Yogyakartai alapelvek: LMBT emberi jogok nemzetközi útmutatója

Yogyakartai alapelvek: nemzetközi útmutató az LMBT személyek emberi jogainak védelmére, jogérvényesítésre és a diszkrimináció elleni fellépésre.

Szerző: Leandro Alegsa

A Yogyakartai elvek, hivatalos címükön A Yogyakartai elvek a nemzetközi emberi jogi jognak a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos alkalmazásáról, olyan iránymutató dokumentum, amely a nemzetközi emberi jogi joggal összhangban fogalmazza meg az LMBT emberek méltóságához és jogaihoz fűződő követelményeket. Az alapelveket 2006. november 6–9. között fogadták el az jogászok nemzetközi bizottsága által szervezett találkozón, amelyet az indonéziai Yogyakartában tartottak. Együttesen 29 jogász, emberi jogi szakértő és aktivista írta alá az alapelveket; aláírók között volt Mary Robinson, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa. Az Európa Tanács is foglalkozott e dokumentummal az „Emberi jogok és a nemi identitás” című elemzésében.

Miért készültek az alapelvek?

Az alapelvek célja, hogy a meglévő nemzetközi emberi jogi normákat konkrétan alkalmazzák a szexuális irányultság és a nemi identitás kérdéseire. Nem önálló nemzetközi jogforrást hoznak létre, hanem értelmezik és konkretizálják az ENSZ és más nemzetközi egyezmények által biztosított jogokat úgy, hogy azok védelmet nyújtsanak az LMBT személyek jogsérelmei ellen.

Főbb tartalmi elemek

  • Megkülönböztetés-mentesség: tilalom minden, a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló diszkriminációra.
  • Magánélet védelme: a személyes adatok és a magánélet sérthetetlenségének biztosítása.
  • A kínzástól és kegyetlen bánásmódtól való védelem: ideértve a „helyreállító” eljárásokat, konverziós terápiákat és erőszakot.
  • Jogi nemi elismerés: a nemi identitáson alapuló jogi elismerés és a bürokratikus akadályok eltörlése.
  • Menekültügy és oltalmazás: elismeri, hogy vannak olyan menekültek, akik szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt üldöztetés elől kényszerülnek elhagyni országukat, sőt vannak, akik becsületgyilkosságok veszélye miatt keresnek védelmet.
  • Egészségügyi jogok: inkluzív, nem-diszkriminatív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, beleértve a nemi átmenettel kapcsolatos ellátást.
  • Oktatás és foglalkoztatás: védelem a zaklatás, elbocsátás és kizárás ellen iskolákban és munkahelyeken.

Fordítások és elterjedés

Az alapelveket széles körben lefordították: az ENSZ hivatalos nyelveire is, például Arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvre, valamint számos más nyelvre is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy jogi szakértők, civil szervezetek és döntéshozók világszerte hivatkozhassanak rájuk.

Alkalmazás és hatás

Bár az alapelvek nem kötelező erejű jogszabályok, erős eszközként szolgálnak a jogértelmezésben és a jogalkalmazásban. Az alapelvek alapján készültek jogi elemzések és iránymutatások, például a Bécsi Nyilatkozat és az ENSZ vonatkozó dokumentumaihoz kapcsolódó megfontolások. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is dolgozott olyan anyagokon, amelyek az alapelvek alkalmazását mutatják be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésein. Emellett az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala is alkalmazza ezeket az elveket a fogvatartottakkal való emberi bánásmódra vonatkozóan.

További fejlemények és vita

Az alapelvek megjelenése óta több országban és nemzetközi fórumon hivatkoztak rájuk bírósági döntésekben, jogszabályok tervezeteiben és emberi jogi jelentésekben. 2017-ben a Yogyakartai Elveket kiegészítették a Yogyakarta Principles plusz 10 (Yogyakarta+10) kezdeményezéssel, amely további jogi problémákat, például a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokhoz való hozzáférést, valamint a nemi kifejezés kérdését részletezi.

Kritika és korlátok

Egyes országok és jogi szakértők azzal érvelnek, hogy az alapelvek túlzottan ambiciózus értelmezést adnak a nemzetközi emberi jogi normáknak, míg mások szerint éppen a konkrétumokra való bontás hiányzott korábban. Még ha politikailag nem is mindenütt elfogadottak, az alapelvek fontos szerepet játszanak a jogi normák fejlődésében és az LMBT jogok védelmének megerősítésében.

Összegzés

A Yogyakartai elvek alapvetően értelmező és iránymutató dokumentumként járultak hozzá ahhoz, hogy a szexuális irányultság és nemi identitás ne legyen jogalap a diszkriminációra vagy jogfosztásra. Széles körben elterjedtek, több nyelvre lefordították őket, és hatásuk érzékelhető a nemzetközi jogi vitákban, az ENSZ-dokumentumokban és a nemzeti jogfejlesztésekben egyaránt.

