Zakarpatszka terület (Kárpátalja) – Nyugat-Ukrajna multietnikus oblasztja

Földrajz

A Zakarpatszkaja területének összterülete 12 800 km², és a Kárpátok nyugat-ukrajnai régiójában található. Ez az egyetlen olyan ukrajnai terület, amely négy országgal határos: Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Nyugaton Szlovákia Prešov és Kassai kerületével, valamint Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéivel, délen Románia Szatmár és Máramaros megyéivel, keleten és északkeleten Ivano-Frankivszk megyével, északon pedig Lengyelország Lembergi területével és a Kárpátaljai vajdasággal határos.

A Zakarpatszka területet többnyire lombhullató és tűlevelű erdőkkel, valamint alpesi rétekkel borított hegyek és kisebb dombok alkotják. Az oblaszt területének mintegy 80%-át hegyek borítják, amelyek északkeletről délkelet felé haladnak. A Kárpátok ősbükkös erdei, amelyek egy része Zakarpatszkaja területén található, 2007-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánította.

A legnagyobb folyók közül a Tysa, a Borzsava és a Tereblia folyik át az oblasztyán. A régió éghajlata mérsékelt, kontinentális, évente körülbelül 700-1000 milliméter csapadékkal. Az átlaghőmérséklet nyáron +21 °C, télen pedig -4 °C (25 °C). A Csornohora-hegység részét képező Hoverla 2061 méteres magasságával az oblaszty legmagasabb pontja. A legalacsonyabb pont, 101 méterrel a tengerszint felett, az Ungvári járásban található Ruszki Hijevci faluban található.

A terület négy történelmi-kulturális emlékhelyét 2007-ben jelölték Ukrajna hét csodája versenyre: Palanok vára, a Chorna folyó múzeuma, a Mihajlovi ortodox templom és a Nyevickij-kastély.

Történelem

Zakarpatszka a Magyar Királyság, majd Ausztria-Magyarország része volt, egészen annak az I. világháború végén bekövetkezett megszűnéséig. 1918-ban rövid ideig a rövid életű Nyugat-Ukrán Nemzeti Köztársaság része volt, majd az év végén Románia megszállta. Később, 1919 nyarán Magyarország visszafoglalta. Végül Kárpátaljai Rusz néven csatlakozott az újonnan megalakult Csehszlovákiához, amelynek egyik fő régióját képezte, a négy másik Csehország, Morvaország és Szlovákia volt.

Csehszlovákia második világháborús német megszállása idején a régió déli részét 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Magyarországnak ítélték oda. A fennmaradó rész a rövid életű Második Csehszlovák Köztársaság autonóm régiójaként jött létre. Cseh- és Morvaország 1939. március 15-i megszállása és az önálló állam szlovák kikiáltása után Ruténia kikiáltotta függetlenségét (Kárpát-Ukrajnai Köztársaság), de azonnal megszállta, majd később Magyarországhoz csatolta.

Magyarország 1944-es német megszállása idején szinte a teljes zsidó lakosságot deportálták; a holokausztot kevesen élték túl. Amikor a szovjet hadsereg 1944-ben átlépte Csehszlovákia 1938 előtti határait, a szovjet hatóságok megtagadták, hogy a csehszlovák kormányhivatalnokok újra átvegyék a terület feletti ellenőrzést, és 1945 júniusában Edvard Beneš elnök hivatalosan is aláírta a területet a Szovjetuniónak átengedő szerződést. Ezt követően a területet az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. A Szovjetunió felbomlása után Zakarpatszkaja területként a független Ukrajna része lett.

A tartomány történelmében egyedülálló lábjegyzet, hogy a volt Szovjetunió egyetlen olyan régiója, amelynek amerikai kormányzója volt: első kormányzója Gregory Zatkovich volt, egy amerikai állampolgár, aki korábban a régióból vándorolt ki, és a ruszin közösséget képviselte az Egyesült Államokban. 1920-ban Csehszlovákia első elnöke, Tomáš Masaryk nevezte ki kormányzónak, és körülbelül egy évig töltötte be ezt a tisztséget, amíg a régió autonómiájával kapcsolatos nézeteltérések miatt le nem mondott.

A Szovjetunió 1991-es bukása után Ukrajna függetlenségi népszavazást tartott, amelyen Zakarpatszkaja lakosait megkérdezték a Zakarpatszkaja Területi Tanács önrendelkezésre vonatkozó javaslatáról. A terület lakosságának mintegy 78%-a szavazott az autonómia mellett, azonban azt nem adták meg. Voltak olyan javaslatok is, hogy szakadjanak el Ukrajnától, hogy újra csatlakozzanak Csehszlovákiához, de miután Csehszlovákia 1993. január 1-jén Csehországra és Szlovákiára oszlott, ezek az elképzelések nagyrészt okafogyottá váltak.

