Ruszin nyelv — a Kárpátok kelet-szláv nyelve
Ruszin nyelv — a Kárpátok kelet-szláv nyelve: történet, dialektusok és elterjedés Ukrajnától Szlovákiáig és Szerbiáig; kisebbségi, védett nyelvi státusz.
A ruszin (ruszin: русиньска бесїда vagy русиньскый язык) egy kelet-szláv nyelv. A közép-európai ruszinok beszélik. Angolul ruszin vagy ruszin nyelvnek is nevezik. Egyes nyelvészek önálló nyelvként kezelik. Egyes ukrán tudósok szerint az ukrán nyelv egyik dialektusa.
A ruszin nyelvet Ukrajna Kárpátalján, Szlovákia északkeleti részén, a Vajdaságban, Lengyelország délkeleti részén, Magyarországon és Románia északi részén beszélik.
Szerbiában a ruszin hivatalos kisebbségi nyelv. Szlovákiában 1995 óta a ruszin hivatalos kisebbségi nyelv. Néhány szlovákiai településen hivatalos nyelv.
A ruszin nyelv Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban és Romániában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint védett nyelv.
Rokonnyelvek és besorolás
A ruszin a kelet-szláv nyelvcsaládhoz tartozik, rokona az ukránnak, a belarusznak és az orosznak. A nyelvi és politikai viták miatt nincs teljes egyetértés abban, hogy a ruszin önálló nyelv-e vagy az ukrán egyik dialektusa. Nyelvészeti szempontból a ruszin helyi sajátosságai, történeti fejlődése és a standardizáció különböző irányai miatt sok kutató önálló nyelvként kezeli.
Területi elterjedés és beszélők száma
A ruszint elsősorban a Kárpátok körüli régiókban beszélik: Kárpátalján (Ukrajna), Északkelet-Szlovákiában (elsősorban a Prešov környékén), a Vajdaságban (Szerbia), a lengyelországi Bieszczady–vidéken (lemkói területek), valamint kisebb közösségek találhatók Románia és Magyarország egyes részein. A beszélők száma nehezen becsülhető pontosan, a különböző források becslései néhány tízezertől néhány százezerig terjednek; az adatokat befolyásolja az identitás, az önbevallás és a népszámlálási gyakorlatok eltérése.
Dialektusok és standardok
A ruszin több regionális változatra tagolódik. A legismertebb változatok a következők:
- Prešov (szlovákiai) ruszin – Szlovákiában használatos standard, amelyet az 1990-es években szabványosítottak és oktatási, hivatalos célokra is alkalmaznak.
- Lemko (lengyel) változat – Lengyelország délkeleti részén, hagyományos lemkói területeken beszélt változat; kulturálisan és dialektálisan különbözik a prešovitól.
- Pannon (vajdasági) ruszin – a Vajdaságban (Szerbia) és a környező régiókban élő közösségek beszélik; ennek is megvannak a saját fonetikai és lexikai jegyei.
- Kárpátaljai (ukrajnai) változat – Kárpátalján beszélt formák, amelyek közelebbi átmenetet mutatnak az ukrán dialektusokhoz.
Ezekből több helyi norma és írásmód is kialakult, így nem egyetlen, egységes standardról beszélhetünk az egész ruszin nyelvterületen.
Írás és helyesírás
A ruszinok hagyományosan cirill írást használnak; a modern szabványok többsége is cirill alapú. Egyes közösségekben és történelmi szövegekben előfordul a latin betűs átírás is, különösen Magyarországon és Lengyelországban, illetve a diaszpórában. A 20. század második felétől és az 1990-es évektől kezdve a különböző országokban élő közösségek igyekeztek saját írásmódjukat és helyesírási szabályaikat kidolgozni.
Jogi státusz, oktatás és közigazgatási használat
A cikk elején említett példák szerint a ruszin több országban kisebbségi vagy regionális nyelvi elismerést élvez. Szerbiában hivatalos kisebbségi nyelvként kezelik, Szlovákiában pedig 1995 óta jogilag elismert kisebbségi nyelv, és több településen helyi hivatalos nyelvként is használják (hivatalos nyelv). A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája keretében is védelmet kap bizonyos országokban.
A jogi elismerés lehetővé teszi a ruszin nyelv oktatását helyi iskolákban, a hivatalos ügyletekben való használatot bizonyos községekben, valamint anyanyelvi média és kulturális intézmények működését. Az oktatás és közigazgatás részletei országonként eltérnek.
Irodalom, sajtó és egyházi használat
A ruszinnak gazdag folklór- és népköltészeti hagyománya van, modern irodalma a 19–20. századtól élénk. Szlovákiában és Vajdaságban működnek ruszin nyelvű újságok, rádió- és televízióműsorok, valamint kisebb kiadók. Egyházi életben ( görögkatolikus és ortodox közösségek) a liturgiában gyakran használnak cirill hagyományokra épülő szövegeket vagy a helyi nyelvjárás elemeit.
Jövő és kihívások
A ruszin nyelv jövője nagymértékben függ attól, hogy hogyan tudják megőrizni az anyanyelvi oktatást, a közösségi életet és a média jelenlétét. Az elvándorlás, asszimiláció és a regionális politikai-kulturális folyamatok kihívást jelentenek, ugyanakkor a hivatalos elismerés és a különböző védelmi mechanizmusok (például a Chartán keresztül) eszközöket adnak a hagyományok és a nyelv fenntartásához.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Ruszidzsidzidzid?
V: A ruszin egy kelet-szláv nyelv, amelyet a közép-európai ruszinok beszélnek.
K: Milyen más nevek vannak a ruszin nyelvnek angolul?
V: A ruszint angolul ruszinnak vagy ruszinnak is nevezik.
K: Hogyan kezelik a nyelvészek a ruszint?
V: Egyes nyelvészek a ruszint külön nyelvként kezelik.
K: Mit gondolnak egyes ukrán tudósok a ruszinról?
V: Egyes ukrán tudósok szerint a ruszin az ukrán nyelv egyik dialektusa.
K: Milyen országokban beszélik a ruszint?
V: A ruszint beszélik Ukrajna Kárpátalján, Északkelet-Szlovákiában, a Vajdaságban, Délkelet-Lengyelországban, Magyarországon és Észak-Romániában.
K: Szerbiában a ruszin hivatalos kisebbségi nyelv?
V: Igen, a ruszin hivatalos kisebbségi nyelv Szerbiában.
K: A ruszin védett nyelvnek számít a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája értelmében?
V: Igen, a ruszin nyelv a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája értelmében védett nyelvként szerepel Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban és Romániában.
Keres