztivál mindig késő tavasszal van.

Eredet és Qu Yuan története

A Sárkányhajó Fesztivál (kínaiul: Duānwǔ 端午, közismertebb neve: sárkányhajóünnep) eredetét hagyományosan Qu Yuanhoz (屈原) kötik, a kínai államférfihoz és költőhöz, aki Kr. e. 3. században élt. Miután politikai botrányok és árulás következtében száműzték, Qu Yuan fájdalommal látta hazája bukását, majd a Miluo-folyóba vetette magát. A lakosság — hogy megpróbálja megmenteni vagy megóvni testét — csónakokba pattant, dobokat vert, evezett körülötte (innen a sárkányhajó-versenyek eredete), és rizsételeket dobált a vízbe, hogy a halak azokat egyék, ne a holttestét.

Hagyományos szokások

  • Sárkányhajó-versenyek: zivataros evezősversenyek, amelyeken díszes, sárkányfejes csónakok mérik össze erejüket. A dob ritmusa és a csapatmunka fontos része a hagyománynak.
  • Zongzi: levelekbe (gyakran bambuszlevél) csomagolt, ragadós rizs (többféle töltelékkel: édes vörösbab, sós sertéshús, tojássárgája stb.). A zongzi készítése és evése központi része az ünnepnek.
  • Gyógynövények és védő amulettek: az emberek az ajtóra vagy a ruhára ürmöt (mugwort), kalamust vagy más védő növényeket helyeznek, hogy elűzzék a rossz szellemeket és a betegségeket. Gyerekek gyakran viselnek illatos tasakokat (párnákat) védelemül.
  • Realgar (xionghuang) bor: néhány helyen realgar-porral ízesített bort fogyasztanak vagy a gyerek bőrére kenik, mert a néphit szerint ez távol tartja a rovarokat és a betegséget.
  • Temetési és emlékező szertartások: Qu Yuan emlékére különböző helyeken koszorúkat, imákat vagy felajánlásokat tartanak.

Időpont, naptár és elnevezések

A fesztivál a holdnaptár 5. hónapjának 5. napján van (ezért néha Duanwu-fesztiválnak is nevezik). Mivel a holdnaptár alapján mozog, a Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik (általában május vége és június közepe között). A Duanwu neve szó szerint „a hónap és nap ötödik napja” jelentésű kínai kifejezés.

Modern megjelenés és nemzetközi elterjedés

Manapság a Sárkányhajó Fesztivál egyszerre kulturális, sport- és gasztronómiai esemény. A sárkányhajó-versenyek nemzetközi sporteseménnyé is váltak: versenyek vannak Ázsián kívül Európában, Észak- és Dél-Amerikában is. A fesztivált Kínában, Tajvanon, Hongkongban és Makaón hivatalos munkaszüneti napként tartják, és a kínai diaszpóra országaiban is megünneplik.

2009-ben a Sárkányhajó Fesztivált felvették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, ami tovább növelte a nemzetközi ismertségét és védelmét.

Regionális különbségek

A hagyományok helyenként eltérnek: míg a déli tartományokban a zongzi ízvilága inkább sós és fűszeres, addig északabbra édes töltelékeket találunk. A népi szokások, rítusok és a versenyek szabályai is régiónként változhatnak. A fesztiválnak rokon ünnepei vannak más ázsiai kultúrákban is (például Vietnamban Tết Đoan Ngọ), amelyek hasonló motívumokat viselnek, de sajátos helyi vonásokkal bírnak.

Mit érdemes kipróbálni?

  • Kóstolja meg a helyi zongzi-fajtákat (édes és sós változatokat egyaránt).
  • Ha lehetőség van rá, nézzen vagy vegyen részt egy sárkányhajó-versenyen — különösen hangulatosak a helyi népzenei és táncos kíséretek mellett.
  • Látogasson el múzeumokba vagy kulturális rendezvényekre, ahol Qu Yuan és a fesztivál történetével ismerkedhet meg mélyebben.

Összefoglalva: a Sárkányhajó Fesztivál egyszerre emlékezés, közösségi ünneplés és élénk népi hagyomány — a sárkányhajók ritmusa és a zongzi illata pedig a kínai kultúra egyik legismertebb és legszínesebb megnyilvánulása.