A 2010-es világbajnokság volt a 19. FIFA-világbajnokság, amelyen 32 férfi labdarúgó-válogatott vett részt. A torna 2010. június 11. és július 11. között került megrendezésre Dél-Afrikában. Ez volt az első alkalom, hogy egy afrikai ország adhatott otthont a világbajnokságnak: a házigazda kiválasztásakor (2004) a FIFA Dél-Afrikát jelölte ki, ezzel történelmet írva.

Rendezés és stadionok

A mérkőzéseket az ország kilenc városában összesen tíz stadionban rendezték. A döntőt a johannesburgi Soccer Cityben játszották. A tornán használt stadionok között voltak többek között a Moses Mabhida (Durban), a Green Point / Cape Town Stadium (Fokváros), a Loftus Versfeld (Pretoria), a Free State Stadium (Bloemfontein), a Mbombela (Nelspruit), a Peter Mokaba (Polokwane) és a Royal Bafokeng (Rustenburg).

Versenyrendszer

A vb formátuma a korábbiakhoz hasonló volt: az első szakaszban a 32 csapatot nyolc, négycsapatos csoportra osztották, ahol körmérkőzéses rendszerben játszottak. Minden csoportból a két legjobb jutott tovább a kieséses szakaszba (nyolcaddöntők), majd következtek a nyolcaddöntők, negyeddöntők, elődöntők és a döntő — az egyenes kieséses szakaszban a bajnoknak a döntőbe jutáshoz három győzelmet kellett aratnia. Összesen 64 mérkőzésre került sor, és a tornán 145 gól született.

A döntő és a győztes

A döntőben az Európa-bajnok Spanyolország nyerte a tornát. A hosszabbításban Andrés Iniesta 116. percben szerzett találatával 1–0-ra legyőzték Hollandiát. Spanyolország ezzel megszerezte első világbajnoki címét, és ők lettek az első európai csapat, amely Európán kívül nyerte el a vb-trófeát. Emellett különös statisztika: ők voltak az első válogatott, amely az első mérkőzés elvesztése után végül megnyerte a világbajnokságot (Spanyolország a csoportkörben 0–1-re kapott ki Svájctól).

Egyéb fontos eredmények és érdekességek

  • A torna házigazdája, Dél-Afrika, továbbá az előző világbajnokság győztese (Olaszország) és döntőse (Franciaország) is a csoportkörben kiesett — ez volt az első alkalom, hogy a házigazda nem jutott be a kieséses szakaszba.
  • Új-Zéland különleges szereplése: vereség nélkül (három döntetlen) zárta a tornát, mégsem jutott tovább — ez ritka a vb-k történetében.
  • A torna számos emlékezetes pillanatot hozott, többek közt Frank Lampard angol–német nyolcaddöntőjében lejegyzetetlen, egyenlítőként számon tartott gólját (amit a bírók nem adtak meg), továbbá a döntőben Nigel de Jong erőteljes szabálytalanságát Xabi Alonso felé, amely nagy vitákat váltott ki a játékvezetői ítéletek szigorúságáról.

Díjak és statisztikák

A tornán kiosztott egyéni díjak legfontosabbjai:

  • Aranylabda (legjobb játékos): Diego Forlán (Uruguay)
  • Gólkirály: Thomas Müller (Németország) – 5 gól (a gólkülönbség/asszisztok alapján kapta meg a díjat)
  • Legjobb kapus (Aranykesztyű): Iker Casillas (Spanyolország)
  • Legjobb fiatal játékos: Thomas Müller (Németország)
  • Fair Play-díj: Spanyolország válogatottja

Összegzés

A 2010-es dél-afrikai világbajnokság fontos mérföldkő volt a labdarúgás történetében: először rendezték afrikai kontinensen, emlékezetes és gyakran vitatott mérkőzések jellemezték, és egy új világbajnokot adott a sportnak. Spanyolország győzelme egy korszak kezdetét jelentette, amelyet a „tiki-taka” játékstílus és erős védekezés jellemzett.