William Jefferson "Bill" Clinton (született William Jefferson Blythe III; 1946. augusztus 19.) amerikai politikus és humanitárius aktivista, aki 1993 és 2001 között az Egyesült Államok 42. elnöke volt. Megválasztásakor 46 éves volt, és a harmadik legfiatalabb elnök. A hidegháború végén lépett hivatalba. Clinton volt az első elnök a baby boom generációból. Clinton volt a második elnök, akit vád alá helyeztek. 1998-ban vád alá helyezték, mert hazudott a Monica Lewinskyvel való szexuális kapcsolatáról.

Korai élet és tanulmányok

Clintont Hope, Arkansas-ban született, apja meghalt a születése előtt. Anyja később újraházasodott, és Bill a mostohaapja, Roger Clinton nevét vette használatba. Középiskolai tanulmányai után Georgetown Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi kapcsolatokról, majd Rhodes-ösztöndíjjal az Oxfordi Egyetemen folytatta tanulmányait. Jogot végzett a Yale Law Schoolban, ahol megismerkedett jövendő feleségével, Hillary Rodham-mal; 1975-ben házasodtak össze. Közös gyermekük, Chelsea, 1980-ban született.

Korai politikai pálya Arkansasban

Mielőtt a nemzeti politikába lépett volna, Clinton Arkansas állam hivatalos tisztségeit töltötte be: 1977 és 1979 között az állam főügyésze volt, majd 1979 és 1981, valamint 1983 és 1992 között Arkansas állam kormányzója. Kormányzóként oktatási és gazdaságélénkítő programokat indított, és fiatal, dinamikus politikusként vált ismertté.

Elnökség: belpolitika

Clinton elnöksége alatt a gazdaság növekedett, a munkanélküliség csökkent, és a költségvetés több évben többletet mutatott. Elnöksége fontos belpolitikai intézkedései közé tartozik:

  • Gazdaságpolitika és költségvetés: a 1990-es évek közepén erős gazdasági növekedés és költségvetési hiánycsökkenés jellemezte az országot.
  • NAFTA: 1993-ban aláírták az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA), amelyet Clinton támogató politikaként hirdetett a kereskedelem élénkítésére.
  • Egészségügyi és szociálpolitika: felesége, Hillary Clinton vezette 1993–94-es egészségügyi reformkísérlet nem járt sikerrel, ugyanakkor 1996-ban Clinton aláírta a jövedelempótló és munka-központú Personal Responsibility and Work Opportunity Act nevű jóléti reformot.
  • Törvényhozás: aláírta a 1993-as Family and Medical Leave Act-et és a Brady-féle fegyverkorlátozási törvényt, valamint a 1994-es Violent Crime Control and Law Enforcement Act-t, amelyet később viták öveztek.

Elnökség: külpolitika

Clinton külpolitikáját a poszt–hidegháborús kihívások, a humanitárius beavatkozások és a gazdasági kapcsolatok rendezése jellemezte. Jelentősebb események és kezdeményezések:

  • Balkán: az Egyesült Államok és NATO szerepe a boszniai konfliktus lezárásában (1995) és a koszovói légicsapásokban (1999) fontos része volt politikájának.
  • Közel-Kelet: Clinton aktívan támogatta a béketárgyalásokat, a palesztin–izraeli rendezési folyamatokat, és részt vállalt több közvetítői próbálkozásban.
  • Globális ügyek: az elnökség idején folytatódott a NATO bővítése, és aktív volt a nemzetközi segélyezés, valamint a demokratikus átmenetek támogatása.

Vád és impeachment

Clinton elnökségét jelentősen beárnyékolta a Monica Lewinskyvel kapcsolatos viszonya és az azzal összefüggő vallomások. 1998-ban vád alá helyezték perverzió és tanúmeggyőzés megakadályozása miatt; a képviselőház 1998 decemberében alkotmányos vádakkal (impeachment) élt ellene. A Szenátus 1999 februárjában felmentette, így hivatalban maradhatott a két elnöki ciklus végéig. Az ügy hosszú politikai és társadalmi vitát váltott ki, és tartós hatással volt Clinton megítélésére.

Újradefiniált politika és örökség

Clinton politikai irányvonala gyakran nevezik a „harmadik útnak” vagy középre pozícionált demokráciapolitikának: pragmatikus, piacbarát megoldásokat keresett, miközben megpróbálta fenntartani a szociális biztonság elemeit. Elnökségének örökségét a gazdasági fellendülés, a költségvetési többlet és a külpolitikai beavatkozások, illetve a botrányok keveréke jellemzi. A szakértők és történészek értékelése ma is megosztott: sokan dicsérik gazdasági teljesítményét és bizonyos külpolitikai lépéseit, mások bírálják a döntések társadalmi következményeit és a 1994-es bűnügyi törvény egyes részeit.

Posztelnöki tevékenység

Clinton elnöksége után aktív szerepet vállalt jótékonysági és humanitárius ügyekben. A Clinton Alapítvány (Clinton Foundation) nemzetközi kezdeményezéseket indított egészségügyi programok, gazdasági fejlesztés és katasztrófa-elhárítás terén. Többször vett részt nemzetközi missziókban, adománygyűjtésben és a globális egészségügy előmozdításában. Emlékezetes visszaemlékezéseit és tapasztalatait könyvekben is megörökítette, többek között a My Life című önéletírásban.

Személyes élet

Clinton házastársa Hillary Rodham Clinton, aki 2009 és 2013 között az Egyesült Államok 67. külügyminisztere, 2001 és 2009 között New York szenátora volt, és a 2016-os amerikai elnökválasztáson pedig a demokraták elnökjelöltje volt. Családjuk, különösen Hillary pályafutása, szorosan összefonódott Bill Clinton közéleti megítélésével. Clinton az elnökség utáni években egészségügyi figyelmet kapott, életmódján és étrendjén változtatott az orvosi ajánlás szerint.

Bill Clinton alakja és politikai öröksége a mai napig élénk vitákat vált ki: támogatóinak szemében eredményes és karizmatikus vezető volt, kritikusai pedig a botrányok és bizonyos politikai döntések miatt bírálják. Munkássága jelentős hatással volt az Egyesült Államok 1990-es évekbeli politikai és gazdasági irányvonalára.