Fő tartalom

A yogyakartai alapelvek egy preambulumból, 29 alapelvből és az ENSZ-nek és a nemzetközi közösségnek szóló további ajánlásokból állnak, amelyek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán, a Bécsi Nyilatkozaton és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményen alapulnak. A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény szerint azért is léteznek, hogy megszüntessék a nemekkel kapcsolatos sztereotip szerepeket. A yogyakartai elvek megerősítik a nemzetközi jogi normákat, amelyek betartását megkövetelik az államoktól.

A preambulum a szexuális irányultság és a nemi identitás miatti emberi jogi jogsértésekről szól, és elmagyarázza, hogy mi a szexuális irányultság és a nemi identitás. Az alapelvek megerősítik az emberi jogokat, például a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat, és követelik az ezen emberi jogokkal kapcsolatos mindenfajta megkülönböztetés tilalmát. A 3. alapelv a transzszexuálisok nemváltoztatásának jogi elismerését követeli mindenféle műtét nélkül, beleértve a sterilizációt és a nemi átalakító műtéteket is, mivel az egyes személyek saját maguk által meghatározott nemi identitását fontosnak tartják az autonómia és a személy méltósága szempontjából. Ugyanakkor azonban hangsúlyozzák a szexuális átváltoztatási műtéttel kapcsolatos testmódosításhoz mint "diszkriminációmentes kezeléshez" és egyéb egészségügyi ellátásokhoz való jog fontosságát megkülönböztetés nélkül, amelyet még a börtönben is biztosítani kell. Az alapelvek megerősítik az államok védelmét az emberkereskedelem, a hajléktalanság és az erőszak, a gyűlölet-bűncselekmények, a zaklatás és a zaklatás ellen. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a társadalomnak tiszteletben kell tartania az LMBT emberek méltóságát és önbecsülését az előítéletekkel szemben, és védeni kell az oktatáshoz való jogukat. Az alapelvek ragaszkodnak továbbá az orvosi visszaélések megelőzéséhez, beleértve az interszexuális gyermekek esetét is, és kijelentik, hogy bármilyen nemi identitás nem betegség. Céljuk továbbá az emberi jogok mindenfajta előmozdítása, és kimondják, hogy az államoknak meg kell védeniük az LMBT-aktivistákat az ellenük irányuló bármilyen erőszakkal, fenyegetéssel vagy diszkriminációval szemben. A 29. alapelv megerősíti, hogy az emberi jogok megsértését, beleértve a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos jogsértéseket is, büntetni kell.

Kritika

Sok radikális feminista úgy véli, hogy az elvek félrevezetettek és veszélyeztetik a nők jogait. Sheila Jeffreys feminista tudós szerint "A yogyakartai alapelveknek nincs jogi erejük... A keresztbe öltözött férfiak kampányából erednek, hogy megvédjék és népszerűsítsék mazochista szexuális megszállottságukat".

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mik a yogyakartai alapelvek?


V: A Yogyakartai Alapelvek az LMBT emberek méltóságáról és érvényesített jogairól szóló nemzetközi emberi jogi joggal kapcsolatos érdekérvényesítő dokumentum. Az alapelveket a Nemzetközi Jogászbizottság által 2006. november 6-9. között az indonéziai Yogyakartában tartott nemzetközi találkozót követően fogadták el.

K: Kik írták alá az alapelveket?


V: Mary Robinson, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa egyike annak a 29 embernek, aki aláírta az alapelveket.

K: Vannak-e szexuális irányultság vagy nemi identitás miatt menekültek?


V: Igen, az elvek szerint vannak szexuális irányultság vagy nemi identitás miatt üldöztetés, sőt becsületgyilkosságok elől menekülők.

K: Hogyan alkalmazta az ENSZ ezeket az elveket?


V: Az ENSZ emberi jogi főbiztosa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakára egy dokumentumot állított össze ezen elvek alapján. Emellett az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala is használja ezeket az elveket a fogvatartottakkal való emberi bánásmódra.

K: Hány nyelvre fordították le ezeket az elveket?


V: Ezeket az elveket az Egyesült Nemzetek hat hivatalos nyelvére - arab, kínai, angol, francia, francia, orosz és spanyol -, valamint más nyelvekre is lefordították.
K: Mit említ az Európa Tanács "Emberi jogok és nemi identitás" című dokumentuma? V: Az Európa Tanács az "Emberi jogok és a nemi identitás" című dokumentumban értékeli ezeket az elveket.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3