2008. október 25-én a Kárpáti Ruszinok Kongresszusának küldöttei kimondták a Kárpáti Ruszin Köztársaság megalakulását. A Zakarpatszkaja terület ügyészsége eljárást indított Dmytro Szidor orosz ortodox egyházi pap és Jevhen Zsupan, a Zakarpatszkaja területi tanács Mi Ukrajnánk képviselője és a Ruszinok Népi Tanácsának elnöke ellen Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése vádjával.

Politika

A Zakarpatszkaja terület helyi közigazgatását a Zakarpatszkaja Területi Tanács (rada) irányítja. A tanács elnöke Mihajlo Kicskovszkij, akit a Népi Unió "Mi Ukrajnánk" párt színeiben választottak meg. Kicskovszkij 2006 áprilisi megválasztása óta tölti be ezt a tisztséget.

A Zakarpatszkaja Oblaszty Rada összesen 90 képviselőből áll. A 2006. március 26-i területi választási eredmények alapján a tanács mandátumainak megoszlása a következő: 30 mandátum a "Mi Ukrajnánk" Népi Uniónak, 25 a Julija Timosenko Blokknak, 7 a Lytvyn Népi Blokknak, 5 az Ukrajnai Magyarok Pártjának (KMKS), 4 az Ukrajnai Magyarok Demokrata Pártjának és 4 az Ukrajna Szocialista Pártjának.

A terület kormányzóját (jelenleg Oleh Havasi) Ukrajna elnöke nevezi ki.

Közigazgatási szervezeti egységek

A Zakarpatszkaja terület közigazgatásilag 13 járásra (kerületre), valamint 5 városra (községre) oszlik, amelyek közvetlenül a területi kormányzatnak vannak alárendelve: Beregszász, Csop, Huszt, Munkács, valamint az oblaszty közigazgatási központja, Ungvár. Összesen 7 város, 19 község és több mint 579 falu van.

A Zakarpatszkaja terület négy nem hivatalos földrajzi-történelmi régióra (megyére) is osztható: Ung, Bereg, Ugocsa és Észak-Máramaros.

A következő adatok tartalmazzák a Zakarpatszkaja terület egyes közigazgatási területeinek számát:

• Közigazgatási központ - 1 (Ungvár);
• Raions - 13;
• City raions - 0;
• Települések - 609, köztük:
• Falvak - 579;
• Városok/városok - 30, köztük:
• Városi típusú települések - 19;
• Városok - 11, köztük:
• Az oblasztyák alárendeltségébe tartozó városok - 5;
• A rajoni alárendeltségű városok - 6;
• Selsovets - 307.

Raions

Az oblasztyában 13 járás található:

Városok

A tartomány legnagyobb városai és községei (2007-es népességszámmal):

Demográfiai adatok

A 2001-es ukrán népszámlálás szerint Zakarpatszkaja terület lakossága 1 254 614 fő. A jelenlegi becsült népesség 1,2 millió fő (2004-ben).

Bár itt az ukránok vannak többségben (80,5%), Zakarpatsziában más népcsoportok is viszonylag nagy számban élnek. Ezek közül a legnagyobbak a magyarok (12,1%), románok (2,6%), oroszok (2,5%), romák (1,1%), szlovákok (0,5%) és németek (0,3%). Az ukrán kormány az országban élő ruszinokat nem külön nemzetiségként, hanem az ukránok etnikai csoportjaként ismeri el. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 10 100 ember (0,8%) vallja magát ruszinnak.

Nyelvüket és kultúrájukat tiszteletben tartják azáltal, hogy az oktatás, a klubok stb. a saját nyelvükön folynak. Az ukrán nyelvet anyanyelvüknek elismerők a lakosság 81,0%-át teszik ki, a magyar - 12,7%, az orosz - 2,9%, a román - 2,6%, a ruszin - 0,5% A Munkácsi járás hét falujának lakosai számára biztosított a magyar nyelv iskolai vagy otthoni környezetben történő elsajátítása.

Zakarpatsziában mintegy 14 000 roma (más néven cigány) él, ez a legnagyobb roma népesség Ukrajnában. Az első ukrajnai magyar főiskola Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola.

Gazdaság

A Zakarpatszkaja terület gazdasága főként a határon átnyúló kereskedelemtől, a szőlészettől és az erdészettől függ. Az oblasztyban egy különleges gazdasági övezet is található.

A terület fő ipara a fafeldolgozás. További iparágak az élelmiszeripar, a könnyűipar és a gépgyártás. Az élelmiszerek szegmense a nemzeti fogyasztás árutermelésének szerkezetében 45%. A nagy ipari szervezetek száma 319, szemben a 733 kis ipari szervezettel.

A régióban leggyakrabban termesztett növények közé tartozik a gabona, a burgonya és más zöldségek. 1999-ben a megtermelt gabona összmennyisége 175 800 tonna, a napraforgómagé 1300 tonna, a burgonyáé pedig 378 200 tonna volt. A régióban 76.100 tonna húst, 363.400 tonna tejet és 241.900.000 tojást is termeltek. A régióban a regisztrált gazdaságok száma 1999-ben 1 400 volt.