1992. évi amerikai elnökválasztás: jelöltek, eredmény és jelentősége
Részletes áttekintés az 1992. évi amerikai elnökválasztásról: jelöltek (Clinton, Bush, Perot), eredmény, okok és történelmi jelentőség — miért változtatta meg az amerikai politikát?
Az Egyesült Államokban 1992. november 3-án tartották az 1992. évi elnökválasztást. A három fő jelölt a következő volt: Bush, texasi republikánus és elnök; Bill Clinton, aki demokrata volt és Arkansas állam kormányzója; és Ross Perot független jelölt.
Jelöltek és csapatuk
- Bush (a hivatalban lévő elnök) választási társa: alelnök Dan Quayle.
- Bill Clinton (Demokrata Párt) választási társa: Al Gore, Tennessee szenátor. Clinton a „New Democrat” középutas politikai irányvonalat képviselte.
- Ross Perot (független) választási társa: James Stockdale. Perot üzletemberként főként az államháztartási hiány csökkentését és a gazdasági reformokat hangsúlyozta; röviden kilépett a kampányból nyáron, majd ősszel visszatért.
Eredmények
A választás győztese Bill Clinton lett. Az elektori szavazatok megoszlása a következő volt: Clinton 370, Bush 168, Perot 0 elektori szavazatot szerzett. Egy elnökjelöltnek a győzelemhez 270 elektori szavazat szükséges.
Népszerűségi (szavazópolgári) arányokat tekintve a verseny így alakult: Clinton kb. 43,0%, Bush kb. 37,4%, Perot kb. 18,9% (a kerekített értékek országszerte). Perot tehát jelentős harmadik szereplő volt, aki közel egyötödnyi szavazatot szerzett, de egy államot sem nyert meg az elektori rendszerben.
Kampány és döntő témák
A kampány központi témája a gazdaság volt. Az országot a korábbi évek gazdasági lassulása és a munkanélküliség aggasztotta; Clinton kampánya is gyakran hangoztatta a „It's the economy, stupid” jelmondatot, amely a gazdasági kérdések súlyát jelölte.
George H.W. Bush hiányos politikai népszerűségét több tényező is befolyásolta: megszegett egy korábbi, 1988-as ígéretet ("Read my lips: no new taxes" – magyarul: „Nincs új adó”), valamint a külpolitikai sikerek (a hidegháború vége és az Öbölháború) kevésbé tudták ellensúlyozni a választók hétköznapi gazdasági aggodalmait. Ross Perot a költségvetési hiány és az adósságcsökkentés kérdését állította a középpontba, és sok választót szólított meg a hagyományos kétpártrendszer elégedetlensége miatt. Hogy Perot mennyiben befolyásolta a végeredményt (azaz kinek a szavazataiból vitt el többet), vitatott és továbbra is elemzések tárgya.
Jelentőség és utóhatás
A választás több szempontból is mérföldkő volt:
- 12 évnyi republikánus elnökség után (Reagan–Bush-korszak) a Demokrata Párt ismét megszerezte a Fehér Házat.
- Bill Clinton kormányzata a „középre húzás” és a gazdasági ügyekre koncentrálás stratégiájával próbált választ adni a 1990-es évek eleji kihívásokra; későbbi kísérletei közt szerepelt az egészségügyi reform (1993–94) és a költségvetési konszolidációs törekvések.
- Ross Perot sikeres, nagyarányú független indulása megmutatta, hogy egy erős személyes kampány képes jelentős választói támogatást szerezni – ez hosszabb távon is hatott a harmadik szereplők megítélésére és a pártok stratégiáira.
- 1992 volt az utolsó olyan elnökválasztás, amelyen a győztes nem halmozott fel olyan arányban domináns külpolitikai sikereket, hogy azok ellensúlyozzák a gazdasági problémákat; a gazdasági kérdések a kampányok középpontjába kerültek.
- 1992 volt az utolsó olyan választás, amelyen a győztes nem nyerte meg Floridát, egészen 2020-ig (azaz 1996–2016 között minden győztes elnök megnyerte Floridát).
Összegzés
Az 1992-es elnökválasztás döntő fontosságú volt az amerikai politika alakulásában: egy visszatérő Demokrata elnök, egy erős harmadik jelölt és a gazdasági ügyek előtérbe kerülése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a 1990-es évek politikai irányvonala megváltozzon. Az eredmények és következményeik a mai napig fontos témái a választási elemzéseknek és a modern amerikai politika történetének.
Jelöltek
Republikánus Párt
Republikánus jelöltek
- George H. W. Bush, az Egyesült Államok texasi elnöke
- Pat Buchanan, virginiai konzervatív rovatvezető
- David Duke, Louisiana állam képviselője
- Harold Stassen, Minnesota korábbi kormányzója és örökös jelöltje
Jelöltek galériája
.jpg)
· 
Pat Buchanan virginiai konzervatív kolumnista
· .jpg)
David Duke louisianai képviselő
· 
Harold Stassen, Minnesota korábbi kormányzója
Demokrata Párt
Demokratikus jelöltek
- Bill Clinton, Arkansas állam kormányzója
- Jerry Brown, Kalifornia volt kormányzója
- Paul Tsongas, volt massachusettsi szenátor
- Bob Kerrey, Nebraska amerikai szenátora
- Tom Harkin, Iowa állam szenátora
- Douglas Wilder, Virginia kormányzója
- Eugene McCarthy, egykori minnesotai szenátor
- Larry Agran, a kaliforniai Irvine korábbi polgármestere
Jelöltek galériája
· 
Jerry Brown kaliforniai kormányzó
· 
Paul Tsongas volt massachusettsi szenátor
· 
BobKerrey nebraskai szenátor
· 
Tom Harkin iowai szenátor
· 
Douglas Wilder virginiai kormányzó
· 
Eugene McCarthy volt minnesotai szenátor
Kérdések és válaszok
K: Ki nyerte az 1992-es amerikai elnökválasztást?
V: Bill Clinton, a demokrata jelölt, Arkansas állam kormányzója nyerte a választást.
K: Kik voltak a választás többi jelöltje?
V: A többi jelölt George H. W. Bush, a hivatalban lévő elnök és republikánus, valamint Ross Perot, a független jelölt volt.
K: Hány elektori szavazatot kapott Bill Clinton?
V: Bill Clinton 370 elektori szavazatot kapott.
K: Hány elektori szavazatot kapott George H.W. Bush?
V: George H.W. Bush 168 elektori szavazatot kapott.
K: Hány elektori szavazatot kapott Ross Perot?
V: Ross Perot 0 elektori szavazatot kapott.
K: Mi volt az oka George H.W. Bush választási vereségének?
V: George H.W. Bush választási vereségének oka az lehetett, hogy megszegte "Olvass a számról: nincs új adó" ígéretét, és hivatali ideje alatt növelte az adókat, valamint hogy külpolitikai eredményei egyre kevésbé voltak fontosak, mivel a gazdaság egyre nagyobb szerepet kapott.
K: Mi volt jelentős az 1992-es választásokon Florida szempontjából?
V: 2020 előtt az 1992-es választás volt az utolsó olyan választás, ahol egy jelölt úgy nyerte meg az elnökséget, hogy nem nyerte meg Floridát.
Keres