Montreali nyilatkozat: az LMBTI emberi jogairól (2006)
Montreali nyilatkozat (2006): átfogó LMBTI emberi jogi dokumentum az erőszak, diszkrimináció ellen, egyenlő jogok, egészségügy és jogi védelem érdekében — ENSZ-hez benyújtva.
A leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek emberi jogairól szóló montreali nyilatkozat a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, valamint az interszexuálisok emberi jogairól szóló dokumentum, amelyet 2006. július 29-én egy nemzetközi találkozón fogadtak el Montrealban. A nyilatkozat célja az volt, hogy egységes nemzetközi állásfoglalást hozzon létre az LMBTI személyek jogainak védelmére, rávilágítva a jogsértésekre és konkrét javaslatokat téve jogi és politikai lépésekre.
A találkozón, amelyen sok civil szervezet és jogvédő vett részt, több mint ezer résztvevő és számos felszólaló vett részt; közöttük ott volt Louise Arbour, a volt ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki kiterjedt nemzetközi tevékenységet folytatott az emberi jogok védelmében. A nyilatkozatot a találkozót követően hivatalosan is benyújtották az ENSZ-nek, hogy a nemzetközi emberi jogi mechanizmusok napirendjére kerüljön.
A nyilatkozat főbb céljai és követelései a következők voltak: beszámolni és felhívni a figyelmet az LMBT emberekkel szembeni erőszakról és diszkriminációról; követelni az LMBT személyek egyenlő jogi elismerését és védelmét az oktatásban, foglalkoztatásban, lakhatásban és az egészségügyben; biztosítani az AIDS és más szexuálisan átvihető fertőzések megelőzéséhez és kezeléséhez való hozzáférést; támogatni az azonos neműek házasságát vagy jogi partneri kapcsolataik elismerését ott, ahol azt a helyi jog engedi; biztosítani a transzneműek megfelelő orvosi ellátását és a nemi státuszuk törvényi elismerésének lehetőségét; valamint hangsúlyozni, hogy az interszexuálisokat védeni kell a teljes beleegyezésük nélküli, nem életmentő sebészeti beavatkozásoktól és orvosi kísérletektől. Emellett a nyilatkozat a bűnösnek nyilvánítást célzó jogszabályok eltörlését, a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlölet-beszéd elleni fellépést, valamint a menekültjog keretében az LMBTI személyek üldözés miatti védelmét is hangsúlyozta.
A nyilatkozat továbbá kéri az ENSZ-t és minden országot, hogy ismerjék el május 17-ét a homofóbia elleni nemzetközi napként (International Day Against Homophobia), és hogy rendszeres jelentéstételi és monitorozási mechanizmusokat dolgozzanak ki az LMBTI személyek jogainak betartására és megsértéseik kivizsgálására.
Ez a nyilatkozat – az 1996-os "Nemek jogairól szóló nemzetközi törvénytervezettel" együtt – hozzájárult a későbbi nemzetközi dokumentumok és irányelvek, például a yogyakartai alapelvek kidolgozásához és elfogadásához, mivel közös jogi és etikai alapot fogalmazott meg az LMBTI jogok nemzetközi elismeréséhez.
Hatás és utóélet
- A montreali nyilatkozatot széles körben használták aktivisták és civil szervezetek rámutatásként az országok közötti összehasonlító kampányokban és jogi reformokra irányuló kezdeményezésekben.
- Hozzájárult a közbeszédhez és a jogalkotási vitákhoz a diszkrimináció és erőszak elleni fellépés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a jogi nemi elismerés kérdésében.
- A dokumentum rávilágított az interszex személyek jogainak figyelembevételére is, különös tekintettel az érintettek önrendelkezéséhez és a kényelmetlen vagy szükségtelen orvosi beavatkozások elleni védelemhez.
- Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek később is hivatkoztak a montreali nyilatkozatra, amikor a szexuális irányultságon és nemet érintő emberi jogi kérdéseket vizsgálták.
Mire használható ma
- Jogvédő szervezetek és aktivisták referenciaként használhatják a nyilatkozatot jogi reformok, kampányok és oktatási anyagok készítése során.
- Segíti az állami és nemzetközi döntéshozókat abban, hogy átfogó, emberi jogi alapú megközelítést alkalmazzanak az LMBTI személyek védelmére.
- Fontos forrás a közösségen belüli és nemzetközi párbeszédhez, különösen az egészségügy, oktatás és jogi elismerés területén felmerülő problémák megoldásához.
Kapcsolódó oldalak
- Diszkrimináció
- Homofóbia
- Transzfóbia
- Transznemű
- Yogyakarta alapelvek
Kérdések és válaszok
K: Mi az a montreali nyilatkozat a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek emberi jogairól?
V: A Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek emberi jogairól szóló montreali nyilatkozat egy olyan dokumentum, amely kiemeli az LMBT és interszexuális személyek emberi jogait. A nyilatkozatot egy 2006. július 29-én Montrealban tartott nemzetközi találkozón fogadták el.
K: Kik voltak jelen a nemzetközi találkozón?
V: A nemzetközi találkozón több mint 1500 előadó volt jelen, köztük Louise Arbour, aki az ENSZ elnökeként világszerte minden ember emberi jogaiért dolgozott.
K: Mi a célja a Montreali Nyilatkozatnak?
V: A Montreali Nyilatkozat célja, hogy felhívja a figyelmet az LMBT egyénekkel szembeni megkülönböztetésre és erőszakra, megerősítse, hogy ugyanolyan jogaik vannak, mint a társadalom többi tagjának, és követelje az interszexuális egyének védelmét a beleegyezésük nélküli műtétekkel szemben.
K: Mit követel a Montreali Nyilatkozat az ENSZ-től és minden országtól?
V: A Montreali Nyilatkozat azt követeli, hogy az ENSZ és minden ország ismerje el május 17-ét a homofóbia és transzfóbia elleni nemzetközi napként.
K: Mihez vezetett a Montreali Nyilatkozat?
V: A Montreali Nyilatkozat lett a Yogyakartai Alapelvek kiindulópontja, az 1996-os "Nemek közötti jogok nemzetközi törvénytervezete" mellett.
K: Milyen jogokat követel a Montreali Nyilatkozat?
V: A Montreali Nyilatkozat egyenlő jogokat követel az LMBT egyének számára olyan területeken, mint az AIDS ellátása és megelőzése, az azonos neműek házasságkötésének lehetősége, a transznemű egyének orvosi ellátása, valamint az egyének számára a nemi státuszuk törvény általi megváltoztatásának engedélyezése.
K: A Montreali Nyilatkozat értelmében kik részesülnek védelemben a műtétek tekintetében?
V: A Montreali Nyilatkozat védelmet követel az interszexuális személyek számára a teljes beleegyezésük nélküli műtétekkel szemben.
Keres